Skylar is egyike volt annak a tinédzserekből álló csoportnak, akiket leküldtek a Földre. A történet az ő szemszögéből játszódni és kiderül, milyen döntéseket kell meghozna. Vajon túl elfogult, vagy éppen bizalmatlan? A szívére, vagy az eszére hallga...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Utána mentem volna, de már az erdő felől jött, mögötte egy férfival. Együtt jöttek, de azért a kezem a késen volt. Mikor mellém értek, csak kihúztam magam, mire a lány megfogta a vállam.
- Lincoln barátja és a gyógyító - magyarázta meg gyorsan.
Bólintottam, majd követtem őket. Amint felmentünk Bellamy puska csöve, már felénk fordult.
- Ne Bellamy, ő a barátunk, egy gyógyító – hadarta gyorsan, miközben én is felértem.
Lincoln rángani kezdte, mire Clark közelebb hajolt.
- Erősödik a roham.
Bellamy oda engedte a földit, mire mi is oda mentünk, hátha segíthetünk. Üvegcséket vett elő és abból is az egyik legkisebbet. Clark rákérdezet, hogy mi az, de nem válaszol, helyette a férfihez hajolt és földiül mondott neki valamit. Egy csepp bújt ki a kis üvegből, majd mikor lecsöppent, az orvos lány gyorsan felfogta.
- Várj!
A földi elő kapta a tőrét, mire Bellamy a ravaszra tette az ujját.
- Tedd az le, nem hallod?
- Nyugalom.
Clark megismételt amit az előbb mondott, mire rá néztem.
- Így küldik egymást a halálba. Nem is meggyógyítani akarja, hanem megölni.
- Nyko, igaz ez? – kérdezi a lány.
- Igen, rá már csak a halál vár.
- Nem igaz, talán még vissza lehet hozni – ellenkezett Clark.
- Én olyat még sosem láttam – dobta el a tőrét.
A lépcsőnél Finn mászott fel, mire felé fordultam.
- Indulnunk kell, mindenki elmegy.
A földi és a fiú tekintette találkozott, mire a férfi dühösen felállt.
- Te! - szemében olyan szintű gyűlölet lángolt fel, amit még sosem láttam.
- Nem szabad hagynunk...
Neki rontott és hiába akartam elé állni ellökött, mire majdnem a lejáró lyukba estem.
- Szállj le róla – utasította Bell.
- Megölted a barátaimat, időseket, gyerekeket, ártatlanokat.
- Nyko még megölöd!
Gyorsan felálltam és oda mentem, de megint csak ellökött.
- A vért vérrel kell lemossni.
- Nem mondom még egyszer – figyelmezteti a fegyveres.
- Ne Bellamy, nem akarok több öldöklést.
- Menj innen! Állj félre.
Clark a botot a földihez érintette, mire az összeesett. Felálltam és Finnhez léptem, aki szintén elvesztette az eszméletét. Oktávia Lincolnhoz lépet, mire Clark is oda ment.
- Megállt a szíve.
Erre felnéztem, amint Clark szívmasszázst végezz. Semmi. Semmi. A felülő Nykora néztem, majd hallottam, amint Lincoln köhögni kezd. Hála istennek.
- Halott volt, hogy csináltad ezt?
- Újra élesztésnek hívják – állok fel.
- Próbáltál marcangolókat vissza hozni – kérdi a lány, a férfi pedig bólint. – és így haltak meg? – újabb bólintás.
- De mi ez? – kérdezi Bellamy.
- Megtudom állítani a támadást.
Clark és Finn vissza mentek a táborba, Clark anyjáért és, hogy időt nyerjenek. Addig mi ott maradtunk négyesbe és vártunk. Bellamy a fegyvert fogta és figyelte a földiek minden mozdulatát, Oktávia Lincolnt törülgette vizes ronggyal, Nykol pedig hasonlóan mint én leült. Mindketten a lehető legtávolabb ültünk a többiektől. Ujjaim között forgattam az íjam darabjait, miközben figyeltem mindenkit. Olyan csend volt, hogy csak a víz csobogását lehetett hallani, amikor kicsavarta a ruha darabot. Hátra döntöttem a fejem és a plafont néztem. Ide hozott fel Murfy, miután majdnem sikerült felakasztania Bellamyt. Raven bombájával lyukasztotta ki a falat. Vajon komolyan gondolta amit mondott? Hogy vissza akarja szerezni a bizalmam? Vagy csak megint játszik velem? Kinyílt a fejjáró és Finn feje jelent meg.
- Na végre – sóhajt fel Oktávia. – Hol van Clark?
- Alkudozik velük – feleli, majd előbújik Abby is.
Oda ment, majd elkezdte vizsgálni, aztán szólt, hogy kössék ki szorosabban. Nem akar úgy járni, mint a lány. Mikor elő került a tűnt, vettem egy nagy levegőt, majd Nykora néztem. Figyelte mi történik. Mikor beakarta adni a lázcsillapítot (Abby mondta mi az), megugrott, mire elrántotta a kezét. Oktávia és Bellamy már ott is voltak, de én is oda siettem, majd leakartam fogni, de mielőtt hozzá értem volna remegni kezdet, mire megijedtem, de gyorsan lefogtam. Hirtelen abba maradt a remegés és minden funkciója. Abby újra élesztésbe kezdet, majd Nykot is bele vonta, akit megkért, hogy döntse hátra a fejét. Küzdött, de abba hagyta, mire felnéztem rá. Ha nem menti meg, mind meghalunk. Hátra léptem, mikor Oktávia kezdte el. Kinyílt az ajtó és megjelent Clark, mire tudtam itt a vége. Itt vannak a földiek és Lincoln meghalt. Farkas szemet néztünk a földiekkel, majd átkoztam magam amiért Lincolnnak hagytam, hogy tönkre tegye az íjam. Csak az a kis késem maradt.
- Öljük meg mindet – szólal meg az egyik földi és előrántják a kardjukat.
Tőlünk Bellamynak volt puskája és Abbynél volt az áramos bot.
- Kérlek, erre semmi szükség – kérleli Clark a középen álló lányt.
- Hazudtál. Lejárt az időtök.
Abby hirtelen Lincolnhoz fordult, majd a halott mellkasának nyomta a fegyverét, majd beinditotta, mire a test összerándult.
- Csináld újra – utasította anyját a lány.
Újra megtette, mire fellélegzett. Mindenki őket nézte, ahogy Oktávia oda hajol és felismeri őt. A lány elrakta kardját, mire a többi is így tett. Megúsztuk, egyenlőre.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
