Verseim :)

Miért én vagyok az?

Szorongó lélekfonál, nyugodt selyempamlag
Rongyos szegény-látkép, mit a gazdagok megtagadnak
Lágy cseresznye-mosoly, feketekék szeder,
Miért én vagyok az, ki csak ezekért teper?

Egy szerelmes levél, egy végrendelet vége
Egy boldog menyasszony, egy gyermek, ki sírva néz az égre
Vidám sebből fakadt vér, mitől undorodom
Miért én vagyok az, ki a hibáim magukkal indokolom?

Minden vég új kezdet, s minden kezdet véghez vezet
Volt erőm elhagyni azt, kit szívem szeretett
S ő hagyta, hagyott engem sírva új utakra lelni
Miért én vagyok az, kinek szíve ezt el nem felejti?

Megpihent kiskönyv, fáradt a sok olvasástól
Felpörgött idegrendszer, lassan áll le a gondolkozástól
Enyhe lázban égő, jéghideg, mesterkélt szívdobbanás
Miért én vagyok az, ki belehal ha nincs több romantikus látomás?

Ehhez datumot nem tudok, de nem is erdekes, mert ez egy az egyben igy volt, csak nem mertem posztolni.