Feketébe bújt angyal - Örökre melletted

48. Fejezet: Újra szerelmes lettem beléd (+18)

Némán sétálunk vissza az asztalhoz, ahol már ott ülnek EunJinnék a vodkával egy társaságban. A kikért italok csak is minket várnak, még ők se kezdtek bele az ivásba nélkülünk. Szavak nélkül öntjük le az első poharak tartalmát a torkunkon, majd a következőt és a következőt. 





JungKook szemszögéből:

A folyamatosan lüktető zenére mozgok, hol egyedül, hol pedig TaeHyunggal, aki a nyakamat karolva ugrál, vagy éppenséggel hullámozik, tekergeti a derekát, esetleg dülöngél. Időnként kapom el Jimin vagy EunJin kezét, vagy ahol érem őket és rántom vissza őket a tömegből, nehogy eltűnjenek mellőlünk a nagy romantikus táncolás közepette. Jó párszor mérem őket végig, ahogy egymáshoz simulva táncolnak, esetleg vad csókba kezdenek, ami elsőre nagyon is meglepett, majd örültem, hogy ennyire felszabadultak. Viszont... Most már kezd kicsit elegem lenni abból, hogy részegen ki se szakadnak egymás szájából. Jimin kezeit figyelem, ahogy csók közben vezeti végig a kezeit EunJin vékony, formás derekán, amit óvatosan markol meg még lány újra mozgásba kezd, Jimin pedig próbálja tartani vele a lépést. Sajnos már rég lemaradt a barátnőjétől, aki több kört is levert a vodkából még mi rágcsáltunk egy kis tál csipszet. Úgy érzem, hogy most eléggé elvesztettük EunJint, még soha nem láttam ennyire részegen és kifordulva magából. Bevallom... Tetszik, hogy tánc közben többször is a fekete tincsei közé túr, még a csípőjét és a fenekét tekergeti, amin a szoknya egyre feljebb és feljebb csúszik, szinte már kívánatosan. Jimin mozgása lassan áll meg és engedi el az előtte álló lányt, aki újra a barátja kezéért kap, de ő csak nevetésben tör ki és megrázza a fejét. Jól láthatóan liheg és fárad Jimin, így közelebb hajol EunJinhez és a fülébe mormog valamit, ami a zene hangos dübörgése miatt egyáltalán nem kivehető, végül pedig egyedül indul vissza az asztalunkhoz.

- Én is pihenek! - kapja el újra a nyakam TaeHyung és a fülembe duruzsol. Rá pillantok és kicsit bólintok, még újra végig mérem az arcát, ami vagy az alkohol, vagy a fények miatt kevésbé tűnik vészesnek, de holnap reggel a szokásosnál is rondább lesz.


Mind két srác eltűnik a tömegben, így kettesben maradok a kimelegedett EunJinnel, aki kicsit lemerevedve, mosolyogva néz a barátja után, majd újra mozgásnak indul a teste, így én se teszek másképpen. A saját ritmusomban kezdek mozogni őt figyelve, de mielőtt én húzhatnám vissza a tömegből ő lép hozzám és karol a nyakamba, hogy véletlenül se tűnjön el. Meglepve emelem feljebb a kezem, de nem simítok a hátára. Halkan nevetek fel, még ő is felkuncog és ő kezdi az ütemet diktálni, én pedig alig férek hirtelen a bőrömbe. A közelsége forrósággal önt el és most először kezdek én is leizzadni mellette. Az ő vezetésével mozgok, viszont szívem szerint leállítanám, mert ez felér egy önkínzással... Mintha csak szurkálnám magam egy gombostűvel, hogy minél nagyobb fájdalmat okozzak magamnak. Hozzám ér... Előttem tekergeti a csípőjét és én nem érhetek hozzá, nem csókolhatok a bőrére, ami olyan szépen csillog. Pedig igen. Megtudnám úgy táncoltatni, hogy levegőt is alig tudna kapni, de nem tehetem meg. Nem tehetem meg, se vele és főleg nem Jiminnel, aki valószínűleg most is figyel engem, hogy semmilyen hülyeséget ne csináljak. Van bennem pedig annyi pia és alkohol, hogy kedvemre tegyek, de nem szabad. Az indulás előtti történés után pedig főleg nem. Sok szart tettem vele és csodálom, hogy részegen képes velem kettesben maradni. Józanul soha nem csinálna velem ilyet, sőt. Ha most hozzá érnék, semmi rossz szándék nélkül, akkor is veszekedne velem és valószínűleg még egy baráti pofont is kapnék, amit... Igazából nem mondanám, hogy nem élveznék. Tőle az is szexi lenni...

