Elvarázsolt szív

Álmatlan zuhanás

-Ez a te hibád Malfoy! Tudtam, hogy veszélybe fogod sodorni..Bármit is..

-Már hogy lenne az én hibám Potter? Én mentettem meg!

-Igaza van Harry..Ha nem lett volna ott..

-Lehet, hogy Lucy már nem élne..

-De mégis mi történt?

-Azt én is nagyon szeretném tudni..

Visszamerültem a sötétség kilátástalan fogságába anélkül, hogy bármi jelét is adtam volna az éberségemnek. Kényelmes volt a sötét. És hívogató. Nyugodt voltam annak ellenére, hogy nem bírtam megmozdulni. De őszintén nem is akartam..Amikor csend volt és elnyelt az álom egy csodaszép zöld szemű lánnyal futkostam az erőben. Pont úgy nézett ki mint én, de a haja fekete volt. Mind a ketten virágos ruhában fogócskáztunk, míg egy vékony, koronát viselő nő ki nem jött a házból és kedvesen ránk parancsolt. "Lányok! A vendégek várnak titeket!"

-Még mindig nem ébredt fel?

-Már majdnem egy hete alszik..

-Rengeteg vért vesztett..

-Mi lesz ha nem ébred fel?

-Fogjátok be! Fel fog ébredni! Fel fog...

-Draco...

-Ne! Lucynak itt van a helye közöttünk.

Rémesen görcsöl a gyomrom. Nem..Nem görcsöl..Fáj. Mintha belém állítottak volna valamit. Mintha kiszakadna belőlem valami..Már nem olyan kényelmes ez a sötétség, de mégsem akarom kinyitni a szemem. Vagy inkább nem tudom kinyitni. Mi a fene történik? Ez nem egy szimpla álom. Emberek vannak körülöttem. Próbáltam megmozdítani a kezemet, de nem tudom, hogy sikerült-e mert az álom újra elnyomott..

-Elkapták már a tettest? - csattant fel egy hang hirtelen. Már nem volt annyira tompa és homályos mint eddig de nem ismertem fel. 

-Mr.Malfoy. Nincs itt szó semmiféle tettesről..- szólt meg erélyesen egy hang.

-Most viccel? Nem látja hogy néz ki? Nem mondták önnek  mi történt? - újabb fiú hang de más volt mint a többi.

-Diákok, kérem nyugodjanak meg. Miss Ximénez folyamatos megfigyelés alatt áll. Az iskola átkutatása pedig folyamatban van. - egy mély hangú férfi szólalt meg. Miss Ximénez? Én lennék az? Mi az anyám történik? Miért  sajog így mindenem? Valaki szedjen már ki ebből a kettős világból.

A kislány és az asszony már nem jelent meg az álmaimban. Helyette kiabálások és sírás töltötte be a fülemet. Fények és aggodalmas szólítások. "Lucy édesem gyere haza!" És én haza mentem volna de nem tudtam hova kell.

-Holnap vannak a vizsgák! Hogy fog így felkészülni? - kérdezte élesen egy hang.

-Hermione! Merlinre mondom, ne idegesíts a hülyeségeddel. - kiáltott rá egy fiú majd csattanás hangját hallottam. Valaki valószínűleg karon vágta a másikat. Szemeim előtt megjelent egy vörös hajú fiú aki rettentően ismerős volt, de nem tudtam a nevét.

-Fékezd a sárvérű barátnődet Weasley! - csattant fel egy fiú váratlanul. Hangja gúnyos volt. Várjunk csak. Ez a hang a barátomé! A szerelmemé! Biztos vagyok benne! 

-Draco...- hallottam a saját hangomat. Rekedten, erőtlenül.

-Lucy? Lucy! - kiáltották szinkronban a többiek is. A kezeimen szításokat éreztem, a vállaimon finom rántásokat és a fejem oldalra bicsaklott. Éles fájdalom szúrt a fejembe és a gyomromba is.

-Mhm. - egy halk nyögés hagyta el a számat. A szemeim hatalmas erőfeszítés árán de kinyílt. Éles fény csapta ki a szemeimet. Egy pillanatra gyorsan be is csuktam.

-Hívjátok ide madam Pomfreyt! - kiáltotta Harry.

-Mit mondtál édesem? - hajolt felém Draco és a kezemet megfogta. 

-Hangos. - nyögtem fel. - Fáj. - újabb éles kín.

-Miss Ximénez..- szólított meg Dumbledore. - Beszélhetnék önnel? - kérdezte a férfi, mire bólintottam de a mellettem álló emberek nem mozdultak.

-Elfelejtheti, hogy magára hagyom! Majdnem meghalt! - kiáltott idegesen Draco.

-Rendben hát...Lucy, emlékszel valamire arról az estéről? - kérdezte a szakállas.

-Öhm..- felvontam a szemöldököm és megráztam a fejem. - Azt hiszem..Egyedül mentem vissza a mardekárosok felé a büntetésemből.. - mondtam összeráncolt szemöldökkel.

-Ő volt az egyetlen mardekáros.. - egészítette ki Harry bűntudattal teli arccal.

-És azitán? Találkozott valakivel? Látott valakit? - kutakodott a férfi.

-Nem uram. Nem emlékszem semmi másra csak.. csak egy éles csattanásra és egy fájdalmas kiáltásra. De azt hiszem azok hozzám tartoztak.

-Rendben, köszönöm. Nyugodtan pihenjen tovább. - simította meg a betakart kezeimet a férfi, majd a többi tanárral együtt kisétált.

-Mi a fasz történt? - fordultam a többiekhez, akik minden vonásomat figyelték.

-Luc..Valaki megtámadott téged..Draco egy késsel a hasadba talált rád. - mondta Hermione és aggodalmas arccal fordult körbe.

-Senki se tudja mi történt..Egy hétig voltál kómába és rengeteg vért veszítettél.. - mondta Harry és megszorította a vállamat.

-Aludnom kell. - nyögtem fel fájdalmasan, mire mindenki megértően bólintott. - Itt maradnál velem? - fordultam Draco felé, aki halványan mosolygott rám.

-Egy hete veled alszom. Még egy este belefér. - mondta kedvesen és hálás voltam amiért megpróbált vicces lenni. De hiába, a fejem zsongott a kérdésektől és a tudatlanságtól...