My World On Fire (1.évad)

64. A támasz

-Daniel hova sietsz?-kiabálta Grace ahogy meglátta a kabátját, cipőjét magára kapkodó férjét.
-A kórházba.-válaszolta ahogy a hangja megremegett.
-A kórházba?! A-Andyvel vagy Leonorral van valami? Esetleg...Laylaval?-ijedtség hallatszódott a hangjában ha arra gondolt a családja bajba lehet.
-Eve került kórházba.
-Ki?-lepődött meg.
-Eve, Grace! Eve! A fiúnk felesége.-kezdett ideges lenni amiért a felesége még mindig azt mutatta mennyire nem törődik a lánnyal.
-Mégis mi baja lenne?-szinte közönyösen kérdezte.
-Na idefigyelj Grace.-fordult szembe vele.-A feleségem vagy és szeretlek. De a fiúnk minden bizonnyal most a poklok poklát éli meg egyedül azon a kibaszott kórházi folyosón és biztos vagyok benne hogy nagyobb szüksége van ránk mint valaha.
-Én nem fogok odamenni csak az miatt a kurva miatt.-tette keresztbe a kezét.
-Ha valóban szereted a fiad Grace akkor félreteszed a büszkeséged és mint egy támogató anya odamész és segíted a fiad és a feleségét egyaránt! Mert Eve családtag. Én elmegyek és ott leszek vele. Te pedig döntsd el ott leszel e velünk vagy sem.-vágta be maga mögött az ajtót.

☆☆☆

Az irodámba kaptam egy hívást. Mindenre gondoltam csak a legrosszabbra nem.
-Mr. Barberrel beszélek?-hallottam egy női hangot a telefon végén.
-Igen, miben segíthetek?-kérdeztem akkor még nem sejtve semmit.
-Kérem, fáradjon be a St. Louis kórházba.
-A...a kórházba?-megijedtem. A szívem hevesen dobogott.-Mégis...mégis mi történt? Kit vittek be?!-szinte már azonnal vettem is fel a kabátom.
-A feleségét egy pár perce szállították be a kórházba.
-A....a feleségem?!-ugye nem jól hallottam?-Mi...mi történt a feleségemmel?-olyan volt mintha a mellkasomra ült volna valaki. Szinte nem kaptam levegőt.
-Balesete volt egy építkezésen. Egy faburkolat leesett és fejbe találta.
-M-mi?! De....de ugye...de ugye nincs komoly baja?
-Kérem fáradjon be. Telefonon nem adhatunk tájékoztatást.
-Az Isten áldja meg annyit csak megmondhat hogy van a feleségem!!-kiabáltam torkom szakadtából.
-Sajnálom uram.-mondta visszahúzódott hangon a hölgy. Ideges lettem, lecsaptam a telefont. Hezitálás nélkül futottam a parkolóba a kocsimhoz. Szívem szerint anyát tárcsáztam volna ilyen esetben mert éveken keresztül ő volt a legnagyobb támaszom de most Daniel mellett döntöttem. Szükségem van valakire aki mellettem lesz, és velem harcol. Mert ha elvesztem az eszem és megtudom ki miatt történt mind ez...a saját kezemmel ölöm meg.
Nem tudom mennyivel mentem, hogy hány szabályt szegtem meg. Nem érdekelt. Az érdekelt hogy időben odaérjek. Szerencsére szinte Daniellel együtt érkeztem.
-Apa!-rohant hozzám ahogy meglátott.
-Fiam, mondtak neked valamit?
-Csak hogy balesete volt az építkezésen.-siettünk a recepció felé.
-Üdvözl...-a hölgy szavába vágtam.
-Mrs. Barber hol van?
-Maga Mr. Barber?
-Igen! Hol a feleségem?-hadartam a kérdést.-Ugye jól van? Láthatom?
-Uram kérem nyugodjon meg.
-Nem tudok megnyugodni amíg nem mondanak semmit a feleségemmel kapcsolatban!-ütöttem a pultra.
-Andy...-kapta el apám a karom.-Nyugodj egy picit meg.
-De....
-Hölgyem...-fordult apa irányába.-Fontos lenne megtudnunk hogy van a felesége a fiamnak. Elhiheti hogy családjaként mennyire izgulunk érte.
-Sajnálom uram de csak az orvos adhat tájékoztatást.
-A kurva életbe már!-üvöltöttem.

