54.rész

398 18 0
                                    

{Átfordultam a bal oldalamra és a takarót begyűrtem a fejem alá és lehunyva a szemem pihentem. Éreztem, hogy mellettem az ágy besüpped és egy kar fonódik körém és húz magához. Hasát átkaroltam és a mellkasára hajtottam a fejem majd el is aludtam.}

Augusztus 17. |Hétfő|

- Mi a terv? - ülök fel a konyhában lévő bárpultra. 

- Városnézés. - mondja Daniel. - Én leszek az idegenvezető. - húzza ki büszkén magát. 

- Akkor nem jutunk messzire. - lép elő George. 

- Meg se hallottam. - emeli fel a mutató ujját Ricciardo. - Apropó. Beszélhetnénk? - Russell egy nagy sóhaj kiséretében fejével a hátsó kert felé biccent majd az ausztrál társaságában elhagyják a házat. 

- Csak nem fújtja vízbe. - von vállat Mick majd belapátol egy adag müzlit. Kínosan mosolyogva reagálom le az előbbi kijelentését és aprókat araszolva hátrafele próbálok kukucskálni, hogy mi töerténik a két fiú között. Nem láttam semmit és talán annyira feltűnőnek se kellene lennem. Inkább elengedtem ezt az egészet és elővettem a telefonom, hogy megnézzem, hogy a különböző helyek mennyire vannak messze tőlünk. Nem tagadom, hogy kívülről fújom a látványosságokat. Egyszerűen szerelmes  vagyok ebbe az országba. 

- Hol kezdjük a napot? - intézem a fiúknak a kérdést. 

- Casino-t mindenképp látni akarom. - jelenti ki Mick. 

- Aztán a végén két kézzel nem tudunk kirángatni onnan. - viccelődik Alex. - Leregadsz a cseresznyés autómatánál. 

- Hogy minél? - értetlenkedek.

- Tudjátok mikor három cseresznyéne kell lenni és sok pénzt nyersz. Legalább is a legendák szerint. 

- Nem vagyok szerencsejáték függő. - szögezi le a német. - Be se szeretnék menni csak kívülről látnám.

- Most úgy beszéltek mint akik sose jártak Monte-Carloban. - jelentem ki a puszta igazságot. Minden évben ellátogatnak ebbe az országba és úgy beszélnek róla mintha most lennének itt először.

- Sok helyet nem láttam. - mondja Lando. - Személy szerint én a hotel és pálya között ingáztam, mire Schumi helyeslően bólogat, hogy ő is. 

- Louis-val mi van? - keresem a svájci barátom. 

- Alszik. Mint akit kiütöttek. - lassan nem árt ha felkel mert ha a két jómadár befejezte a beszélgetést el kéne indulnunk. Mindegy. Alex felkel a székről és elindult felébreszteni. Ugyan arra gomdolt amire én. Hangos nevetésre kapom fel a fejem és a kert irányából Daniel és George egymást átkarolva jöttek be közben meg hevsen beszélgettek valamin amit bizonyára csak ők értettek. Jó őket újra így látni és legalabb nincs a levegőben feszültség. Russell-re nézek aki elejt egy félmosolyt ezzel nyugtatva, hogy minden rendben van. 

- Indulhatunk? - érdeklődik Dany. 

- Felőlem igen. - kapom fel a táskám és még egy nagyot kortyoltam a poharamban lévő vízből. Többiek is már készenlétben álltak immáron kiegészülve Louis-val aki elég hamar össze tudta szedni magát. Ránéztem és meg nem tudtam volna állapítani, hogy körülbelül öt perce kelt. Hogy csinálja? 

- Jól van Csibéim akkor a Casinonál kezdünk. - Mick szeme azonnal felcsillant ugyan is nemrég mondta, hogy neki az a szíve vágya, hogy azt lássa. Ahogy ideérkeztünk azzal az ülésrendel szálltunk be az autóinkba, pontosabban Danielébe és indultunk meg az első helyszínre. George mellettem rutinosan vette a kanyarokat.

𝑩𝑨𝑪𝑲 𝒕𝒐 𝒀𝑶𝑼 {𝔽𝕠𝕣𝕞𝕦𝕝𝕒 𝕗𝕒𝕟𝕗𝕚𝕔𝕥𝕚𝕠𝕟} Where stories live. Discover now