My World On Fire (1.évad)

42. ,,Menekülj"

-Fiam!-ölelt magához anya ahogy azonnal kiszúrt a tömegből. Hiányzott az ölelése, az anyai ölelése.-Istenem de hiányoztál.-nem akart elengedni.
-Te is hiányoztál anya.-nyomtam egy puszit az arcára.
-Jaj, kicsikém. Ettél te rendesen? Úgy le vagy fogyva.
-Nem fogytam.-nyugtattam meg.-Londonba volt időm eljárni edzeni.
-Érzem hogy milyen erősek a karjaid.-szorította meg a bicepszem játékosan.
-Gyönyörű vagy ma anya.-dícsértem meg. Tudom hogy mennyire jól esik ez neki.
-Köszönöm fiam.-simogatta meg az arcom.-És milyen volt a kiruccanásod?
-Tizenhét hónap nem éppen kiruccanásnak számít de...egész jó. Rengeteg partnert találtam a cégnek.
-Tudom, mesélte Leonor. Remekül felhúztátok Daniel cégét. Ügyesek voltatok.-mosolygott Grace.
-Leonort ideje visszaültetni kispadra, az irodám teljesen női birodalom szagú lett.-direkt mondtam mert láttam a nővérem közeledni.
-Mit mondtál öcskös?-verte hátba nőiesen Leonor.
-Semmit nővérkém.-hiányzott a családom. Majdnem teljes volt a létszám.
-Képzeld fiam...-kezdte anyu és tudtam mi következik.
-Nem, anyu. Nincs időm randizni. Szerencsére Leonor beavatott a kis tervedbe. De köszönöm, nem kérek belőle.
-De, de ő olyan csodálatos lány, kedves, gyögyörű, magabiztos. Neked való!
-Nem anyu, nem kell nekem senki.-nincs szükségem senkire.
-De...ahj fiam, ne csináld már! Végre rávettem őt is hogy ismerkedjen!
-Látod? Ő se bízik benned randizás terén, én se.
-Megígértem hogy elviszed vacsorázni. Ne csináld már!
-Anyu, rendezvényen vagyunk.
-Tudom, de attól ti elmehettek vacsorázni.
-Anyu...
-Mit fogok neki mondani? A fiam nem kíváncsi rád, ne haragudj?
-Pontosan.-mondtam.-Elmegyek italért, kértek valamit?
-Én visszasétálok az én drága üzletemberemhez.-mondta Leonor. Menet közben nekem is bemutatta. Tényleg remek választás számára.
-Anya?
-Valami koktélt légyszíves.-válaszolta.
-Mindjárt hozom.-hagytam ott őket.

