Folyékony Valóság 2 - Percy Jackson fanfiction

XXVII. Rose

Amilyen gyorsan csak tudtam, azonnal Kaden mellett termettem, majd Nate-tel sietősen felemeltük az asztalra, hogy jobban hozzáférjünk a sebéhez.
Cassandra kikerekedett szemekkel és remegő ajkakkal állt dermedten, amíg mi pánikolva kutattunk valamiféle elsősegély doboz után, de sehol sem találtunk. Nate ezután az ajtóhoz rohant, majd minden erejét bevetette, de sajnos nem sikerült kinyitnia azt. Valószínűleg kívülről van befagyasztva és még nem olvadt ki eléggé...

- Kaden, kérlek ébredj fel! Térj magadhoz! - söpörtem ki arcából hosszú fekete tincseit, miközben a szemeim könnybe lábadtak.
De most nem volt időm a sírásra, mert nagyon gyorsan el kellett látnunk a sebét, ugyanis folyamatosan egyre több vért veszített.
- Nem hiszem el, hogy itt még egy rohadt ragtapasz sincsen! - csapkodta be a szekrények ajtaját Nate. - Mégis milyen konyha ez!? Soha nem vágta még meg senki az ujját!? Ráadásul kéne még valami, ami fertőtleníti a sebet és elállítja a vérzést is - bosszankodott.
- Várjatok... - szólalt meg Cassandra halkan. - Azt hiszem ebben tudok segíteni... - tekintett még mindig riadtan az asztalon hasaló fiúra, miközben igyekeztem leszorítani a seb melletti területet, hogy minél kevesebb vért veszítsen.
- Akkor mire vársz még!? Csináld! - kiáltott a lányra Nate, mire Cass ijedten megrázkódott, majd mintha csak erre lett volna szüksége, elillant minden félelme, és sebesen a fűszerekhez lépett.

Cassandra vizet forralt és kisebb tálakba szórta a gyógyteás filterek tartalmát, ezután tépett pár levelet a cserepes fűszernővényekből és egy mozsárban őrölni kezdte őket. Amíg felőle érdekes illatok keveredtek a levegőbe, addig Nate igyekezett a táborban tanultak alapján megvizsgálni Kadent, hogy nem esett-e más baja, a nyilvánvalón kívül. Konyharuhát és folpackot hozott, ködszer helyett, hogy az adott pillanatban készen álljunk a seb bekötésére.
Próbáltam segíteni a fiúnak, és szabaddá tenni a húsvilla körüli területet, de túl sok mindent nem tudtam csinálni.
Nem húzhattuk csak úgy ki a villát, amíg nem kezdjük el bekötni a sebet. Nem tudtuk elszorítani a vérkeringését sem, hiszen pont olyan helyen sérült meg, ahol ez kivitelezhetetlen lett volna.

~×~

- Oké, azt hiszem megvagyok... de nem tudom, hogy ez mennyire fog beválni... - közelített felénk két tállal a Cass.
- Mégis mik ezek? - néztem a furcsa kinézetű trunyikra, amikből érdekes módon kellemes illat áradt.
- A legutóbbi főzettan órán hallottakat próbáltam alkalmazni, de nem tudom, hogy mennyit fog segíteni... Igyekeztem mindent összeszedni, amit csak találtam, de közel sem akkora a felszereltsége ennek a konyhának, mint amekkora a tanteremnek. Igaz, hogy különféle kiképzések alkalmával, át szoktam itatni néhány nyilamat bénító és egyéb negatív hatású főzettel, de az teljesen más kérdés, mint egy ilyen szintű sebesülés...
- Cassandra, a lényeget! Most csak szövegelesz össze-vissza! - szóltam a lányra, ugyanis ezt a rizsázást én is elég jól ismertem.
- Bocsi, csak ideges vagyok... - köszörülte meg a torkát. - Szóval, az egyikben málnalevélből, cickafark teából és orbáncfű teából készült keverék van, ami elviekben a vérzést csökkenti, a másikba pedig egy kamillás, körömvirágos és fekete nadálytős teakeveréket tettem, ami elviekben borogatásként használva segíti a seb gyógyulását.
- Hogy érted, hogy elviekben? - kérdezte Nate. - Ugye ártani nem árthat?
- Háát... megeshet, hogy egy picikét elaludtam a szóban forgó órán, de az biztos, hogy ettől nagyobb baja nem lesz!
- Elaludtál!? Akkor mégis mire alapozod, hogy működni fog!?
- Megérzés, oké? - horkantott fel. - Tudom, nem vagyok olyan, mint Noah, aki majd kiesik a padjából, úgy jelentkezik órán, de valamennyi rám is ragadt azért a tankönyvekből! Különben is, most az a lényeg, hogy gyorsan ellássuk, utána az orvosiban szépen meggyógyítják. Vagy felébresztjük Noah-t, amint kiolvadt az ajtó és ő szépen kipofozza.
- Oké, jól hangzik! Akkor siessünk, mert hiába szorítom, Kaden egyre több vért veszít! - kaptam ki a lány kezéből az edényeket, majd Nate felé fordultam. - Kihúzhatod azt a cseszett villát!
- Oké, de akkor gyorsan kell csinálnunk mindent - nézett rám, majd Cassandrára, mire elszántan bólintottunk.