Elvarázsolt szív

Kristályok

-Oké, oké. - álltam fel azonnal a földről, amikor a kötél leesett a csuklómról. Hopponálni kell.. Semmi gond, végülis elmondták hogyan kell. Sőt, a képzőben meg is mutatták. Bár én sosem próbáltam még..Mármint most komolyan mennyire lehet nehéz? Csak el kell képzelni hová akarok menni! Nem?

-Lucy szedd össze magad! - kiáltottam rá magamra agresszívan és ugrottam egyet helyben, hogy összeszedjem a gondolataimat. Rendben...A minisztériumban vannak, szóval nekem is oda kell mennem. De a minisztérium hatalmas!! Az ott dolgozók fele akár 10 év után is eltéved.

-Lucy! - jó oké csinálom már. - Lucy hol vagy? - hallottam újra a hangot, mire rájöttem, hogy most nem én kiabáltam magammal. Olyan erősen szorítottam össze a szemeimet, hogy megszédültem, amikor felnéztem a lépcsőre. Draco fejvesztve rohant le pálcájával a kezében. Arca hófehér volt az ijedtségtől, hangja idegesen csengett.

-Nincs baj! - kiáltottam rá, amikor felfogtam, hogy tényleg ő az. A fiú egy pillanatra megtorpant és furcsa képet vágva nézett végig rajtam, majd felsóhajtott.

-Esküszöm, hogy nem én árultalak el! - szabadkozott felemelt kezekkel.

-Tudom... - mosolyogtam rá kedvesen. - Nem tudták, hogy képes vagyok irányítani. - emeltem fel a kezeimet és büszkén néztem rá.

-Lucy... - fogta meg a kezemet és rákulcsolta az ujjait. - Harry és a barátaid bajban vannak... - mondta lesütött szemekkel.

-Draco tudod hol vannak? - kérdeztem és egyből felfogtam, hogy nem klne ennyire elkalandoznom. Harry segítségre szorul! Biztos vagyok benne, hogy a többiekkel azt hiszi készen áll harcolni a halálfalók ellen. De nem tudják mennyien vannak és azt sem, hogy milyenek is valójában...Harry talán tudja. De a többiek? Az életüket kockáztatják.

-Amikor kihallgattam őket valami jóslatról és Tappmancsról beszéltek.. - mondta összeráncolt szemöldökkel, hátha feltud idézni még valami más indformációt. Jóslat..Tappmancs..

-Ó Merlinre! - kiáltottam megvilágosodva és megcsókoltam. - Köszönöm, hogy mindig kihallgatod Harryéket! - minden erőmet összeszedtem a hopponálásra.

-Mit gondolsz hova mész? - ragadta meg a karomat.

-Segítek nekik! - kerekedtek el a szemeim és mérgesen lenéztem a karomra.

-Nem engedem, hogy veszélybe sodord magad! Én is megyek és megvédelek bármi áron. Nincs választásod! - mondta makacsul és a fiú máris hopponált.

-Te hülye vagy?! - csaptam rá a kezére idegesen. De a fiú a kezeivek befogta a számat és a hangok felé mutatott. Itt vannak. - Csak mondom ha bajod lesz megöllek! - sziszegtem a fogaim között majd lábujjhegyen elindultunk a hangok irányába.

Draco erősen szorította a kezemet míg a másik kezével erősen szorongatta a pálcáját. Rémesen hálás voltam neki, hogy meg akar védeni, de nem örülök, hogy a saját életét is veszélybe sodorja.

A hatalmas ablakokon beszűrődött a vihar hangja. A villámok néha megvilágították a termet. Szinte érezni lehetett a feszültséget és a tenyerem izzadt az idegességtől. Erre készítettek fel. A fiú védelmére, a baj elhárítására..

-Mindenki szépen nyugodjon meg. - hallottuk Lucius hangját.Draco elindult felé.

-Mi van? - kérdezte döbbenten

-Nem láthat meg téged, meg fog ölni! - szidtam le halkan. Nem keverhetem ekkora bajba. Tudom jól, hogy bántalmazza a fiát.

-Tudsz róla... - döbbent le majd lesütöttem a szemeimet.

-Sajnálom, de el kell menned... Nem bírnám elviselni ha bármi bajod esne miattam. - suttogtam.

-Ez az én döntésem Lucy. És nem hagylak magadra. - felelte összeráncolt szemöldökkel. Vitába akartam szállni vele. Meg akartam mondani a véleményemet, de a szemem sarkából mozgolódást láttam. A halálfalók körbeveszik őt.

-A picsába! - csattantam fel idegesen és rohanni kezdtem Dracoval. Éppen akkor amikor Harry elüvöltötte magát.

-Most! - jött a jelzés. A sötét folyosókon csak a kristályokban levő fény adott világítást. Szinte teljesen vakon szaladtunk a többiekhez akik támadásba kezdtek.

-Stupor. - kiáltottam gondolkodás nélkül, amikor Harry háta mögé került egy fekete ruhás alak.

-Lucy, Malfoy! Mi a gyászt kerestek itt? - csattant fel a fiú értetlenül.

-Sajnálom Harry. Mindent elfogok magyarázni, de most rohannunk kell. Kérlek bízz bennem. - fogtam meg a karját és húzni kezdtem magam után.

-Capitulatus! - hallottam Neville erős hangját, ahogy lefegyverez egy ellenséget. A halálfalók nyugodtak és összeszedettek voltak míg mi csak összetartottunk.

-Stupor! - kiáltotta Draco Ron irányába. A fiú először  értetlenül nézett a szőkére, de az átok nem rá ment hanem a mögötte levő Bellatrixhoz.

-Köszi. - mondta a vörös, mire Draco némán bólintott. Hatalmas bajban voltunk.. Mindannyian lihegve rohantunk a kijárat felé de egyre közelebb jöttek.

-Reducto. - hallottam Ginny hangját és pálcájából kék fény jött elő. Eszméletlen büszke voltam rá. De a sorok kezdtek összeomlani. Kristályok százai zuhantak le a polcokról, életveszélyessé téve a terem minden egyes részét. Megláttam kettő kristálygömböt kettő névvel rajta. Lucy Ximénez és Leah Ximénez.

Furcsa érzés vett körül és bár a kezem már majdnem elérte a gömböket..nem tehettem..tovább kellett rohannunk..