My World On Fire (1.évad)

1. Evelyn Quinn

A nevem Evelyn Quinn. A huszonnegyedik életévemet töltöttem be és elmondhatom, hogy életem legroszabb napját már átéltem. Mikor? Amikor az ex-vőlegényemet rajta kaptam egy cafkával a hálószobánkban. Azt gondolta hogy céges úton vagyok, de meglepetésére a szörnyű vihar miatt a gépem nem szállt fel így kénytelen voltam hazamenni. Ahogy kinyitottam az ajtót azonnal megéreztem az idegen női illatot a lakásban. Azt gondoltam a vőlegényem Alex valamelyik női családtagja, rokona van itt de a földön fetrengő cipő, felső nem erről árulkodott. A testem megremegett hisz valamilyen szinten sejtettem mi következik. Mégis bíztam. Bíztam hogy ez valami tévedés lesz. Remegő kezekkel nyitottam ki az ajtót ahogy megláttam hogy valami szőke ribanc lovagolja a vőlegényem. A szemeim hatalmasra kerekedtek. És miért is tudtam volna csendbe maradni? Üvöltözni kezdtem, majd szó szerint lecibáltam a kurvát a vőlegényemről ahogy szinte kidobtam a házból. A ruháit utána hajítottam. A szomszédoknak igazi műsor lehetett egy pucér nő a küszöbünkön. De a mégnagyobb show akkor folytatódott mikor a vőlegényem is utána küldtem. Hogy utána dobtam-e a ruháit? Nem. Semmit. Mindent a házba hagytam és a kályhába elégettem. Iszonyatos melegséget okozott a szobában mégis aznap este az én lelkem is elégett.
Eltelt azóta két év és képtelen voltam kapcsolatot kialakítani bárkivel is. Miért is akartam volna? Hogy újra csalódjak? Nem, köszönöm. Élveztem az élet adta lehetőségeket. Nem mondom, hogy néha nem hiányzott az életemből egy társ, egy szerető de egész jól megvoltam. Ma épp egy vakrandira készültem. Nem voltak nagy elvárásaim. A terv az volt, hogy megvacsorázok az idegennel, majd talán az estét együtt töltjük és nem látjuk egymást többet. A leírás alapján egy átlagos férfit várok magamhoz mégis meglepetésemre a székre előttem egy kibaszott helyes pasi ült le. Átlag feletti. Barna haj, gyönyörű íriszkék szem, az arca vonásai tökéletesek voltak.
Léteznek istenek? Mert ő az. Maga egy isten. Mégis biztos voltam benne hogy nem ő az a személy akit én várok. Éreztem hogy nem ő az. Hisz ha az élet mégis ekkora jutalomba részesítene engem akkor biztos lennék benne hogy egy éjszakával vele nem élem be. Lehetetlen. De az istenek miért állnának mellettem és küldenének egy ilyen észvesztő pasit nekem? Mint mikor karácsonykor az Iphone dobozba zoknit csomagolnak. Csalódás. Ez vár rám. Így úgy gondoltam magam intézem el hogy az isten távozzon.
-Elnézést. De nem hiszem hogy magára várok.-a szeme rám terelődött.
-Egy pillanatig játsza el hogy maga a barátnőm.-mondta és én elélveztem. Ő maga Isten.
-Mit csináljak?
-Játsza el hogy a barátnőm.
-Miért tenném ezt?-csattant ki a kérdés belőlem.
-Mert az ex-menyasszonyom ül négy órára magától.
-Mi?
-Azt kell látnia hogy boldog vagyok. Tehát megtenné hogy édesen elkezd nevetni?
-Maga őrült?
-Számít?
-Nem randizok őrültekkel.
-Nem vagyok az. Gazdag milliárdos aki még jóképű is. Ilyenekkel randizik?-nagyot nyeltem.
-Soha se randiztam.
-Gratulálok ez a szerencsenapja.-fogta meg a kezem az asztalon, amit azonnal el akartam rántani de a kezei szorosan fogtak.-Maradjon.
-Elmondaná miért fogdos?
-Miért is ne?
-Mert mondjuk fogalmam sincs magáról kicsoda?
-A nevem Andy. Andy Barber.
-Mihez kezdjek ezzel az információval?
