Ezért kell hogy elengedjelek... (the 100 fanfiction)

5.rész

Reggel nyögésekre keltem, mire megijedtem, hogy Sean az, de akkor megláttam, hogy az egyik ülés soron Bellamy élvezi az egyik lány társaságát, majdnem elhánytam magam. Sean teljesen rendben volt. Lélegzet. Muszáj voltam kimenni vízért. Amint kiléptem megláttam, hogy mindenki futkorászik, ordít vagy közösül. Kitört a káosz. Ha Sean felkel, tuti nem maradok itt. Éppen elindultam volna, mikor megláttam Wellst. Oda akartam menni, de amikor beakart menni a kabinba egy srác kikezdet vele. Vitatkoztak, majd megjelent Bellamy meztelen felső testtel. Egész kívánatos látvány lett volna, ha nem csókolta volna meg azt akit az előbb hallottam nyögdécselni. Felfordult a gyomrom a gondolattól is. Wells eldobta a kezében tartott ruhákat, majd elment.

 Bellamy észrevette, hogy végig néztem a jelenetet és felém tartott, de én gyorsan megindultam. Órákat gyalogoltam, mire találtam egy vízesést. Megmártóztam a hideg vízben, majd beszélgetésre lettem figyelmes, így elbújtam az egyik szikla mögé. A vízben Finn és Clark fröccskölte egymást.

 Hagyni akartam őket az idilli pillanatba, ezért megtöltöttem a magammal hozott kulacsot és már el akartam menni, mikor láttam, hogy Clark és Finn találtak valamit a túlparton. A szikla amit néztek véres volt. El indultak vissza fele, mire én a nyomukba eredtem. Nem messze találkoztak három ismerős arccal. Wells-szel, Bellamy-val és Bellamy pincsi kutyájával. Mindannyian mentek a folyó mentén. Tisztes távolságban voltam, de nem hallottam miről beszélgetnek, mikor egy nyögés hasított végig a csenden. Sietősen vágtam át a bokrokon mellettem a srácokkal, de mikor megláttam a fához kötözött fiút, biztosan elsápadtam.

- Jasper – mondja, Clark, majd közelebb ment. – Istenem, Jasper.

A föld megnyílt alatta és Clark eltűnt a szemem elől.

 Bellamy kapott utána, de hezitált, hogy felhúzza.

- Húzd fel! Húzd fel! – kiabálta Wells.

Vagy csak erőt gyűjtött? Mindegy volt, hiszen a másik három fiú segített felhúzni őt. Finn és a pincsi srác elindultak leszedni a srácot. Szinte örökké valóságnak tűnt, mire Finn elvágta az egyiket. Felőlük valami furcsa hang hallatszott, legjobban talán a motor bőgéshez tudnám hasonlítani. Mindannyian arra kapták a fejüket.

- Mi volt ez? – suttogom magam elé.

Sehol nem látok senkit. Magam mögé is nézek, de ott sincs senki. Morgás szerű zajt hallottam a két fenyő között, ami velem kb. pontosan szembe volt. Egy állat. Hát ritka ronda egy dög. Lelapult a földre, majd támadásba lendült.

- Bellamy a pisztolyt! – utasítja Clark a fiút, aki elkezd matatni az övén.

Bellamynak van fegyvere? Mióta és honnan? A fiú helyett azonban Wells sütötte el a fegyvert. Wells félelmében csak lőtt és lőtt. A harmadik töltény eltalálta az oldalát, de ez nem ejtett komolyabb sérülést az állatot. Csak olyan volt, mintha megbotlana. Bellamyt szúrta ki magának és mivel a fiú előtt hatalmas aj növényzet volt, az állat könnyen elrejtőzött. A fiú csak a fejét kapkodta, Wells pedig a fegyver csövét mutogatta, de az állat várt. Várt a megfelelő pillanatra. Mikor minden el csendesedet, Wells már eresztette le a fegyvert, már éreztem, hogy baj lesz. Az állat ebben a pillanatba ugrott elő.

- Bellamy!- kiáltottam.

A fegyver elgördült és az állat kifeküdt, még Bellamy előtt. Egy nagy sóhaj tört ki belőlem, majd közelebb mentem. Már úgy is biztos feltűntem nekik.

- JA, most már észre vesz – mondja Bellamy Wellsnek, aki egyből Clarkra néz.

Á! Szóval Wellsnek bejön Clark. Ez nyilván való volt.