My World On Fire (1.évad)

73. ,,Bírni fogom?"

Figyelem ahogy itt lélegzik mellettem. Nem merek megmozdulni sem. A karjai olyan szorosan tartanak hogy még levegőt is alig merek venni. Az illata észvesztő. Az izmos kidolgozott teste szinte hozzámér és próbálom nem elveszteni a fejem. A kezem lassan ér a tetováláshoz amit én miattam varratott a testére. Szeretném tudni miért jutottunk oda hogy egymás nevének kezdőbetűjét magunkra varratuk. Mi volt az ok hogy félelmet nem ismerve és a megbánásra nem gondolva én is képes voltam erre? Megmoccant. A szeme lassan pislákolt. Elmosolyodott.
-Szia.-mondta azzal a huskys reggeli hangjával amit eddig egyszer hallottam. Akkor mikor hajnalba képtelen voltam aludni ő pedig felébredt ahogy a konyhába mentem vízért.
-S-Szia.-dadogtam és éreztem hogy az arcom vörösödni kezd.-Én...-kezdtem volna hátrálni ahogy a kezem gyorsan lekaptam a mellkasáról de a karjai erősen fogtak át és húztak vissza.-Andy...-egy sóhaj után a homlokomra nyomott egy puszit és elérte hogy a fejem a nyakhajlatába temessen.
-Csak egy kicsit...maradjunk még így. Kérlek.-volt valami a hangjában. Fájdalom? Szomorúság? Talán eszébe jutott hogy a balesetem előtt ez mindennapos reggeli ébredés volt számára. Sajnáltam. A gyomrom összerándult és tudtam még ha mindez nem is az én hibám küzdenem kell azért hogy az emlékeim visszaszerezzem. Szeretnék ezekre a pillanatokra emlékezni vele. Szeretném tudni milyen érzés volt először szerelembe esni vele. Milyen érzés volt mikor először megcsókolt, mikor először magáévá tett, mikor megkérte a kezem. Annyi mindent szeretnék tudni ami hozzá köthető. Nem tudtam magam tovább türtőztetni. Szorosan bújtam hozzá ahogy a karom átfogta őt. Jól esett a karjaiban lenni. Jól esett átölelni őt és figyelni a lélegzetvételét. Ebben a pillanatban akartam maradni és élni.
-Sajnálom.-mondtam ahogy egy könnycsepp hullott le az arcomon. A hangom megremegett.
-Kicsim...-tudta. Biztos voltam benne hogy tudja hogy megtörtem.
-Sajnálom amiért elfelejtettelek.-mondtam ahogy képtelen voltam visszafolytani a potyogó könnyeim.
-Eve...kicsim...-húzódott picit hátrébb de továbbra se engedett el. A keze azonnal a könnyeim takarította le az arcomról.-Ne sírj. Nem a te hibád. Baleset volt.-próbált nyugtatni de a szívem sajgott.
-Annyira emlékezni akarok rád.-mondtam a szemébe.-Szörnyen emlékezni akarok.
-Tudom. Tudom kicsim.-húzott vissza az ölelésébe.-Ne sírj. Itt vagyok és itt leszek. Nem lesz semmi baj.-a szavai megnyugtatták a lelkem. Tudtam hogy mindent meg kell tennem hogy az emlékeim visszaszerezzem mert Andy megérdemli azt hogy emlékezzek rá.
Észre se vettem de az álom újra elnyomott a karjaiban és csak két óra múlva ébredtem csak fel. Ő már nem feküdt mellettem és ezt szörnyen sajnáltam. Egy hálóinget magamra véve indultam meg a házban hogy megkeressem. A bejáratnál láttam ahogy egy nővel beszél. Ideges volt mert az erei erősen kirajzolódtak a nyakán. Ki ez a nő?
-Ne tedd ezt Andy! Beszéljünk.-fogta meg az ajtót.
-Honnan tudtad meg a címem?-kérdezte idegesen Andy.
-Ugyan már Andy, aki annyira ismert mint te annak a címét szinte egy perc alatt le lehet nyomozni az internetről.
-Nem tudom miért jöttél de takarodj.