-Azt mondta idegenekkel nem randizik. A nevem is tudja, az anyagi helyzetem is. Másra is szüksége van azért hogy a kezét foghassam még fél óráig?
-Tévedésben van uram, mert épp a randi partnerem várom.-rántottam volna el a kezem de ő még mindig fogott.
-Én vagyok a maga randi partnere.
-Dehogy maga.-akkor pillantottam meg a férfit aki belépett az ajtón. A leírás teljesen az akire vártam.
-Evelyn?-sétált hozzám a vakrandi másik személye.-Za-zavarok?
-Szia, nem.-húztam volna el a kezem de a férfi szembe nem engedett.
-Igen, zavar. Evelynnek velem van randija.
-Té-tényleg?-dadogta a kérdést mire én szúrós tekintettel ránéztem az istenségre.
-Bármit megadok magának.-súgta. Kifújtam a levegőt. Valamilyen szinten megtudtam érteni a cselekvését de a szívem sajnálta a randi partnerem hogy most felültettem.
-Ne haragudj, de sajnos elfelejtettem hogy mára beszéltem meg Andyvel egy találkozót.
-Akkor...ti nem randiztok?
-Nem.
-De.-vágta rá Andy velem szinkronba.
-Nem.-mondtam összeszorított fogakkal.-Andy...egy jó barátommal dolgozik. Csak munka vacsora.
-Azért...fogja a kezed?-a kezeinkre néztem.
-Majd hívlak, rendben?-vörösödött el a fejem.
-Várom...akkor.-szörnyen sajnáltam őt. Alapvetően nem egy rossz pasi tehát még az estém jól is alakult volna de Mr. Istenke ezt jól elbaszta.
-Maga most elbaszta a randimat.-morogtam.
-Lássuk be én jobb választás vagyok.
-Lehet jobban néz ki, de magával nem fog az orgazmusom felszínre törni.-mondtam egy szarkasztikus mosollyal.
-Szexelni akart vele?
-Hallkabban már.-szóltam rá.
-Maga lefeküdt volna egy idegen férfival?
-Nem lett volna idegen. Megvacsoráztunk volna, majd sétáltunk volna és úgy mentünk volna fel a lakására. Reggel pedig távoztam volna.
-Maga kurva?
-Szerencséje hogy a jobb kezem fogja mert azzal rohadt nagyot betudtam volna most húzni magának.
-Akkor minek fekszik le valakivel az első randin?
-Mert meguntam a faszkalap csávókat? És nekem is vannak igényeim?
-Tehát estére akar egy dugást hogy reggel békésen kelhessen fel?
-Mikor engedi már el a kezem?
-Az a probléma kedves hogy egyáltalán nem engedhetem el.
-Ugye nem gondolja hogy egész este alatt majd a kezemet foghatja?
-Ha akarja cserébe nálam töltheti az éjszakát. Hisz erre várt. Még talán nagyobb orgazmusa lesz tőlem mint attól a pancsertől.
-Maga most arról beszél hogy meg akar...
-...dugni. Nem mondom hogy megakarom de mivel elszúrtam a randiját legalább ennyivel tartozom magának.
-Magával akkor se feküdnék le ha maga lenne az egyetlen férfi a bolygón.
-Azért izzad a tenyere?
-Mi?
-Máshol is nedvesedik?-nézett az asztal alá játékosan mire a másik kezemmel átnyúltam az asztal felett és megütöttem mire felnevetett.-Alulról se biztos hogy egy csúnya látvány maga.
-Mi van?-csattant ki belőlem.
-Vacsorázzunk meg. Én fizetek. Utána elviszem magamhoz. Megadom magának az orgazmust amire vágyik ha nem többet és reggel elhagyhatja úgy a házam mintha mi sem történt volna. Mindketten boldogok leszünk.
-Miért pont hozzám kellett ülnie?-morogtam ahogy a kezeim lazulni kezdtek a kezei között. Mire ő is lazított és most már gyengéden fogta a kezem.
-Nem ülhettem ahhoz az öregasszonyhoz aki a mai újságot olvassa.
-Pedig igazán magához illene.
-Este pedig szívrohamba vinné el a mentő az ágyamból, nemde?-elnevettem magam.-Lehet ő is arra vágyik mint maga nem?-a nevetést alig bírtam abbahagyni.
-Lehet ezerrel kellemesebb partner lenne mint én.-mondtam egy mosollyal az arcomon ahogy a virágos ruhás idős nőre néztem.
-De nem szebb.-mondta egy mosollyal Mr. Tökéletes előttem.
-Mit mondott? Andynek hívják?-kérdeztem ahogy Andy keze még mindig az enyémen volt.
-Maga mondja hogy idegen és őrült vagyok de magáról még semmit nem tudok. Én elmondtam a nevem, elmondtam hogy piszok gazdag vagyok és marha jó az ágyba. De rólad édes semmit se tudok.
-A nevem Eve, az Evelyn rövidítése.
-Oké eddig nem csalódás.
-Hogy lehetne valaki neve csalódás?-nevettem újra.
-Mondjuk ha azt mondja Thomasnak hívják. A farkam gyorsan elhervadna.
-Maga bolond.-elkezdtem felszabadulni és talán most már kevesebbet agyaltam az eredeti randipartneremen hogy most vajon mit csinálhat.
-Tehát Eve aki nem Thomas. Mit keres maga egy ilyen vakrandin?
-Valójában az anyám küldött ide. Eleinte nem jó ötletnek tartottam de hát aztán bebeszéltem magamnak hogy lesz egy jó estém és ennyi.
-Az anyja egy ilyen pancsert szerzett magának?
-Nem volt ő olyan rossz.-védtem az eredeti randipartnerem.
-O-o-oké m-m-majd h-h-hívlak. Dadogott!
-Oké, jó!-nevettem el magam újra.-Kicsit az kiábrándító volt de...
-O-o-oh i-i-isten E-E-Eve...gy-gy-gyerünk lo-lo-lovagolj.
-Shhh már.-tapasztottam a kezem a szájára.-Úristen maga tényleg bolond.-most először idéztünk el egymás szemében. A szemei a legszebb íriszkék árnyalat amit valaha is láttam.
-Egy ilyen csávót akart meglovagolni?
-Ez volt a terv, amíg maga be nem lépett a képbe.-vontam vállat, a kezeink szinte játszottak egymással.
-Bánja hogy beléptem a képbe?
-Ha nem hív meg vacsorázni borzasztóan. Mert még nem rendeltünk és marha éhes vagyok.
-Rendeljünk akkor. Bármit amit szeretne. Mindent én állok.
-Még szép. Hisz ezt ígérte.-mosolyogtam rá.
-A folytatást is veheti ígéretnek.-a testem hirtelen meleg lett. Na jó, tény hogy elképzeltem magam ezzel az istenséggel de én meg ő? Nem. Biztos hogy nem. Hisz csak rá kell nézni. Ennél jóval több jár neki nálam.-Most elképzelte ahogy meglovagolja a farkam?
-Te-tessék?-ébredtem fel.
-Azt ne mondja hogy maga is dadog. Mert akkor be kell tömnöm a száját.
-Muszáj ilyen perverz dolgokról beszélnünk?-jöttem zavarba.
-Maga beszélt arról hogy az első vakrandiján lefekszik Mr. Dadogóssal.
-De Mr. Dadogós már nincs itt.
-És velem képtelen lenne kiélni a vágyait?-nagyot nyeltem.
-Jó estét, mit hozhatok?-hálát adtam a pincérnek aki hirtelen megjelent.
-A legdrágább pezsgőt kérem.-mondta Andy.-Desszertjük is van?
-Igen, természetesen uram.
-Remek. A főfogás után a legédesebb desszertet kérem.
-A legédesebbet?-kérdezett vissza a pincér. Nem az volt zavarba ejtő ahogy beszélt. Hanem az hogy végig engem nézett. Gyorsan hadartam el a rendelést, hisz úgy éreztem még a végén a pincér is megtudja mire készülök. Vagyis ez rossz megfogalmazás. Nem készülök, hisz én egy ilyen pasival mihez kezdenék? De félő ha még többet iszok elvesztem ezt a józan gondolkozásom és még az étterem mellékhelységében is hajlandó lennék Mr. Tökéletességnek szétnyitni a lábaim csakhogy megérezhessem azt amiről most csak fantáziálok.
-Miért jött zavarba?
-Nem jöttem zavarba.-hazudtam.
-Nem? Azért ilyen piros az arca?-ért az arcomhoz.-Maga igazán tüzes.
-Azt hiszem rég voltam ilyen randin.
-Ahogy én is.
-Maga...nem csak véletlen keveredett ide?
-Az ex-menyasszonyom épp itt vacsorázik. Ha megnyugtathatom elég sűrűn figyeli magát. Biztosan rohadtul irigy magára. Ezt élvezze ki.
-Miért nem ment akkor máshova vacsorázni?
-Mert akarom látni ahogy szenved a tudattól, hogy most én már mást teszek boldoggá.
-Nem magát kellene boldoggá tennie?
-Úgy érzem maga sokkal jobban ért ehhez.-a keze játszott az ujjamon lévő ékszerrel.-Jól áll magának az ékszer.
-Én is így gondoltam egészen addig amíg az ex-vőlegényem fejéhez nem vágtam a kis gyémánt gyűrűt amit tőle kaptam. Azóta csak bizsukat hordok, mint ez.
-Ex-vőlegény? Mi történt?
-Hosszú történet és kár lenne erre pazarolni az időt. Magának mi a története?
-Eljegyeztem, de mellettem más pasival is kavart. Vagyis...pasikkal. Később kiderült szereti ha mindenhonnan tömik.-mondta egy mosollyal az arcán.
-Oh.
-Most nem tudom ez melyik alany, aki előről vagy hátulról volt benne. Szerencsére nem láttam rendesen az arcukat.
-A maga helyébe biztos nem itt ülnének már. Az izmait látva biztosan erőset tudna ezekkel a karokkal ütni.
-Nem mondtam hogy megúszták. Csak más végezte el helyettem a piszkos munkát.
-Nekem nem volt ekkora szerencsém. Én gyenge voltam még a gyűrűm nyoma se maradt meg a homlokán. Piszok szerencsétlen vagyok.-viccelődtem.
-A gyémánt gyűrű pedig biztos csodásan állna magán.
-Abba se vagyok biztos hogy igazi volt.-nevettem.-Elég pici volt.
-Vegyek magának igazit?
-Most megkérte a kezem?-nem válaszolt Andy csak elmosolyodott. Az ételeink megérkeztek amihez boldogan láttam neki hisz majd kilyukadt már a nyomrom.-Maga mit is kért?-kérdeztem. Marha jól nézett ki amit evett.
-Steak. Szereti?
-Nem sűrűn ettem még. Az ára igazán borsos.
-Kóstolja meg.-vágott nekem egy szeletet ahogy azt átnyújtotta nekem.-Nem fog csalódni.-igaza lett. Ízletes volt és most már megértettem a gazdagok miért is esznek ilyen ételeket.
-Maga is megkóstolja az enyém? Lazac.
-Szabad?
-Tessék.-engedtem hogy vegyen a tányéromról. Ízlett neki ezt tisztán leolvastam az arcáról.
-Kibaszott finom. Bár mit vártam egy olyan nőnek mint maga tudhattam hogy remek ízlése van.
-Kivéve a pasik terén. Ott valami sátánizmussal van dolgom. Biztos a csodálatos nővérem megátkozott.-nevettem.
-Kétlem hogy a nővére szebb magánál.
-Akar fogadni?
-Miért is ne? Mi legyen a tét?
-Nem is tudom...-gondolkoztam.
-Ha szebb, a vacsora után elengedem magát hisz onnantól úgyis a nővérére fogok gondolni. De ha maga szebb, nem hagyjuk itt abba az éjszakát.-miért akartam gyorsan magam valami plasztika műtét alá vetni hogy azt halljam, vesztettem? Remegő kezekkel vettem elő a telefont ahogy egy képet kerestem kettőnkről. A nővérem gyönyörű fogsora csak úgy csillogott a képen. Egy testhez simuló ruha volt rajta, én meg valami laza farmer, póló kombóba nyomtam. Ugyan melyikünk nyerhet?
-Tessék.-mutattam Andynek. Ő átvette a telefont. Elmélyedt a képben.-Mondtam.-nevettem szánalmamba ahogy kivettem a telefont a kezéből.-Szóval most már értheti a problémám.
-Eve.
-Tessék?
-Megakarja várni a desszertet vagy indulhatunk?
-H-hogy?
-Azt hiszem Eve, ma este maga az enyém lesz. Csakis az enyém.

*Kérlek szavazzatok ha tetszett ❤️*