☆☆☆

Utálom az ilyen rendezvényeket. De mit tehetnék ha megígértem hogy jelen leszek?
-Evelyn drágám!-Grace szinte viharzott felém.
-Szia Grace.-pusziltam meg az arcát üdvözlésül.
-Milyen gyönyörű vagy drágám.-nézte a ruhám. Egy fekete hosszú testhez simuló ruhát viseltem. Egy ezüst lánc lógott a nyakamba, egy karkötő a jobb csuklómon és egy gyűrű az ujjamon. És az apró tetoválással a karomon...ami még mindig rá emlékeztetett.
-Te is gyönyörű vagy. Ez a ruha mesésen áll rajtad.-dícsértem meg.
-Képzeld dragám.-húzott közelebb.-A fiam is megérkezett.-mondta izgatottan.
-Igen? Már nagyon vártad.-mesélt róla hogy most utazik. De hogy pontosan milyennek képzeljem el nem tudom. Arról mesélt sokat milyen volt gyerekként. És hogy szeretné ha végre a fia megtalálná az igazit. Szerinte én tökéletes lennék a fia mellé. A nyaggatására megígértem egy vacsorát a ,,rejtélyes" fiával akiről szinte semmit se tudok. Még a nevét se. De nem akartam megsérteni azzal hogy elutasítom így remélem a fia ugyanolyan véleményen lesz mint én így együtt távozunk a rendezvényről és külön utakon folytatjuk a nap hátralévő részét.
-És most sokkal helyesebb.
-Ezt a te szádból fura hallani.-nevettem.
-Csak megtudom állapítani hogy a fiam helyesebb lett-e vagy sem. Lehet mégis jót tett neki hogy szakított azzal a lánnyal? Hisz nézd meg, elhagyott a vőlegényed de virágzol.
-Mert talán...reménykedek hogy az életben még egyszer látom.
-És? Azért virágzol? Ugyan már drágám.
-Talán mert azt akarom hogy azt gondolja még mindig gyönyörű vagyok.
-Te lehetetlen hogy csúnya legyél, nem mellesleg hogy ne kelljél senkinek. Ezért vagy tökéletes a fiamhoz. Úgy örülnék ha a családunkhoz tartoznál.-a lelkesedése nem akart múlni. Sőt, egyre jobban izgult.-Hova lett már?-nézelődött a terembe de úgy látszott a fiának volt bátorsága elmenekülni.
-Grace úgy látszik a fiad meglógott.-nevettem.-Ha nem haragszol én is inkább elhagynám ezt a rendezvényt.
-De...de még nem is találkoztál a fiammal és...
-Majd máskor, rendben? Ígérem máskor találkozok vele és a vacsorát is bepótolom vele. De szerintem neki is közbe jött valami.
-Vagy csak ezzel akar kihozni a sodromból.-mérgelődött.
-Ne mérgelődj, ráncos leszel.-humorizáltam ahogy egy puszit adtam az arcára.-Érezd jól magad és ne igyál sokat.
-A férjem ha megjelenik úgyis kiveszi a kezemből a pezsgős poharat.-jegyezte meg.
-Szia Grace! Majd beszélünk.-kedveltem Gracet nagyon. Tény hogy ha találkoztunk nem sokat beszéltünk a magánéletünkről. Ő inkább olyan volt mint egy lélelmegújító barát. Nem sokat tudtam róla és az életéről. Szinte semmit, a családtagjai nevét de még ha őszinte akarok lenni még a vezetéknevét se. Soha se kérdeztem. Valahogy az első találkozás óta nem éreztem fontosságát. Úgy tekintettem rá mint a pótanyámra. Hálás voltam neki.
Szinte kimenekülve a rendezvényről nézelődtem nem-e egy taxit letudok inteni, mikor nem számítottam arra hogy egy ismerős lep meg engem.
-Eve...-ahogy kimondta a nevem ezernyi temérdek emlék futott végig az agyamon amikor a nevem kimondta. Imádtam. Mindig is imádtam mikor ő mondta ki a nevem. Mert az ő ajkaiból imádtam hallani.
-Andy...-mondtam kicsit megcsukló hangon, ahogy a szemeink találkoztak.
-Te...te hogy...? Mit keresel itt?-Menekülni akartam. Miért? Mert úgy éreztem mindjárt rosszul leszek. A férfi akit szerettem itt áll velem szembe. Tökéletesebb mint valaha.
-Egy...ismerősöm miatt jöttem.-mondtam ki nehezen a szavakat.-De te...hogy kerülsz ide? Azt hittem...külföldön vagy.
-Ott voltam.-lépett közelebb mire én lefagytam. Ne gyere közelebb. Kérlek, ne.
-És...j-jól sikerült az utad?-hülye kérdés. Mégis hogy ne sikerült volna neki jó? Hisz nála jobb üzletembert ritkán ismer meg az ember.
-A cég eléggé belendült.-a szemeink folyamatosan harcoltak egymással. Menekülj Eve, menekülj.
-É-értem. Hát Andy, örültem hogy láttalak. Azt hiszem...azt hiszem jobb ha megyek. Elnézést.-menekültem volna de egy kéz fonódott a csuklómra. Megfordultam ahogy Andy kezei ölelték szorosan az enyémet.
-Hazaviszlek.
-Jobb szeretnék egyedül menni. Majd hívok taxit.-húztam volna ki a kezem a kezei közül.
-Eve. Ne ellenkezz kérlek. Gyere.
-Miattam ne hagyd itt a rendezvényt. Menj vissza nyugodtan.
-Inkább elmennék. Nincs kedvem itt lenni.-ahogy nekem se.-Kérlek had vigyelek el.-mit tegyek?
-Ha tényleg ezt szeretnéd.-mondtam ki ahogy egy hatalmasat nyeltem.
-Gyere. Erre parkol a kocsim.

*Kérlek szavazzatok ha tetszett ❤️*