- Ez milyen tánc Kookie? - nevet fel és a fülemhez hajol. - Büdös vagyok?
- Mi? - nevetek fel újra és a szemeibe nézek, amikből tisztán olvasható, hogy nem kevés alkohol van benne. - Hogy lennél az? Most is virág illatod van. - magyarázom neki remélve, hogy hallja a szavaimat, vagy legalább is eljutnak neki az agyáig.
- Még se táncolsz velem. Nem azt mondom, hogy markolj a fenekemre, de legalább tarts egy kicsit meg! - hirtelen kapja el a jobb kezem és határozottan nyomja az oldalának, amit szinte azonnal meg is markolok. Elvégre... Ő kérte. Kérte... követelte. Ki vagyok én, hogy ellentmondjak neki? - Máris jobb. Nehogy már én tanítsalak meg hogyan kell egy lánnyal táncolnod.
- Hidd el, nem kell engem tanítani, viszont neked kellene egy kis kaja, vagy víz. - engedem a másik kezem is a derekára, de azonnal megrázza a fejét és folytatja tovább a mozgást. - EunJin...
- Nem vagyok éhes. Viszont innék még. - fordul ki előlem és az asztalunk felé veszi az irányt, azonban pár lépést követően vissza húzom és közel tartom magamhoz. A mellei a mellkasomnak feszülnek és már gondolkodás nélkül tartom közel magamhoz hiába bujkál valahol Jimin. - Mi az? - kuncog fel és vissza vezeti a nyakamra a kezeit.
- Inkább táncoljunk. Ittál már eleget. Részeg vagy. - kezdem most diktálni neki az ütemet, amit ő szaporán követ és igazodik hozzám.
- Nem is. - nevet fel egy olyan magas hangszínen, amit sose gondoltam volna, hogy hallok az ajkai közül.

Szorosan tartja meg magát a nyakamba akaszkodva, így én is erősen tartom meg a derekát, ami folyamatosan mozdulna, hogy ő vezessen, de nem engedem neki. Magamhoz igazgatva a testét veszek fel a gyors zene ellenére egy sokkal lassabb, valamint mélyebb tempót. A szemeit figyelve mozgok vele, amik úgy csillognak, szinte csalogatnak.

Bassza meg...

- Pihenni kellene... - motyogom el a szavakat, amiket ő valószínűleg nem hall, mert csak a fejét rázza meg és kérdően pillant rám. - Nem vagy fáradt?
- Nem. - vágja rá és a kezei a tarkómat kezdik simogatni, amitől én lehunyom a szemeimet és hiába is próbálom titkolni, de előtte nyalom meg a kiszáradt ajkaimat, majd rá is harapok és hosszan fújtatok. Érzem, hogy közelebb húzódik hozzam - bár nem tudom, hogyan csinálja - és a nyakamba fújtat, amitől teljesen megremegek. - Most én szórakozok veled. - kuncog a fülembe, amitől széles lesz a mosolyom és feljebb emelem az állam.
- Akkor már csináld rendesen. - simítanék lejjebb a csípőjén, de még épp időben térek észhez és áll meg a kezem a feneke felett. Ő nem egy random csaj, akit hátra akarok vinni és meghúzni. Nem. Nem. Ő az egyik legjobb barátom... Jiminen még ott vannak azok a hegek amiket én ejtettem rajta, nem téphetem fel és szórakozhatok EunJinnel... Még ha csak szórakoznék... Egy határozott mozdulattal ereszkedek lejjebb és rántom a helyére a szoknyáját, ami már össze gyűrődött a hasán a táncba és fellecsúszott jócskán a feneke alá. Egy meghökkent nyögés csúszik ki az ajkai közül egyenesen a bőrömre, ami a meglepődés közepette hozzá is ér a nyakamhoz. Az a pillanatnyi gyönyör villámcsapásként szalad át a testemen és a lelkem többért kiállt, de az agyam hamar leinti a szívem és bár nehezemre esik de odébb tolom magamtól, hogy a sötét szemeibe nézhessek. - Hidd el. Szívesen haza vinnélek...
- Mi? - kérdez vissza kicsit meglepődve, igaz tudom, hogy nem a szavaimon értetlenkedik, mert kétlem, hogy hallja. - Halkan beszélsz.
- Ha így folytatod Jimin elvágja a nyakam. - mosolyodok el nehezen, ahogy végig fut az agyamon a saját szenvedésem. - Túl szexi vagy és túl jól táncolsz.
- Te se panaszkodhatsz. - csap játékosan a hasamra, amit szinte azonnal befeszítek. - Csak nem tetszem JeongGuk?

