7 nap és 7 hét | 18+

4. nap / 2

Ezen elmosolyodott.

– Nyugi, nem az, amire gondolsz...

– Hát, azt merem remélni de akkor mégis mi van benne? – kérdeztem újra kíváncsian.

– Nem fogod feladni, ugye?

– Csak kíváncsi vagyok. – megvontam a vállam. – De, azért nem fogok belehalni ha nem tudom meg. – nevettem el magam. Istenem, ez a fekete humor a legjobb!

– Örülök mert nem fogom elmondani és nem nézhetsz bele!

– Tudom. – bólintottam.

– Van tejszínhabunk? – kérdezte, én meg döbbenten néztem rá. Mi ez a királyi többes?

Megint kinyitottam a hűtőt és két pipiskedés között előtúrtam a tejszínhabot. Kicsit felráztam, amitől egy pillanatra ökölbe szorult a keze és ezt észre véve még rá is játszottam, ahogy a számba nyomtam belőle egy keveset.

– Aha, még jó... Kitudja mióta van ez itt. – mondtam teleszájjal és lenyeltem a habot.

Megcsóválta a fejét.

– Veszélyes játékba kezdtél bele... – mondta a mély hangjával és sötéten nézett rám.

Ártatlan fejet vágtam és csak annyit válaszoltam.

– Nem értem miről beszélsz. – és visszatettem a hűtőbe a habot.

– Örülj, hogy éhes vagyok és nem teszlek fel a pultra. – ettől végig futott a hideg a hátamon. – De a desszert Te leszel... – fejezte be és már most elkezdtem izgulni.

Élvezettel nézte, ahogy megremegett a kezem és zavarba jöttem. Hamarosan kész lett az ebéd és megterítettem. Filmekről beszélgetve megebédeltünk és végül amikor befejezte, hátra dőlt és kíváncsian nézett rám.

– Mi az? – kérdeztem és közben lepakoltam az asztalt.

– Most kérdezd meg!

– Most?

Bólintott.

– Mit akarsz Tőlem? – kérdeztem de már voltak ötleteim.

Behajolt és vigyorogva csak annyit mondott.

– Rólad akarom leenni a habot! – csak néztem rá és az jutott az eszembe, hogy még volt pofája tegnap azt mondani, hogy én vagyok a perverz.

– Hagynom kell, hogy végig nyalj?

– Igen, és ha megrúgsz vagy ellenkezel jön a bünti.

– Uhh, azt nem ígérem... – ráztam a fejem. – de persze, mint eddig, most sincs igazi választási lehetőségem, szóval rendben!

– Okos kislány... – mondta. – Vetkőzz le!

Sóhajtottam egyet, aztán lekaptam a toppot felülről majd az edzőgatyát, bugyistul alulról. Remegő kézzel odébb dobtam a földre.

 Közelebb lépett hozzám és rámutatott a pólójára. Lenéztem rá, aztán megérintettem a felsője alját és elkezdtem felfelé húzni. Segített levenni és megint túl közel kerültem hozzá. A formás szája, a nyakához érő fekete haja, az izmos mellizma és az apró fehér vágások, túl közel kerültek hozzám. Megragadta a csípőmet és felültettet az ebédlőasztalra. Istenem, itt sem ültem még pucéron!

Elsétált a tejszínhabért, kivette a hűtőből, én meg közben figyeltem és le sem vettem róla a szememet. Vajon magára is fog fújni? Cő, hát persze.

Visszaért hozzám és előre bilincselte a kezeimet. Néztem mit csinál és már kíváncsi lettem mi a terve egészen pontosan. Ezt elég hamar megtudtam, amikor utasított, hogy emeljem a lábamat és amikor megtettem a lábujjamra fújt és bekapta és lenyalta az egészet. A fejem fél pillanat alatt borult lángba. Jézus, tudom, hogy ezt valaki szereti de én tuti nem! Mi abba a jó, ha valaki a másik lábujját szopogatja? Nagyon kellett koncentrálnom, hogy véletlen se rúgjam orrba de közel voltam hozzá mert annyira csikizett.