Elvarázsolt szív

Döntés az igazságról

Tényleg ezt akarom? Kell nekem ez a bonyodalom ami az egész életemre kihatna? Vagy csak egyszerűbb lenne ha Harry azt hinné van valakim? Már így is mindenkinek hazudok. Jó, Madelyn tudja az igazságot, de a többiek mind azt hiszik, hogy egy hülye Amerikai diáklány vagyok aki amúgy a tanulás miatt jött ide. Egy évet maradok csak! Utána eltűnök és soha többet senki nem fog látni. Ha Harry nem tervez semmit a minisztérium ellen, akkor én visszamegyek a kiképző terembe és addig maradok amíg le nem teszem az aurori vizsgámat. Ami tényleg nincs már olyan messze.. Eddig is megvoltam egyedül, most is megleszek!

De mi van ha újabb titkot deríthetek fel azzal, ha közelebb engedem magamhoz Dracot? Mi van, ha neki is van egy hasonlóan nagy titka, ami miatt állandóan a közelemben van? De ha Draco a barátom lesz, vagyis, a kamu barátom...Akkor Harry nem fog olyan közel engedni magához, mint amennyire kéne. Márpedig én emiatt jöttem ide és a cél nem az, hogy mindenféle szerelmi háromszögbe kavarodjak!

És ezek után nem csodálom, hogy semmit nem aludtam. A sötétben feküdve némán bámultam a plafont és a szobát megtöltötte a lányok szuszogása addig én csak a fejemben levő hangokra tudtam koncentrálni.

A reggeli égbolt szürke volt és vihart is mondtak mára. A szél miatt még hidegebbnek tűnt minden. Pirosra volt már csípve mindenkinek az arca miközben a mardekárosok és a griffendélesek sétáltak át növénytanra. Igyekeztem nem mutatkozni és a leghátsó sorban kullogtam miközben a szél majdnem elvitt. A hajam kontyba volt amit már teljesen szétfújt a szél. 

-Nem menekülhetsz előlem örökké! - zárkózott mellém Draco. Hatalmas fekete kabátja nagyon melegnek tűnt, haja éppen úgy repkedett a szélben mint az enyém. Nagyon rossz időjárás volt. 

-De próbálkozni lehet nem? - kérdeztem vissza miközben túl kiabáltam a hangzavart.

-Miért ellenzed ezt ennyire? Zavar, hogy mit gondolnak majd a többiek? - kérdezte a fiú, hangjában pedig őszinte megbánást éreztem. Talán ő is igazi érzelmekre vágyik? 

-Nem az zavar Draco...- mondtam és megállítottam, hogy maradjunk le a többiektől. A jeges eső csepegni kezdett ami által hajam vizes lett. - Arról van szó, hogy... - kezdtem, de nem igazán tudtam, hogy mit mondjak. Eddig sose beszéltem ilyen dologról, sőt még magamban is elnyomtam, hogy nem is értem miért ellenzem ennyire. Amerikában az összes fiú kihasznált. Fogadásból jártak velem, lefeküdtem velük és ott hagytak, tárgyként kezeltek. Egy lánynak nem könnyű feldolgoznia ezeket..

-Hogy? Mond már! - türelmetlenkedett fagyoskodva a fiú, amitől teljesen elment a kedvem a meséléstől.

-Nem tudom. - zártam le a témát, de éreztem, hogy megalázom magam és könnyek gyűltek a szemembe. Utáltam erre gondolni, hogy mennyire naiv és figyelmetlen voltam. De már más vagyok és nekem teljesen jó az ha csak magamban bízok.

-Lucy...Elmondhatod. Bízhatsz bennem. - érintette meg hideg ujjaimat. Hangja szokatlanul kedves volt és valamiért el tudtam neki hinni amit mond. De mégsem tudtam szóhoz jutni.- Ki bántott téged? - kerekedett ki a szeme és aggodalmasan nézett. Kedves volt. Túlságosan. Pont olyan mint Louis évekkel ezelőtt...

-Draco, én..-a szavaim akadoztak és hatalmasat ugrottam amikor meghallottam a vihar első mennydörgését. A hidegtől és a félelemtől remegve néztem a fiúra, de már nem tudtunk tovább beszégetni. 

-Ximénez, Malfoy! Azonnal menjetek vissza az iskolába! A többiek követnek titeket. - kiáltott Bimba professzor és fontoskodva visszatért a növényeihez.

-Mi történt? - kérdeztem a mellettem elhaladó hármast 

-Kérdezd a barátod. - vágta vissza Ronald, mire megragadtam Harry kezét. Draco ebben a pillanatban úgy döntött nélkülem megy vissza az iskolába, Harry pedig idegesen nézett rám.

-Nem a barátom. Nem tudom, miért mondta ezt neked tegnap, de nem vagyunk együtt! - győzködtem a fiút

-Miért kéne ezt elhinnem? - tette fel a csodálatos kérdést

-Mert bízhatsz bennem! Tudod jól, hogy nem hazudnék neked. - hazudtam a képébe szemrebbenés nélkül. Ez viszont most sokkal nehezebb mint eddig. Valami nem volt rendben az érzéseimmel de nem akartam már őt ennyire kihasználni. 

-Akkor gyere el velem a hétvégén. - mondta Harry karba tett kézzel

-Rendben! - vágtam rá gondolkodás nélkül. Ám ezt egyből meg is bántam. Madelyn meg fog ölni. Rémesen mérges lesz rám. És Draco...Bele se merek gondolni

A fiú azonban semmi ellenszenvet nem tanúsított felém. Miután Bimba professzor a veszélyes időjárás és a nyugtalan növények miatt visszaküldött minket, azonnal a szobámba szaladtam, hogy száraz ruhát vegyek fel. Az ágyamon azonban várt egy cetli: ,,Tudom, hogy óráink vannak ma, de ha szeretnél beszélgetni, a csillagvizsgálóban várlak. Egész nap...,, Megbabonázva figyeltem a papírt és teljesen biztos voltam benne, hogy a szőke fiú írta nekem, akinek annyi titka van mint nekem...

Az átöltözés után, gondolkodás nélkül szaladtam fel a csillagvizsgáló lépcsőin. Muszáj volt elmondanom az igazságot. Legalább egy részét..És én úgy döntöttem, hogy Draco lesz a legalkalmasabb ember erre..