Elvarázsolt szív

Patrónusok szobája

-Jó reggelt. - nyújtózott mellettem a szőke fiú, de jelen pillanatban nem igazán tudtam értékelni a mozdulatait. Draco átvetette a karját a hasamon és közelebb húzott magához, hogy megpusziljon.

-Túl világos van.. - nyögtem fel morcosan. Szemeimet szorosan csukva tartottam, miközben próbáltam visszatartani a hányást. Draco elkezdett csókolgatni. - Draco ne! Hányni fogok. - toltam el magamtól, aki kinevetett.

-Minek iszik aki nem bírja? - gúnyolódott ekkor azonban egy zöld párna hozzá vágódott.

-Kussolj már. Fáj a fejem. - csattant fel Blaise. A fiú rémesen sokat ivott az este és ha helyes infókat kaptam, végighányta a folyosót.

-Zabini! - kiáltott fel Theo. - Emlékszel mindenre az éjszakából?! - kérdezte a fiú és mosolyogva felült az ágyra.

-Persze! Nem is ittam sokat. - erősködött a fiú.

-Akkor az is meg van, hogy lehánytad Piton lábát? - kérdezte miközben mindenki elkezdett nevetni. A félálomba lévő fiúk fütyülni és tapsolni kezdtek mire Zabini az emlékei között kezdett kutatni.

-Édes Merlin! - kiáltotta el magát. - Piton ki fog nyírni! Merlinre mondom meg fogok halni! - pattant ki az ágyból azonnal, majd vissza is ült, kezét a gyomrára szorítva.

-Zabini ha ide hánysz esküszöm kicsinállak. - szólt rá Draco, miközben jobb kezével benyúlt a takaró alá és simogatni kezdte a combom. Ekkor vettem észre, hogy az ő pólójában vagyok és egy fehér csipke tangába.

-A csajod is hányni fog! - mutatott felém.

-De ő még úgy is szexi. - vonta meg a vállát Draco. A kezének az érintése libabőrössé tett.

-Én is! - kérte ki magának Zabini és visszadőlt az ágyra.

-Szeretnél reggelizni? - kérdezte tőlem Draco.

-Nincs rajtam nadrág! Én így fel nem kelek az ágyból.. - néztem rá kerek szemekkel.

-Megoldom. - mosolygott és kimászott az ágyból. Hasán mélyen kirajzolódtak az izmok. Ahogy beletúrt a fehér hajába, egy apró mosoly jelent meg rajta. Pontosan látta ahogy elmélyedem a testében.

-Lucy ott egy zsebkendő az asztalon, töröld le a nyálad. - dobott meg egy párnával Blaise.

-Neked is inkább azzal kellett volna megtörölnöd a szádat, nem Piton talárjával. - szúrtam oda élesen, mire a fiú hangosan felnyögött és bebújt a takaró alá. Közben Draco odalépkedett hozzám és a rajtam lévő takaróval együtt felkapott és gyorsan átcipelt a lányokhoz, hogy feltudjak öltözni.

-Nem mész ki? - kérdeztem döbbenten, amikor nyugodtan leült az ágyamra és engem bámult.

-Nem. - mondta egyszerűen miközben végignézett rajtam.

-Aha, jó. - nem tudtam leplezni mennyire zavarban voltam de ha mindenképpen ilyen játékot akar játszani nem leszek ellenére. Megfordultam, hogy háttal áljak neki és lehajoltam, hogy felvegyem a földről a takarót. Hosszan elidőztem, hogy tovább ingereljem őt. Amikor felvettem a takarót egy újabb pokróc hullott a földre.

-Azt ott felejtetted. - fintorgott a fiú.

-Azt hiszem ott is hagyom. - mosolyogtam kedvesen, de tudtam jól mire megy ki a játék.

-Szerintem fel kéne venned. Jól áll neked a hajolgatás. - nyalta meg az ajkait. - Holnap este 9re eljönnél a csillagvizsgálóba? - kérdezte egy pillanatnyi gondolkodás után.

