Reggel, mikor vissza ért az a 10 ember, akiket múltkor sikeres feltartóztattunk, ruhájuk véres volt, de nem a sajátjukétól. Gyűlölködve néztem mindegyiket, majd Seanhoz fordultam.
- Rájuk nézni sem bírok.
- Pike egyszerűen csak tart a földiektől.
- De a félelme miatt fogunk meghalni. Mi ezen a harcon túl vagyunk, Pike pedig újra akarja játszani.
- Nem tehetsz ellene semmit. Kancellár lett és rá hallgatnak az emberek, ha tetszik nekünk ha nem.
- Várjunk...ezzel azt akarod mondani, hogy te is fejet hajtasz előtte?
- Köteles vagyok.
- Tudod mit? Állj be te is a sorba, legyél te is az egyik pincsi kutyája, de azt várhatod, hogy így is melletted álljak.
- Skylar ez túl nagy falat.
- Ezért akartam ketté vágni, hogy együtt birkózzunk meg vele, de már látom, hogy benned már nem találom meg a bátyám, csak egy mosott agyú katona vagy, mint a többi.
Azzal elmentem Kane szárnyába, de nem volt ott. Aztán meghallottam, hogy Pike hívatja, így az ajtaja elé álltam, ahol nem csak én tettem tiszteletemet, de Lincoln is.
- Téged is hívatott? - nézetem fel rá.
- Igen.
- Ó, csak egyszer maradjon őrök nélkül és egy olyat lekeverek neki, hogy egy hétig ott fog díszelegni az arcán.
- Ha te is erőszakot alkalmazol, akkor nem vagy jobb nála.
- Lincoln, te is láttad mit tett és hallod, miket akar. Ezt nem nézhetjük végig.
- Nem, de okosan kell csinálnunk.
- Tudom és azt is, hogy Lexa megöl, ha beteszed a lábad a Polisba.
- Igen, tehát maradna a bujkálás.
- Nem, azt nem hagyom.
Kane is megérkezett, majd kinyílt az ajtó és a tanács tagok léptek ki rajta, de mi még nem mehettünk be.
- Te mit keresel itt? – kérdi tőlem.
- Téged, beszélni akartam veled erről – biccentek az ajtó felé. – De már mindegy.
Újra nyílt az ajtó, majd Bellamy lépet ki, rajta a dzsekijével. Amint felnézet három igen ideges tekintettel találta szembe magát. Nem bírta állni, így inkább lenézet.
- Most már ráér.
- Mi történt a falakon túl? – kérdi Lincoln, mire megállt.
- Azt tettük, amit tennünk kellett – menekült, de most apám állt elé.
- Térj észhez! Az a földi sereg a segítségünkre jött. Ártatlanokat öltettek meg. Ilyen mélyre süllyedtél? Bűntudatod volt Mount Weather miatt, de háborúba kezdtetek. Bele pusztulhatunk.
- Maga térjen észhez – vág vissza. – Ne szajkózza, hogy van különbség a jégnemzet és a földiek között – Lincolnnak ökölbe szorult a keze. – a földiek megölték 37 barátomat, mielőtt maguk földet értek. Nem mi kezdtünk háborút, hanem ők.
- Hogy te milyen egy kétszínű féreg vagy – undorodva léptem hátrébb.
- Ők? – kérdezi vissza Lincoln.
- Tudod hogy értem – mikor bezzeg a nagyobb lép oda, behúzza fülét farkát.
- Régebben tudtam.
- Nem csak te – mondom, majd elmennék, de hirtelen utánam nyúl én pedig hatalmas lendülettel pofozom meg. – Ha még egyszer hozzám mersz érni, annak nyoma marad - sziszegem a fogamat összeszorítva.
YOU ARE READING
Ezért kell hogy elengedjelek... (the 100 fanfiction)
FanfictionSkylar is egyike volt annak a tinédzserekből álló csoportnak, akiket leküldtek a Földre. A történet az ő szemszögéből játszódni és kiderül, milyen döntéseket kell meghozna. Vajon túl elfogult, vagy éppen bizalmatlan? A szívére, vagy az eszére hallga...