De... Kurvára tetszel. Legszívesebben itt helyben elmondanám neked, hogy mit érzek mikor mellettem vagy, de semmit nem fogok tönkretenni, Nem fogom eljátszani a barátságotokat, mert jól tudom, hogy te képtelen lennél szeretni engem, vagy józanul hozzám érni. Én viszont addig kényeztetnélek, még el nem olvadsz a kezeim között. Nem csak szexuálisan. Mindent megadnék neked, mindent. Minden figyelmem, minden pénzem, minden időm. Téged biztosan magam elé tudnálak helyezni, vagy éppen magam alá... Te vagy az első lány, akinek nem csak a testét, de a lelkét is kívánom. Istenem... Csak egy napig szeretnél úgy mint azt a kis arany fiút... Csak egy napig csókolnál engem úgy mint őt, simogatnál... Én akarok neked az első lenni, hogy tapasztalt kezek között érezhesd meg az igazi orgazmust, az igazi szexet. Én olyan estét tudnék neked adni ma, hogy egész életeben emlékeznél rá...

Én akarok ma veled szeretkezni... Kurvára be vagyok baszva...


- Fogd be. - lököm meg egy kicsit a vállait, azonban azonnal el billen és elesne, ha nem kapnék a karja után. Könnyen rántom vissza és két kézzel állítom meg a lábain. Jó. Ő sokkal részegebb mint én. - A végén megcsókollak.
- Ah... A végén tényleg édes hármas lesz? - kuncog fel, még próbál a saját lábain talpon maradni. - Nem bírnék el kettőtökkel.
- Úgy érzem te már nem csak viccelődsz. - húzom mosolyra a szám, még ő megvonja a vállait és a hajába túr, ami mint mindig, most se marad a helyén, azonnal vissza hullik az arcára. Hiába próbálom keresni a tekintetét nem megy, csak mered a mellettem álló emberekre még a szemei ködösek. - EunJin.
- Jól van na.

Nem. Ezek biztosan nem EunJin gondolatai. Nem. Ő soha nem gondolna ilyenekre, hiába iszik ennyit. Lehet mondani, hogy részeg szavak józan gondolatok, de nem. Ezek nem a józan gondolatai. Ezek egy olyan lány gondolatai, aki lelkileg teljesen ki van készülve az utóbbi időben és most próbálna felejteni. A régi Jeong JeongGuknak ez a helyzet nagyon is kedvező lenne, de nem. Már nem ugyan az az ember vagyok. Nem használom ki, hogy ilyen állapotban van, Véletlenül se, hiába akarom. Ha pár pohárral több lenne bennem... Most azonnal vezetném ki Jiminnel együtt. Ha így megkaphatnám... Nem érdekelne, hogy Jimin mellettem van közbe. Legalább élesben tanulna valamit.

- Egy kis víz. Most. Aztán mész és meghányatod magad. Világos voltam? - kezdem neki kiadni a parancsokat, de ő csak megforgatja a szemeit az arcán pedig az a szokásos gúnyos, de részeg mosoly húzódik. - Ne csináld ezt, kislány!
- Nem szeretek hányni... Mostanában annyiszor szoktam...
- Meghányatlak én. - fogom meg a karját és elkezdem kivezetni a tömegből, azonban még menet közben húz lentebb magához és egy gyengéd puszit nyom az arcomra.
- Értettem, apa.

