u t ó s z ó (vagy valami olyasmi)

110 7 3
                                    

2022. 01. 11. kedd
21:41

Kicsit későre jár már, és én elég fáradt vagyok, de nem tudom lezárni ezt a regényt anélkül, hogy dumálnék valamiről, ami valószínűleg senkit sem érdekel, de muszáj leírnom.

Nagyon, nagyon-nagyon hosszú ideig írtam ezt a regényt. Az átírt változat első fejezetét tavaly április elsején publikáltam, most meg január van, Jesus. Mondjuk több, mint ötven fejezetre sikeredett.

Hogyha valaki a jövőben talál rá erre a fanficre, és egyben olvassa el, nem hétről hétre követi a fejezeteket, valószínűleg észreveszi, mennyire hihetetlen módon összeszedetlen és logikátlan az egész :D

Mivel ez egy előre csak nagy vonalakban megtervezett regény, ami egy még véget sem ért sorozat alapján íródott, valahol érthető, miért égett el a dramaturgiája sikítva egy tüzes gödörben, de azért még rágondolni sem akarok, hogy vajon hol lehetne elhelyezni mondjuk a szerkezeti pontokat, mert eret vágok. Az előző fanficem – ami egy Percy Jackson ff, és a Vállt vállnak vetve címet viseli, ha valakit érdekel esetleg *kacsint kacsint* – ezerszer jobb, szóval kérlek, senki ne higgye azt, hogy ez a regény minden, amit ki tudok magamból sajtolni. Sőt. Jobban belegondolva, ha nem is ez a Wattpados munkásságom legalja, azért közel sincs azon a szinten, hogy büszke lennék rá.

Ennek ellenére végigcsináltam, végigírtam, és fent is fogom hagyni, inkább csak amiatt, hogy lám, kitartó voltam. Egy idő után hihetetlen fáradság volt ezt a regényt írni, szóval valahol elégedett vagyok, hogy ha nem is túl jól, de megcsináltam.

Szerettem volna egy olyan BnHA fanficet írni, ami mégsem... Annyira fanfic. Vagyis, persze, az, de én nem egy "Aizawa lánya" vagy egy "Shinsou×OC" fanfictiont akartam írni, hanem egy olyan regényt, ahol a főhős apja Aizawa, és ahol a főhős összejön (na jó, majdnem) Shinsou-val. Mert én Ashilia történetét szerettem volna megírni, és nem azt, hogy honnan származik, vagy ki a fiúja. Szerettem volna olyan karaktereket szerepeltetni, akik talán nem olyan népszerűek, mint Bakugou vagy Dabi, de én imádom őket, és szerettem volna úgy shippeket beletenni, hogy mégsem erre ment ki a regény. Szerettem volna úgy írni original szereplőkről, ahogy én látom őket. Sajnos tudom, hogy néhol nem lettek karakterhűk, de mivel ez számomra fontos, megpróbáltam, amennyire tudtam.

Szóval, igazából csak írni akartam egy olyan fanficet, amit én is szívesen olvasnék, ha még olvasnék BnHA fanficeket, mert még nem kaptam volna agyérgörcsöt a toxikus fandomtól.

Remélem, azok, akik olvasták, és most hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy megköszönjem nektek, két-három rendszeres vote-olóm, akik talán tényleg végigkövették a történéseket és esetleg még bele is élték magukat, hogy itt voltatok. Sokat jelent, tényleg <3 a kommentjeitek adtak értelmet és erőt a folytatáshoz, hogy újra és újra leüljek írni. Szóval, hogy remélem, hogy azok, akik olvasták, sem rossz emlékként fognak visszagondolni rá :)

Egyszer talán újrarajzolom a borítót, amint megtanulok normálisan rajzolni, de ez nem hiszem, hogy most lesz :') és kéne már egy új leírás is.

Mindegy.

Itt le is zárnám ezt a tíz hónapot, ezt a toldozott-foltozott, vérrel és verítékkel összerakott regényt. Hosszú utazás volt, de végül is minden jó, ha a vége jó, nem?

Köszönöm, hogy itt voltatok!

Jó éjt:

Lala 💚

Találkozzunk egy másik regényben!

Két titokWhere stories live. Discover now