Kielégítési sorrend [Minho ff] - Befejezett

3. fejezet

- Amúgy miért ücsörögsz itt egyedül? - kérdezte a második korty után, mikor újból leesett neki, hogy itt vagyok mellette. Oldalra pillantottam, ahol a pacák már szinte vetkőztetni kezdte a nőt, aki szerintem azt se tudta, milyen nyelv van a szájában, ezért teljes testtel a férfi felé fordultam, és lábaimat egymáson keresztezve húztam ölembe a poharamat.

- Kísérő vagyok. - Éd nagy valószínűséggel hajfogó is, mikor Laya szervezete úgy dönt, hogy túl sokat ivott, és ki akarja tolni magából a lány nyelőcsövét használva.

- Az szar szerep. Nem lennél inkább party girl? - kacsintott felém, majd ismét megvillogtatta vészesen fehér mosolyát, amitől nem kellett volna, de rögtön elmosolyodtam, és egyre jobban kezdtem érezni magam. Nyilván az alkoholtól.

- Nem tudom az milyen - rántottam vállat. El sem hiszem, hogy ezek után incselkedek egy férfival! Mi ütött belém?

- Tudod. Iszol táncolsz, megint iszol aztán elmész valakivel szobára.

- Azt a részt kihagynám. Táncolni nem tudok, így marad ez - lengettem meg szemei előtt a poharamat, ami kiürült, így megint visszaadtam, hogy töltsék újra. Nem kellene ennyit innom.

- Nem ittál még eleget a feloldódáshoz?

- Hiszen beszélgetek veled, az nem elég?

- Beszélhetnénk máshol - emelte fel szemöldökét, fejével pedig a másik oldali lépcső fele biccentett.

- Gondolom szobán - jelentettem ki hűvösen, amitől reményeim szerint neki is elvettem a kedvét. A gond az, hogy jelenlegi állapotomban még lehet, hogy fel is mennék vele. Ezért mondtam, hogy nem kellene nekem ide jönnöm, mert ha iszok, az alkohol átveszi a fejem felett az irányítást, és még egy ilyenbe is belemennék az én állapotomban! Ez pedig abszurd!

Kértem még egy kört, azzal a gondolattal, hogy ez lesz az utolsó, és végig figyeltem a pohár útját, mivel körülöttem egyre több ember halmozódott fel. Mire kézbe kaptam valaki hátulról nekem jött, így felkenődtem a pultra, és a könyökömmel arrébb löktem az italomat, ami szerencsére nem borult fel, csak kilötykölődött.

A pasi mögöttem végigmért, majd elmondhatatlanul értetlen szavakkal valami bocsánatkérő mondatot nyögött ki, és visszament a táncolókhoz. Mivel nem tudtam hova elbújni, így kissé elpirulva igazítottam meg mellimet, amik majdnem kibuggyantak a melltartómból, és oldalra pillantottam.

A férfi, akivel eddig beszéltem mutató ujjával tolta vissza elém a poharat, mivel sikerült elé löknöm, és valószínűleg azért nem borult fel a pohár, mert ő megfogta.

Megköszöntem, majd kortyoltam egyet, hogy ne kelljen megint beszélgetésbe elegyednem vele, de ő nem hagyott békén. Látványosan unatkozott, vagy épp kanos volt.

- A barátnőd merre van? - kérdésére hátra fordultam, és megpróbáltam megkeresni őt, de még mindig nem láttam.

- Nem tudom. Lehet ellenőriznem kellene a szobákat, nehogy valami baja legyen. - Végtére is azért vagyok itt, hogy vigyázzak rá. Lehet már rég végeztek a dolgukkal, csak a férfi nem engedi ki, és ott vár rám.

- Menjünk, elkísérlek - húzódott perverz mosolyra ajka, és már indult is volna, ha én nem fordulok vissza a pult fele.

- Rögtön gondoltam. Köszi, de nagykislány vagyok már ehhez - megfogtam a poharat, és egybe lehúztam a benne levő italt, hogy előbb szabaduljak, azonban mikor lábra álltam rögtön elszédültem, a fejem pedig hasogatni kezdett. Lehet kicsit sokat ittam.

Nem tudtam visszaülni a székemre, mivel a derekam köré két kéz fonódott, amik azonnal húzni kezdtek a férfi felé. Hirtelen azon kaptam magam, hogy az ölében ülök, és szemezek vele. Csepp alakú szeme barnán csillogott, és pajkosan nézett le rám, ajkai pedig csillogtak, mivel épp az előbb nedvesítette be azokat nyelvével.