-Igen. - mosolyogtam miközben magamra vettem egy fekete harisnyát és egy sötét zöld szoknyát. A fiú oldalra fordított fejjel figyelte ahogy leveszem a pólóját és átveszek egy fekete inget, majd odasétálok a fiókomhoz. - Segítesz felvenni? - nyújtottam felé a karkötőt. 

-Azt hittem kidobtad. - döbbent le egy pillanatra, de a szája sarkában ott bújkált egy mosoly.

—

-A legszebb emléketekre kell gondolnotok. - kiáltotta Harry. - Emeljétek fel a pálcát és csukjátok be a szemeiteket.

A patrónus bűbáj a világ egyik legnehezebb bűbája és az auroroknak szükséges, hogy ezt tudják használni. De én képtelen vagyok rá. Mármint..amikor ott voltam a képzőben és gyakoroltunk nem volt elég emlékem, hogy egyáltalán egy fénysugarat tudjak alkotni, nem hogy egy egész állatot. Nem volt annyi boldog emlékem.

-Teljes alakot öltött patrónust nagyon nehéz létrehozni. - mondta a fiú. - Fontos, hogy koncentráljatok!

És így kezdődött el az újabb edzés. A diákok elnémultak, szemek lecsukódtak és mindenki kutakodni kezdett az emlékeiben. Én magam is lehunytam a szemem és az emlékeim elöntötték az elmémet. Láttam hogy Draco először rám mosolyog. Amikor odaadja nekem a karkötőt. Amikor a kandalló előtt ültünk és nevettünk. Láttam Harryt és Ront amikor a tél közepén kiszöktünk éjszaka, hogy hógolyó csatázzunk. Láttam Hermione és Madelyn mosolyát amikor hárman nevettünk a Hollóhátas fiúkkal.

És elmosolyodtam. Éreztem ahogy a testem megtelik melegséggel és boldogsággal. Felszabadultnak éreztem magam.

-Expecto patronum! - suttogtam a pálcámnak és a hajam meglebbent ahogy fény tört elő a pálcából. Kinyitottam a szemem és a mosolyom nagyobbra nőtt. Patrónusom egy gyönyörű tűzsárkány. Fénye a többiekkel ellentétben nem fehéren hanem tűz színűen világított.

-Eszméletlen! - suttogta mellettem Harry. Pont olyan ámulattal figyelte ezt az állatot mint én. És a terem megtelt boldogsággal. Hangos nevetések töltötték be a szobát, amikor Ron macskája fellökte Nevillet vagy éppen Luna hörcsöge körbefutotta az ikreket. George és Fred patrónusa ugyanolyan volt.

Hermione a nyuszija körül forgolódott és csodálta. Ginny bébi elefántja futott körbe körbe.

Bumm..

A szoba falai megremegtek. Pálcák leszegezve. Patrónusok elhalványodva. Mosolyog lehervadva.

Újabb remegés rázta meg a termet. A fal leomlott és ott állt Dolores Umbridge. Csatlósai is ott voltak és szinte fellobbant bennem a düh amikor észrevettem az engem vizsgáló szőkét. Elkaptak minket..

Umbridge arcán önelégült mosoly volt, amikor közölte, hogy mindenkit vár az irodájában egy kicsi csevegésre. Draco gúnyos mosollyal lépkedett oda felém. De nem csinált semmit. Csak megfogta a kezemet és húzni kezdett az ajtó felé.

-Tudom, tudom. Sajnálom, hogy nem szóltam róla! - suttogtam egyre idegesebben, amikor még mindig nem szólalt meg.

-Szeretem amikor rossz vagy. - mosolyodott el és belökött a mellettünk levő ajtón. A szűk szertárba összenyomódtunk és ajkaink egymáséra tapadtak. Draco az arcomat fogta. - Igazi kis lázadó. - suttogta majd megint az ajkát az enyémre helyezte.