Most le kell ülnöm, vagy el kell mennem vécére, mert ezt én nem bírom tovább. Meg kell szabadulnom tőle, vagy rossz dolgot fogok tenni. Mérhetetlenül rossz dolgot... Illetve... Jiminnek rossz dolgot.




EunJin szemszögéből:

Kifejezetten könnyen és zökkenő mentesen adom át az alkoholos italokat a vécécsészének újra és újra. Csapként engedem ki a torkomon a keserű, maró folyadékot, majd végül a lábaim belefáradnak és amint teljesen elfáradok a térdeimre rogyok és megtámasztom a fejem. Elengedem a kezembe tekert hosszú hajamat és félre ülök a lábaim mellé, így a felsőtestemmel a vécé falának dőlök. Hosszú percekre hunyom le a szemem és mély levegőt veszek. Eléggé homályosan látok és szinte forog velem a világ, amint kinyitom a szemem. Pontosan nem is emlékszem, mikor és hogyan jutottam be ide. Csoda, hogy nem valakin landolt az este elfogyasztott alkohol. Holnap megmozdulni se lesz kedvem ilyen részegség után. Nem akartam elbaszni a ma estét... Hogy fogok így Jiminnel... Ha bármikor össze hányom magam. Erőt kell magamon vennem. Nem tehetem ezt vele...

Nehézkesen erőltetem magam a lábaimra, majd lehúzom az összehányt vécét és kilépek a szűkös fülkéből, amibe azonnal egy újabb lány siet be, remélhetőleg nem ugyanazért mint én pár perccel előbb. Igaz én messze álltam attól, hogy akaratomon kívül hányjak, de az ujjaim megoldották a dolgot. A csaphoz lépek két másik lány közé, akik a sminkjüket igazgatják tükörben és szépítkeznek. Rájuk pillantok miután rájövök, hogy ők kitartóan figyelnek engem. Ennyire durva lennék? A tükörképemet szemügyre véve hamar rá jövök, hogy pontosan mi is lehet a baj velem. A tusvonalam teljesen elfolyt az arcomon, szinte eltűnt a szememről, csak egy fekete foltot hagytak maguk után, ami eléggé kellemetlenül fest. Egy mozdulattal nyitom meg a vizet és azonnal megkezdem a kezeim megmosását, de mielőtt a csaphoz hajolnék az egyik lány lép közelebb hozzám és tartja meg a hajam, hogy ne vizezzem össze még megmosom az arcom. Kifejezetten jól esik ez a törődés egy vadidegen részéről. Alaposan mosom meg magam, majd hideg vízzel hűtöm le magam, még ő kicsit odébb lép és pár papír lapot tép nekem, amit azonnal a kezembe nyom amint végeztem. Megtörölgetem a vizes arcom, majd megnézem magam újra a tükörben, ekkora a hajam már újra a hátamon terül szét, szerencsére szárazon.

- Rendben vagy? - teszi fel a kérdést még elő keres pár dolgot a kis retiküljéből. - Az... Odabent nem hangzott túl jól.
- Megvagyok. - bólintok kicsit és követem a kezei munkáját, ahogy a szempillaspirált, meg pár másik szépítkezési szert vesz elő, valószínűleg nekem.
- Újra sminkelsz? - nyújtja nekem a kezét, én pedig egy halk köszönöm-öt motyogok el az orrom alatt és elveszem tőle a szempillaspirált, valamint az egyik szemhéj festékét.

Nincs erőm, hogy az egészet újra csináljam Valószínűleg JeongGuk már intézet taxit, mert eléggé idegesen tessékelt a mosdó irányába. Vagyis... Azt hiszem az ő volt. Vagy talán Jimin...? Valahogy mind a kettejük arca rémlik nekem, de meg nem tudnám mondani ki hozott el idáig. Szerencsére most már, hányás után, sokkal jobban és józanabbnak érzem magam, vagy legalább is kicsit tisztábban látok, így elég gyorsan építem vissza az arcom a már megszokott állapotára.

