My World On Fire (1.évad)

2. ,,Te döntesz"

Csak figyeltem ahogy az istenség átadja a bankkártyáját a pincérnek és fizet. Pár perc múlva már a pincér vissza is érkezett vele és Andy felállt. Behúzta a székét és mellém sétált ahogy felémnyújtotta a kezét.
-Indulhatunk?-a remegő kezem a kezébe helyeztem. Akkor láttam meg hogy egy fejjel magasabb nálam Andy. Az alakja pedig tényleg olyan amilyen pasiról általában csak álmodsz. De láttam ahogy engem is végigmért és kacéran megnyalta az alsó ajkát. És még ha ez nem tüzelt volna fel engem teljesen, mintha direkt a volt menyasszonya orra előtt akart volna engem végig rángatni. A kezeimet szorosan fogta ahogy magával húzott.

Izgultam. Most komolyan elvisz a lakására? És akkor én mit fogok kezdeni?
-Merre akarsz sétálni?-kérdezte ahogy kizökkentett a gondolkodásomból.
-Hogy?
-Azt mondtad vacsora után séta. Itt akarsz a belvárosba sétálni vagy vigyelek el máshova?
-Azt hittem itt vége az éjszakánknak. Megvacsoráztunk, te láttad ahogy az exed majd felrobban idegességében és...szóval mi soha többé nem látjuk egymást.
-Ezt szeretnéd?-kérdezte ahogy a szemembe nézett. Mond ki Eve. Mond ki.
-Nem.-kimondtam. A szívem hevesen lüktetett.
-Akkor miért gondolkozol azon hogy most én elengedlek mikor nem akarlak?
-Nem akarsz?-kérdeztem vissza meglepődve.
-Megmondtam hogy enyém vagy ma estére.-nagyot nyeltem.-Tehát itt sétáljunk kézen fogva vagy vigyelek máshova?
-Még mindig nem vagyok meggyőződve hogy nem egy bérgyilkossal van dolgom.
-Megakarod tudni?
-Csak ígérd meg hogy nem pucéran dobod a hullámat az utcára. Annál kellemetlenebb helyzet még egy halottnak sincs.-próbáltam humorizálni.
-Nem foglak pucéran az utcára dobni. Hisz már most majd elvesztem az eszem ahogy azt nézem az elsétáló férfiak hogy végigmérnek téged.
-Engem?-néztem a mellettem elsétáló férfi után. Andy gyengéden megfogta az állam és felé fordította.
-Szemek engem néznek édes. Őket később elintézem.-pillangók. Pillangók.-Akarsz még sétálni vagy inkább egy hosszabb estét akarsz velem?
-Mi van ha megbánjuk?
-Ez az én részemről lehetetlen.
-Andy...
-Édes döntened kell, mert lehet a végén a válaszod is képtelen leszek megvárni és itt helybe a térdemre fektetlek. Hazavihetlek magamhoz most vagy...sétáljunk?
-Vigyél magadhoz.-mondtam kissé remegő hangon. A hüvelykujja végighúzódott a dús ajkaimon.
-Jó döntés Eve.-azt hiszem mire odaérünk már csak az lesz kellemetlenebb amennyire benedvesedett a bugyim ettől a férfitól. Egy fekete luxusautóhoz vezetett. Tényleg ennyire gazdag? Kinyitotta nekem az ajtót ahogy megvárta míg beülök majd a vezető oldalra futott ahogy beült mellém.-Kapcsold be magad Eve.-szólt rám, mire én engedelmeskedtem. A kocsi belülről is éreztette hogy ez egy luxuskategóriás kocsi. Az enyém örültem ha nem esett szét két háztömb alatt. De ahogy vezetett abban is volt valami eszméletlen. Vagy csak én érzem úgy hogy ez a pasi annyira tökéletes? Oldalról nézve is annyira észvesztő. Rámnézett majd elmosolyodott.-Mi a baj?-kérdezte.
-Te minden oldalról ilyen helyes vagy?
-Helyesnek tartasz?
-Nagyon.-nevettem. Megfogta a kezem és megcsókolta.