A 18 éves Audrey Velaryon, Rhaenyra lánya elutazik Királyvárba, hogy tisztázzák öccse, Luke származását és anyja trónigényét. Audrey már rég látta régi barátját, Aemondot, így nem tudja mire számítson. A lány régen nagyon jóba volt a fiúval, azután...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Audrey
Daeron herceg nagyon szimpatikus fiatalember. Jó társaság és már egy csomó közöset találtunk egymásban. A fiú csupán egy évvel idősebb csak nálam, így jól megtaláljuk az összhangot. Daeront inkább Aegonhoz tudnám hasonlítani, Aemondtól teljesen elüt.
- Mikor szerettél bele a bátyámba? - kérdezte Daeron nagy kíváncsisággal.
- Mikor hat év után újra találkoztunk. Nehezen akartam elhinni, hogy a volt legjobb barátomba szeretek bele. - nevettem fel.
- És most a felesége vagy és az ő gyermekét várod. - mondta, miközben ránézett a hasamra.
- Csodálatos érzés várandósnak lenni. - simogattam meg a pocakomat. - Leszámítva a rosszulléteket. - tettem hozzá kuncogva.
- Nevetek van már a számára? - kérdezte, mire bólintottam.
- Ha fiú lesz, akkor Maegor, ha lány, akkor Daemyra. - mosolyogtam, majd elnéztem a másik irányba, és megláttam Aemondot erre jönni.
- Itt jön a leendő édesapa. - figyelte Daeron is a bátyja közeledését.
- Kedvesem! - adott egy csókot ajkaimra Aemond, majd leült mellém, és átdobva a karját a vállamon, közelebb húzott magához.
- Valami baj van? - kérdeztem drága férjemet, mert láttam az arcán, hogy valami bántja.
- Nincs. - rázta meg a fejét, majd adott egy puszit a halántékomra, én pedig behunytam rá a szemem.
- Jó rátok nézni. Olyan szépek vagytok együtt! - nézett végig rajtunk Aemond öccse.
- Neked van már hitvesed, Daeron? - kérdeztem a fiút, aki elnevette magát.
- Én egyenlőre nem tervezek feleségül venni senkit. - tiltakozott. - Kihasználom, amíg szabad ember vagyok. - kortyolt bele boros poharába.
- Egyszer neked is muszáj lesz, öcsém. - közölte vele az igazságot a bátyja.
- De amíg nincs feleségem, addig ki is használom, hogy nincs. - nevetett, mire én is elnevettem magam.
- Nem szörnyű a házasság. Meg ráadásul nem neked kell a terhességet átvészelni. - én pedig közöltem a jó oldalát a dolognak.
- Persze, azért nem szörnyű, mert ti szeretitek egymást. - mutatott kettőnkre. - De aki olyanhoz megy férjhez, vagy az én esetemben olyat veszek feleségül, akit nem is ismerek és ő sem ismer, na ott már más a helyzet. - vonta meg a vállát.
- Majd kiismered házasság közben. - nevettem, mire Daeron megrázta a fejét.
- Te könnyen beszélsz, aki már férjnél van. Ráadásul szerelemből. - vonta fel a szemöldökét, és most rajtam volt a sor, hogy megrázzam a fejem.