- Nem lenne kedved mégis feljönni velem? - hajolt közelebb. Éreztem minden egyes lélegzetvételét, ajkaival már az enyémet súrolta, amivel szinte megőrjített, hogy se nem nyomja enyéimnek, se nem húzódik el.

Epekedtem egy csókért egy olyantól, aki érti is a dolgát, és nem olyan szende kisfiú, mint a volt pasim.

- Jól elszórakoznánk, hidd el. Csak egy szavadba kerül. - Magam sem értettem, miért vágytam a férfi közelségére. Levert a víz, a melleim fájni kezdtek a fejemmel együtt, az ölem pedig forrósodott minden egyes pislantása után.

Válasz helyett megmarkoltam tarkójánál a haját, és lehúztam magamhoz, hogy végre megízlelhessem ajkait. Nem bánta, elvégre rögtön átvette a vezetést, és átcsúsztatta nyelvét számba, hogy táncra hívja. Hagytam neki, mert valamilyen érthetetlen okból kifolyólag rettenetesen élveztem, ahogy kezelésbe vesz. Kezei vándorútra mentek, le a combomig, majd lassan felfelé, egészen fenekemig, amibe belemarkolt, és feljebb húzott, hogy közelebb legyek hozzá. Fejemet hátra ejtettem, így egy jobb szögből tudott csókolni, azonban hamar megunta, és elvált tőlem. Ziháltam, rettenetesen melegem volt, és forgott velem a világ, kivéve az előttem levő, aki ugyan úgy egy helyben maradt, és éhesen vizslatott továbbra is.

Nem kérdezett meg, eldöntötte a válaszomat, amire már percek óta vár. Felkapott vállára, majd határozott léptekkel megindult a lépcsők felé, amik egyenesen a felső folyosóra visznek, ahonnan temérdek szoba nyílik a kedvet kapó embereknek. Tudtam, mi vár rám, mégsem ellenkeztem. Az agyam egy része most könyvelt el hatalmas idiótának, amiért nem menekülök ezelől, azonban sajnálatos módon a másik fele, ami nagyobb volt, már rég kikapcsolt. Nem éreztem veszélyesnek, hogy egy idegen férfival fogok lefeküdni, életemben először. Nem tudtam erre gondolni, mert valami meggátolt benne.

Ahogy felértünk, rögtön elfordította a zárban levő kulcsot, hogy véletlenül se zavarjanak meg, majd ledobott az ágyra, és első dolga volt megszabadulni fehér ingjétől, ami alatt nem volt semmi. Nadrágjának övét kicsatolta, így mire a heverő széléhez ért, az lecsúszott lábairól, és kilépve belőle fölém mászott, immáron egy szál alsóban. Perverz mosolyra húzta száját, és lehajolt egy gyors csókért, amit hatalmas sóhajjal fogadtam, ugyanis közben keze becsúszott a pólóm alá, és simogatni kezdte felforrósodott bőrömet, egyre feljebb haladva.

- Te jössz - feldobtam fejem fölé kezeimet, és hagytam, hogy megszabadítson a pólómtól, miközben másik kezével a hátam mögött babrált melltartóm kapcsával, amit pillanatok alatt ki is kapcsolt. A szégyenérzetem teljesen elhagyott, csak arra tudtam gondolni, hogy azok a meleg és puha ujjai minél előbb járják be a testemet, mielőtt felrobbannék, de mikor oda jutottunk, egy sokkal jobb dolgot adott nekem.

Keze helyett ajkaival barangolta be testem minden kis porcikáját, hol nedves puszikat, hol pedig lila foltokat hagyva bőrömön. Esélyt sem adott arra, hogy ha kikerülök innen gyorsan el tudjam felejteni, ugyanis akár hányszor tükörbe nézek, ezek miatt eszembe fog jutni.

- Remélem bírni fogod a tempót. Nem szeretek lassítani rajta - kacsintott, majd rögtön lerántotta rólam nadrágommal együtt a bugyimat is, és terpeszbe vágta a lábaimat, miközben közéjük férkőzött.

Hátraejtettem fejem, mert tudtam, hogy innentől már nincs menekvés, még ha eddig lett is volna lehetőségem. Ezt magamnak okoztam, de most valamiért nem tudok arra gondolni, hogy bármikor is meg fogom bánni. Mégis mi történt velem?