☆☆☆

Figyeltem a fiam ijedt, rémült arcát. Soha se láttam még így. Még akkor se mikor az apjával szembe kellett szállnia. Most mégis látom a félelmet a szemeiben. Valóban ennyire fontos neki ez a nő? Valóban ennyire különleges lány ez a nő? Félretudom tenni a büszkeségem és a fiam mellett állni és segíteni? A lábaim megmozdultak.
-Úgy látszik a Barber család adománya semmit se jelent maguk számára.-jelentem meg a pultnál mikor a fiam szemei meredten rám néztek. A kezem a kézfejére tettem ami ökölbe volt. Rám szegezte a félelemmel teli szemeit aminek a sarkában már könnyek gyülekeztek.-Nyugodj meg fiam.-suttogtam neki.-Minden rendben lesz a feleségeddel. Erről magam gondoskodok.-vettem elő a telefont. Azonnal a kórház igazgatóját hívtam aki dadogva de mondta hogy azonnal siet a recepcióhoz hogy a félreértést kezeljük. Futva rohant hozzánk, ahogy szinte azonnal a rendelkezésünkre állt.-Igazgató úr. Azt hittem a mi viszonyunk az adományok miatt nem szokványos. Hisz tudja mennyi pénzt áldoztam ebbe a kórházba és a fejlesztésekbe, kutatásokba a lányom születése után. Aztán mikor segítséget kér a Barber család maguk hátat fordítanak nekünk?
-Asszonyom...
-Azonnal mondják meg mi van a fiam feleségével!
-A-asszonyom a kisasszonyt...-dadogott.
-Idefigyeljen maga senkiházi.-megleptem a fiam, láttam a tekintetén.-A legjobb orvosok dolgozzanak a menyemen! Ha megtudom hogy nem tettek meg mindet az érdekében, csődbe viszem ezt a nyomorult kórházat! Érthető voltam?-üvöltöttem. Az igazgató egy bólintással jelezte hogy értette a feladatát és már el is rohant. A szemem Danielre terelődött aki büszkén mosolygott rám.-Fiam...-fordultam Andy felé. Elakartam neki mondani hogy a véleményem nem változott a házasságával kapcsolatban de itt leszek vele és segítem. De ő megölelt. Szorosan ölelt át. Olyan volt mint mikor még pici gyermek volt úgy kapaszkodott a nyakamba.-A-Andy...
-Nem veszíthetem el őt anya...-mondta remegő hanggal. Ennek hallatán a szívem megszakadt. Ki ez a lány aki a fiam ennyire erőssé tette mégis...ha egy pillanatra is megérzi hogy elveszítheti őt egy összetört gyermek lesz belőle? Ki ez a nő aki ennyire elrabolta a fiam szívét? Aki egyetlen vacsora alatt megnyerte a férjemet is hogy képes legyen azonnal szinte lányaként tekinteni rá? Ki ez a lány akit Andy a feleségének hív?
-Nem fogod.-nyugtattam.-Nem engedjük hogy baja essen. Barberek vagyunk a családunkért mindent megteszünk.-vígasztaltam.
-Andy!-rohant be az ajtón a lányom.
-Leonor.-fordult felé Andy ahogy Leonor szinte azonnal átölelte.
-Mi van Evevel? Ugye jól van? Mond hogy jól van!-a lányom szemei pirosak voltak. Sírt?
-Nem mondtak még semmit csak telefonon hogy baleset érte.
-Mindent megtesznek a feleségéért.-mondta a férjem a lányunknak. Akkor meglátott Leonor engem. Értetlenkedve nézett rám.
-Anya te...mit...?
-Támogatom a fiam és imádkozok a nőért akit szeret...a menyemért.

*Kérlek szavazzatok ha tetszett ❤️*