Verseim :)

Testvérházasság

Ünneplésre készülődik mindenki
Nagy Katalin és leendő férje
Lelkes szervezés által holnap
Egybekelnek 4 év után végre

Az ara túlságosan izgatott már
Tegnap még el is ájult izgalmában
Amíg a férje a kedves húgával,
Az ő ruháját vasalta a másik szobában.

Leszállt az éjszaka, felkelt a Nap
Felkelt, s örömünnepre virradt
Az idő is kedvezett a násznépnek
A legutolsó pocsolya is felszikkadt

De a levegőben gyanú terjengett
Gyanú és egy lélekölő, kegyetlen vád
Katalinnak egyetlen húga, Kamilla
Kinek dereka karcsú, mint a nád

Nem nyughatott, nem nyugodott bele
Abba, amit tudott ő már régen
Szörnyűséges titkok tudója ő
De esküdött, hogy nem árulja el mégsem.

A gyönyörű oltár elé érve az ifjú párt
A pap eskette örök szerelemre, hűségre
De mikor feltette a kérdést, van e ellenvetés
Baljós árnyak vetültek az égre.

Bár esküdött, esküjét most megszegi
Lassan emelkedik fel szép Kamilla
"Nem lehet pont ő a feleség-szerepben
Mikor vőlegénye a szerelmet nekem régóta tanítja"

S mindenki elsápad, Katalin legfőképp
"Mondd, ez tényleg igaz, nem hazudik?"
Fordul kedvese felé szörnyülködve
A férfi lassan bólint, a nő arca könnyben úszik.

A megrökönyödött nép között átrohan
Ki a templomból, a szerencsekút felé
Nem habozik, beleugrik gyorsan
"Ki mondta volna el neki, ki ha nem most, nem én?"

Zengő hangja Kamillának betölti a termet
"Tartoztunk neki ennyivel kedvesem
Ha előbb tudja meg is belehal, nem mindegy?"
Folytatja tovább, mellette sokan sírnak keservesen

"Az igaz szerelem útjába semmi nem állhat
Kérem a papot, adjon minket össze!
Engem illet a menyasszonyi fátyol
S vele együtt a jog, hogy életünket papír is összekösse"

S leveszi vastag kabátját nagy merészen
Alatta hófehér elegáns ruhácska
A férfi mellé siet, kezét megfogja
"Lelkedet a bűntudat emiatt ne vájja"

"Szeretett, s ebbe bele is halt szegény
De minden vég egy új kezdetet jelöl
Nem kell tovább úgy tenned, hogy szereted
El kell pusztítani azt, mi téged is csak megöl"

S a pap a felé fordult, úgy kérdezte
"Mire vár még édes, kedves jó atyám?"
Így ment férjhez Nagy Kamilla nővére halálával
Így mesélte nekem mindig anyám.

De a mesének itt még nincsen vége
Az is hozzátartozik, meg kell említeni
Hogy Katalin bár meghalt, eltemették
Szelleme azóta is visszajár kísérteni

Hideg éjszakákon, amikor csak a szél zúg
Ma is hallják mennydörgő szavait
"Ne szeress, mert belehalsz ha mást szeretnek
Megbosszulni nem tudod a Sorsnak tanait"