- Köszönöm. - szolgáltatok mindent vissza a lánynak, aki mosolyogva mér végig, majd a barátnőjével együtt távoznak, én pedig még egyszer utoljára megnézem magam a tükörben még a kezeimmel fésülöm ki a hajam. - Jól van... - motyogom el az orrom alatt és bizonytalan lépésekkel indulok ki. Szerencsémre mire átgondolnám pontosan honnan is jöttünk, hogy vissza találjak valaki szőke fejébe botlok, így szinte azonnal Jiminhez lépek és hozzá bújok, majd a mellettünk álló két srácra pillantok.
- Na? Hogy érzed magad? - teszi fel a kérdést JeongGuk mire én csak mély levegőt veszek és megrántom a vállam. - Na kicsit józanabb az arcod. - lép hozzám közelebb és a fejemre teszi a kezét, de mielőtt bármit mondhatnék ismerős lány hang szólal meg.
- Ismered őket? - a hang irányába pillantok, ahol a vécés lány áll, aki pár perccel ezelőtt adta kölcsön a sminkjeit.
- A barátai vagyunk. - szólal meg Tae, de a lány azonnal leinti és közelebb lép hozzám, hogy kihúzzon Jimin karjai közül, aki nem igazán enged.
- Nem téged kérdeztelek. Hívok egy kidobót. - pillant egyenesen Jimin szemébe és eltart egy darabig még leesik nekem, hogy a lány pontosan mit is csinál és mivel fenyegeti a fiúkat.
- Ne. - nézek rá. - Ismerem őket. Komolyan.
- Tényleg? - pillant végig a srácokon, de a csuklómról továbbra se veszi le a kezét. - Nem úgy tűnik. Elég részeg vagy és...
- Hidd el. Ők a barátaim. - mosolyodok el és a kezére simítok a szabad kezemmel. - Ő pedig a párom. Rendben vagyok, vigyázz rám. Már indulni akartunk haza.

Elbizonytalanodva pillant újra körbe a körülöttünk álló srácokon, majd a szeme rajtam áll meg és kicsit bólint, bár nem hiszem, hogy annyira megnyugodott a még mindig részeg magyarázkodásomtól. Mély levegőt vesz, majd még egy pillantást enged az irányokba és vissza sétál a barátnőihez, akikkel a tömbön eltűnik. Nagyokat pislogva nézek utána, kicsit hitetlenkedve, hogy vannak még ilyen emberek, lányok, akik ki állnak másokért. Olyan mint... Én. Én is segíteni próbáltam és próbálok Kiyon, most pedig nekem is segíteni akartam. Ha... Esetleg az a barom oda jut... Lesz aki segítsen? Lesz aki megvédi tőle azt a lányt, akire pályázik? Úgy érzem... Valaki, ha nem is én de ott lesz. Ez egy kis reményt adott nekem...

- Meglepő, hogy vannak még ilyen lányok. - jegyzi meg TaeHyung és mosolyogva követi a lányt, bár valószínűleg már jó ideje nem látja. - Okos kis csaj.
- Kis csaj? Idősebb volt mint mi. - lép a másik oldalamra JeongGuk és velük indulok meg kifelé. - Valószínűleg te is ezt csináltad volna, ha nem lennél bebaszva.
- Kussolj, JeongGuk... - veszek mély levegőt és lehunyom a pillaimat pár röpke pillanatra.
- Na... Hol marad a Kookie? A tánc parketten meg, úgy hívtál. - kuncog fel jókedvűen, meg ő is a hátamra simít Jimin keze mellé.
- Én biztos, hogy nem. Soha. Nekem te örökre JeongGuk maradsz... - pillanatok fel az erős arcára, amit valószínűleg nem olyan régen borotvált, mert sima mint a babapopsi. Ezt én mégis honnan tudom?





Újra és újra átfésülöm a hajam, miközben magamat figyelem a még párás tükörben. Óvatosan, szinte némán teszem vissza a helyére a fésűt, mintha azon lennék nehogy felébresszek bárkit is, pedig csak ketten vagyunk Jiminnel, Ő és én. Mélyen engedem le a tüdömbe a levegőt, ami teljesen megtölti azt, majd megigazítom a pólóm, ami alól kikandikál a hét elején vásárolt fehérnemű. Csak Jimin miatt vettem fel újra a fürdést követően, mert megígértem neki, hogy ma láthat benne és... Segíthet levenni.