25.rész

445 29 1
                                    

Arra keltem, hogy a finom puha bátyám ki akar szökni alólam, amit azzal reagáltam le, hogy hasra fordultam és teljesen átöleltem a mellkasát. Majd morogni kezdtem, mikor leakarta szedni.

- Mellőled nem lehet megszökni - simítja ki arcomból a hajam.

- Ki akarná elengedni a párnáját?

- Szóval párna vagyok?

- Igen, de most már felkelek - azzal nyújtozkodom, majd a bátyám állát kezdem vakargatni.

- Mit csinálsz?

- Lustálkodom, ahogy te szoktál.

- Az álladat vakargatom, mikor lustálkodom?

- Nem, de most ez jutott eszembe.

Felálltam és felhúztam Sean is, majd kimentünk. Oda kint nagyban ment a takarítás. A vihar nagy károkat okozott. A bátyám el sietett, mert észre vette, hogy a fal egyik része dől és nem bírják tartani én pedig tovább mentem. Láttam, hogy Bellamy és Clark beszélgetnek, majd mikor a lány tovább akar menni, megfogja a kezét. Ez vicces, Clarkért versengenek a fiúk, egyszer Finn, de kiderül, hogy van barátnője, majd most Bellamy. Jasper éppen egy farönköt cipelt a vállán, mire a másik felét megfogtam. Rámosolyogtam, majd együtt vittük a táboron kívülre.

- Mi lesz most a földivel?

- Nem tudom, kérdezd Bellamyt.

- Te normálisabb vagy, mint ő, meg egyébként Oktávia nem akarja, hogy megöljék.

- És te mellette állsz.

- Teljes mértékben. Te mit gondolsz?

- Hát nem tudom - hajolok le a bakancsomat bekötni. - Ha elengednénk, szólna a társinak, hogy megkínoztunk. Megölni nem akarom, mert nem vagyunk gyilkosok.

- Akkor mi lenne a legjobb?

- Az oldalunkra állítani.

- Van ötleted, hogyan?

- Ami azt illeti igen - már el is siettem és futottam vissza, de fél úton neki mentem valakinek.

Tovább futottam és csak hátra intettem, egy bocsot, majd bementem, de fel nem jutottam, mire ütni kezdtem az ajtót.

- Hé! Miller! Engedj fel!

- Nem kislány, senki nem jöhet.

Elkezdtem erősebben ütni, de semmi, csak a hangos kongás. A kezemmel, majd a testemmel is próbáltam felnyomni, de nem megy. Leültem a lépcsőre és kicsit pihentem.

- Miller, szeretnék beszélni a földivel.

- Sajnálom, de Bellamy megtiltotta, hogy rajta kívül bárki mást fel engedjek.

- Akkor szólok neki.

Eszem ágában nem volt Bellamyt megkeresni, helyette Seant kértem meg, hogy utánozza a hangját, akár mennyire csak tudja. Nem volt egyszerű meggyőzni, de végül sikerült. Mögötte álltam és mikor Miller kivette az akadályt, Sean felnyomta a tetőt. Felmentünk, majd én a férfihoz mentem, majd tisztes távolságban megálltam és mivel nem fog beszélni, nekem kell koptatni a szám.

 Felmentünk, majd én a férfihoz mentem, majd tisztes távolságban megálltam és mivel nem fog beszélni, nekem kell koptatni a szám

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

- Figyelj, tudom, hogy nem fogadsz senkit szívesen Oktávián kívül, de szeretnék veled beszélni. Nem akarom, hogy megöljenek, de elengednünk sem szabad. Szeretném, ha megértenél minket, ahogy én is titeket. Tudom, hogy mikor idegenek lépnek a földetekre, azokat kiakarjátok űzni, de hidd el nem vagyunk gonoszak - erre felnézet rám. - Jó, igaz - mintha válaszolt volna. - Bellamy kicsit túl lőtt a célon, de te is ezt tetted volna ha a testvéredet bajba került volna és te megtalálod a tettest, de most nem is ez a lényeg. Szeretném, ha mellénk állnál, a népednek elmondhatnád, hogy nem vagyunk mind rosszak és a többiek is csak félnek.

- Mi folyik itt? - jön fel Bellamy.

- Tudom, hogy értetted amit mondom- fogom halkabbra, így talán nem hallja a többi. - és tudom, hogy fontos neked tudjuk ki, de értsd meg nem tudok semmit tenni érted, ha nem hagyod, vagy nem működsz együtt.

Bellamy elkapja a karomat és maga felé fordít.

- Mit keresel te itt? Mit mondtál neki?

- Csak segíteni akarok.

- Nekünk, vagy neki?

- Mindannyiunkon - rántom ki a kezem. - Nem akarom, hogy megöld, de pontosan tudom, hogy elengednünk sem szabad.

- Akkor mit a akarsz csinálni?

- Megegyezni.

- Mi? Velük? Hamarabb megölnek.

- Nem mindegyik gyilkos, csak azért teszi azt, mert félnek, mert félünk.

- Ha még egyszer feljössz...

- Akkor mit teszel, ha? Száműzöl? Rendben, benne vagyok, úgyis elakartam már menni innen.

Azzal, már a lépcső felé is megyek, majd leérve,hallom, hogy valamit a földnek csaptak. Sean is utánam jön, majd együtt újra kimegyünk.

Ezért kell hogy elengedjelek... (the 100 fanfiction)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora