My World On Fire (1.évad)

5. Tudtad?

Az éjszakát Andynél töltöttem. A hosszú maratoni együttlét után mégis annyira kipihenten ébredtem. Tényleg sokat számít ha az embernek nincsenek szomszédai. A mocorgásomra Andy is felébredt.
-Mit művelsz? Ugye nem megint elszökni készülsz? Figyelmeztetlek...tudom hogy hol laksz.-a rekettes reggeli hangja észvesztő. Úgylátszik szinte éberen aludt hogy ne követhesse el ugyanazt a hibát mint múltkor.
-Dolgoznom kell menni.-mondtam egy mosollyal az arcomon.
-Dolgozni?
-Biztos tudod mit jelent.-csókoltam meg egy apró nevetés kíséretében.
-Maradj itt, majd lebeszélem a főnököddel.
-Az osztályvezetőm egy arrogáns pöcs. Nem hiányzik neked hogy felidegesítsen.
-De te hiányozni fogsz ezért megéri.-húzott vissza magára.-Maradj itt Eve.-ölelt magához szorosan.
-Szeretnék de nem lehet. Amúgyis neked nem kell dolgoznod?
-Megoldják azt nélkülem is.
-Piszok mázlista vagy, de nekem tényleg mennem kell. Valamiből azt az egérlyukat fizetnem is kell.-hajoltam újra az ajkaiért.
-Ezen is könnyen segíthetek.-megforgattam a szemeim. Gyorsan felöltöztem ahogy ez a csodás férfi egy pillanatra se vette le a szemét rólam.-Ne vigyelek el?
-Nem szükséges. Legyen szép napod Andy.-kaptam magamra a táskát.
-Édes! Hol marad a búcsú puszi?-visszarohantam hozzá ahogy egy hatalmas csókot nyomtam az ajkaira.-Hívsz ha végzel?-kiabálta utánam. Én pedig tudtam, hogy én is ugyanúgy az ujjaim köré csavartam őt mint, ő engem.
Roberto hazahozott. Andy előttem diktálta a címet neki, hogy legközelebb ne is próbálkozzak azzal hogy nem hazáig vitetem magam. Régen minden bizonnyal kiakasztott volna ez a uralkodási ösztön amit Andytől érzek most mégis vonz és imádom. Úgy érzem magam mintha a legféltetebb kincse lennék. De miről is beszélek? Az akartam lenni. Az ő kincse.
Szerencsére Robertot meggyőztem hogy ne várjon meg, mert a munkahelyem nem messze van a lakásomtól. Amúgyis le kellett még zuhanyoznom és elkészülnöm. Mint mindig sikeresen korábban érkeztem a munkába de az osztályvezetőm azonnal megjegyezte hogy ha ,,kérheti" máskor mutassak több motivációt a munkám iránt azzal hogy korábban érkezek. Hova korábban mikor ígyis hivatalosan majdnem egy órám van munkakezdésig? Azt hiszem felrobbanok.
-Ma idelátogat a nagyfőnök fia.-mondta a csapatnak Tom a csoportvezető.-Mindenkitől tökéletes munkát várok el.
-Az évek alatt először ledugja az orrát ide közénk?-suttogta nekem a szomszéd kolléganő. Ha még nem meséltem volna egy nagy cégnél vagyok, ami leginkább az ingatlan piacon tevékenykedik. Megvárja míg egy egy épület ára a normál érték alá csökken, mi pedig rajtakapunk. Valójában a cégvezetés megtalálta napjaink legnagyobb pénzszerzési lehetőségét. Én ennek a folyamatnak vagyok a stratégiai menedzsment részén.
-Kíváncsi vagyok a fiára. Ő is olyan mogorva pöcs lehet mint ahogy a nagyfőnökről beszélnek?-suttogták össze. Vagy mint Tom. Biztos szörnyen nyalni fog a vezetőségnek. A nap nagy részében a szokásos munkát végeztem.
-Itt van! Itt van!-szedte össze magát Tom és szinte tökéletes színészkedéssel előadta hogy ő mennyire tökéletes munkát végez jelen pillanatban. Pöckösen járt közöttünk és felügyelt. Belépett a helyiségbe egy idősebb férfi. A tekintete szúrós volt korántsem az a fajta akivel békésen leülnék teázni és sakkozni. Miről is beszélek? Utálom a teát. Na meg a sakkot is. Mégis utána nem vártam hogy a szívem majdnem kiugrik a helyéről. Megpillantottam őt. Mármint Őt...Andyt. Azt a férfit aki második napja tépi le a bugyit rólam. Mi a fene? Ő...a nagyfőnököm fia? De hisz a főnököm neve Daniel Craig. Akkor Andy mit keres itt? Mi a fene folyik itt?-Evelyn!-felkaptam a fejem ahogy Tom kicsit erőteljesebben rám szólt. És természetesen a két férfi is aki közül az egyik a nem akarok vele egy asztalhoz kerülni, a másik most életem legnagyobb biztonságát okozza. De úgy látom nem csak nekem okozott ez az egész meglepetést hanem neki is.-Koncentrálj! Miért bambulsz el munka közben?-szinte leüvöltötte a fejem a férfi előtt akiért a szívem dobog.
-E-elnézést.-kellemetlenül éreztem magam. Még ezzel nem is lett volna baj ha Andyt nem látom meg felénk közeledni. Tom ahogy indult volna tovább szinte beleütközött.
-E-e-elnézést uram. Segíthetek?-Andy engem nézett ahogy finoman próbáltam neki jelezni hogy ne szóljon semmit. Két nap alatt kiismertem annyira hogy tudjam ő egy oroszlán. Védelmező és ha kell kíméletlen. Talán ez a rosszfiú stílusa vonzott most a legjobban. Elegem volt a jófiúkból akik ugyanúgy összetörték a szívem. Akkor miért is ne adnék esélyt egy ilyen pasinak? Elvégre ha ő is összetöri ugyanolyan csalódás fog érni, nemde? Láttam ahogy a keze ökölbe szorult, az erei kidagadtak. Ugye nem üti meg?
-Ha kérhetem...hogy is hívják magát?-kezdett bele Andy.
-Tom, uram.-mutatta a névtáblát hogy Andy tisztán lássa.-Több éve dolgozom maguknak, a munkám az életem.-nyálas pöcs.
-Nem érdekel. Nem beszélhet így senkivel.
-De uram...-dadogta.
-Legfőképp nem nőkkel. Legfőképp nem vele.-a szívem hevesen dobogott. Mi a fene történik?
-Te-tessék?
-Jól hallotta. Nem beszélhet így senkivel, legfőképp nem vele.
-De...de uram ő nem végezte jól a munkáját.-persze hogy én vagyok a szar.
-Miss Quinn remek munkát végez, láttam a kimutatásait.
-Hogy?-kerekedett ki Tom szeme.
-Ezért is teszem meg Miss Quinn kisasszonyt a személyi asszisztensemnek.
-Hogy?-csattant ki belőlem és Tomból egyszerre a kérdés.
-Minden rendben fiam?-sétált mellé a másik férfi. Vagyis az...apja. De lehet nem is az apja. Mi a fene van itt? És most pontosan mi történik?
-Minden. Tájékoztattam Tomot a változásról. Miss Quinn lesz a személyi asszisztensem.
-Azt hittem Andrea az asszisztensed.
-De Miss Quinn minden pillanatban a nyomomba lesz, ellentétben Andreaval.-a szemei megbizseregtették a testem.
-Üdvözlöm Miss Quinn.-nyújtotta felém a kezét Mr. Craig.
-Csak Evelyn...uram. Üdvözlöm.-fogtam vele kezet.
-Régóta dolgozik a cégnek?
-Amióta az eszemet tudom.
-Szeretem az ilyen motivált, szorgalmas embereket. Andynek biztos nagy segítségére lesz.
-Abban biztos lehetsz.-mondta egy önelégült mosollyal Andy.-Csomagolj Evelyn. Ma az én emeletemre költöztetik az asztalod.-most...mi történt? Daniel elindult de mielőtt Andy is követte volna visszafordult egy szarkasztikus mosollyal.-Tudja nem véletlen mondják magára hogy arrogáns pöcs. Valóban az.-úristen.
Szinte kapkodtam a fejem amikor három izmos férfi akik a karbantartási munkákért felelnek megjelentek és tájékoztattak hogy Mr. Barber irodája mellett előállt az én egyszemélyes kis irodám is. Most kineveztek vagy mi az isten? Kérték hogy kövessem őket és jelenjek meg Mr. Barber irodájában. Addig ők felpakolják a dobozaim.
Azt hiszem életembe nem voltam még ilyen ideges. A munka miatt? Nem. Inkább hogy mi vár rám. Andy végig tudta hogy itt dolgozom és hazudott? Nem akarok csalódni benne. Még nem állok erre készen mikor annyira élvezem vele az együtt töltött időt.
Az irodája előtt álltam és félve kopogtam be.
-Tessék.-hallottam a hangját bentről. Remegő kézzel nyitottam ki az ajtót.
Ahogy benyitottam két másik férfi ült Andy mellett öltönyben.