-Beszélnünk kell.
-Nekünk? Biztos hogy nem.
-Csak hallgass meg.
-Van jobb dolgom is.-csukta volna be az ajtót de a nő újra elkapta.
-Három perc. Ennyit kérek.
-Azt mondtam takarodj!
-Andy.-mondta a nő a nevét és én valamiért úgy éreztem ő egy olyan személy akit se Andy de a régi Eve se akar szívesen látni.-Csak hallgass...
-Andy, ki van itt?-léptem hozzájuk és a nő szemei kikerekedtek.
-Senki.-válaszolta Andy.-Menj be kicsim, meg ne fázz.-mondta de én nem akartam elhagyni az oldalát. A kezem azonnal átölelte őt. Megleptem vele Andyt is mert éreztem ahogy a szemei engem néznek.
-Miben segíthetünk kisasszony?-kérdeztem.-Ha maga ilyen teleshoppos üzletkötő sajnálattal közlöm hogy nem érdekel minket az ajánlat.
-Ch, nem is emlékszel rám?-kérdezte egy gúnyos arckifejezéssel.
-Miért? Kellene?-kérdeztem egy szarkasztikus mosollyal.
-Mi?
-Ha nem teleshoppos üzletkötő akkor...csak kurva lehet az öltözetéből ítélve. De azt hiszem eltévesztette a házszámot. Szerencsére a férjemmel kitünő a szexuális kapcsolatunk. Úgyhogy távozzon.-nem csak Andyt de magamat is megleptem. Védtem azt ami az enyém. Ez pedig Andy volt.
-Te ribanc!-emelt kezet rám de Andy azonnal elkapta a csuklójánál.
-Ne merészeld.-figyelmeztette.
-Majd meglátod hogy meg kellett volna hallgatnod!
-Istenem még mindig beszél? Ha hallani akarja ahogy nyögök a férjem alatt akkor maradjon nyugodtan az ajtó előtt egésznap. Higyje el mindent bele fogunk adni.-csaptam be az orra előtt az ajtót. Felhúzott. Hogy nézhet így az én férjemre? Miért hitte hogy neki joga van úgy nézni rá? Andy az enyém. És ez így is marad.-Hülye ribanc.-motyogtam idegesen ahogy azonnal a konyhába mentem. Észre se vettem egy pillanatig ahogy Andy széles mosollyal áll a pultnál.-Mi az?-kérdeztem de nem válaszolt.-Mi az?-kérdeztem idegesen mire hozzámlépett és egy könnyed mozdulattal rakott a pultra. A szívem hevesen lüktetett. Itt állt a lábaim között, a kezével a két oldalamon megtámaszkodva és azok az íriszkék szemek engem néztek.-Mi....mi az?-kérdeztem dadogva.
-Hol tegyelek magamévá hogy a nyögésedtől zengjen a ház?-kérdezte egy perverz mosollyal.
-M-mi?
-Azt mondtad...a nyögésünk fogja hallani egésznap. Itt a pulton kezdjem?-bassza meg. A lábam között éreztem ahogy úszni kezdek a nedvességben. A szemei pásztáztak engem, méregettek mintha én lennék az utolsó falat hús. A hálóingem pedig szinte mindent megmutatott belőlem.
-Andy....-a keze gyengéden simult a combomra. Libabőrös lettem az érintésére. Ha egy két centivel arrébb nyúl hozzám biztosan megérzi a nedvességem amit ő okozott.
-Ne mondj olyat édes amit nem tudsz teljesíteni.-istenem mi ez? Egér-macska játék?
-Ki mondta hogy nem tudom teljesíteni?-kérdeztem. Basszus Eve! Inkább csendben maradtál volna!
-Nem tudom. Képes vagy rá?-a magabiztossága volt a gyengém. Itt a pulton helyben feltudott volna falni és nem ellenkeztem volna. A légzésem nehezült. Közelebb hajolt. Most megcsókol? Istenem...-Vegyél fel valami ruhát édes. Mert a végén te leszel a reggelim.-mondta a fülembe súgva. Azt hiszem...elélveztem. Biztos bírni fogom én addig hogy ne adjam neki oda magam amíg az emlékeim visszatérnek?

*Kérlek szavazzatok ha tetszett és iratkozzatok fel az oldalamra ❤️*