𝑭𝒂𝒊𝒕𝒉 ☆彡 𝑯𝒆𝒎𝒎𝒊𝒏𝒈𝒔

×3. ➳

Letusoltam a borzalmas közös fürdőszobába majd felrohantam átöltözni. Szerencsére anya se volt bent a szobánkban, sem Louis így nyugodtan tettem a dolgom. Mire felöltöztem pizsamára, befeküdtem az ágyamba s olvasni kezdtem. Eszem ágába se jutott lemenni, enni egy falat se ment volna le a torkomon. Kis idő múlva feljött anya meg Louis..

- Figyeljetek, a helyzet az, hogy holnap állásinterjúra megyek..

- És? - vágott közbe Louis.

- Ha felvesznek, nagyon korán kell majd kelnem és késő este jövök haza. Így nem sokat leszünk együtt.

Köpni, nyelni nem tudtam mikor anya ezt közölte. Ez most komoly? Louissal legyek egész nap? És ha rám jön a sírógörcs? Megrémisztett ez a tudat, mivel anyával nagyon jó a kapcsolatom és hogy egésznap ne lássam.. Nem tudtam elképzelni. Kétségbeesett arccal bámultam rá.

- Király! - pufogott Louis - Ki fog nekem főzni?

- Feltaláljátok magatokat, ideje kicsit önállósodni. Faith, neked meg illene kicsit bátrabbnak, határozottabbnak lenned. Hétvégén valószínű, hogy nem fogok dolgozni és akkor veletek leszek. Louis.. Ideje jó kapcsolatot ápolnod a húgoddal, neked kell megvédened helyettem. - magyarázta anya.

- Dehogy fogom pesztrálni!

Ohh, igen, ez az igazi Louis. Egy pillanatra el is felejtettem mekkora paraszt bátyám van.

- Pedig jobban teszed! Holnap együtt mentek suliba. Azt hiszem Lily és Luke is oda járnak ahová ti fogtok. Menjetek velük!

- Ohh igen, ez aztán menő, az anyaotthonos crew suliba megy. - gúnyolódott Louis.

Anya gyilkos pillantást vetett Louis felé éreztem, hogy kezd begurulni. És tessék..

- Elég! Elegem van! Ne ellenkezz már velem folyamatosan! Nekem se kellemes ez a szituáció! Nem akartam idejönni, de nem bírtam nézni, ami otthon megy Louis! Sokáig hagytam így is, de nem akarom, hogy végleg ebbe nőjetek fel! Csak menteni szeretném a menthetőt, fiam! - kelt ki magából anya, s Louis életében először beismerte, hogy igaza van.

Másnap reggel anya már nem volt a szobánkban. Hányingerrel keltem fel, annyira féltem ettől a mai naptól, hogy a gyomromban éreztem a feszültséget, ami bennem tombolt. Felültem az ágyamon s a tenyerembe hajtottam az arcom. Louis mellém ült, a vállamra tette a kezét s magához húzott.

- Faith gyere, menjünk. Az is lehet, hogy jó lesz.

- Honnan tudod? Még csak nem is leszünk egy osztályban. - nyöszörögtem, nem érdekelt, ha sírni lát.

- Az lehet, de ha bárki mer neked egy rossz szót szólni, agyon verem. Esküszöm! Na gyere már! - mondta lágy hangon, amitől picit megkönnyebbültem.

Biccentettem egyet felé. Adott a fejemre egy puszit s kiment, hogy fel tudjak öltözni. Felvettem a tornacipőm a fekete farmerem fehér pólóval, és a farmerdzsekimet. Mielőtt elindultam volna feltétlenül adnom kellett egy puszit Rico-nak az egyetlen bizalmasomnak, aki egy plüss pingvin volt. Lent várt Louis meg Lily. Intettem egyet Lily-nek, de Luke-ot sehol sem találtam. Nem mertem rákérdezni, így elindultunk hárman a suli felé, ami nem volt túl messze ettől a helytől. Egyre jobban közelítettünk az iskola felé, én pedig rosszabbul lettem. Louis látta rajtam, így felemelt a hátára és úgy vitt be. Egyszerre voltam tőle boldog, és szomorú mivel ez kellett ahhoz, hogy úgy bánjon velem, mint egy testvérrel. Bementem az elsősök termébe, közben reménykedtem, hogy jó osztályba jöttem. Kár, hogy nem volt nálam könyv különben eltakartam volna az arcom a sok kíváncsi tekintettől. Leültem hátra, és egy ismerős arcra lettem figyelmes. Ez Luke. De miért örültem meg ennyire ennek?

- Hé! - szólt rám egy mély rekedtes hang. - Khm, itt Niall ül. - mondta majd ránéztem.

Egyből huncut mosoly lett úrrá az arcán. Göndör haja volt, s mikor mosolygott látszottak az aranyos gödröcskéi. Gyönyörű zöld szemei megbabonáztak. - Tudod mit? Felejtsd el, ülhetsz mellettem. Hogy hívnak? - kérdezte miközben lehuppant mellém. Annyira zavarba jöttem, hogy nem tudtam válaszolni sem. Nem voltam valami jó a beszélgetésekben, főleg nem egy ilyen helyes sráccal. Bár őszintén, jobban örültem volna ha Luke szólít meg ilyen vidámsággal.

- Ömm..

- Öm?! Szép név, tényleg. - kuncogott s azt vettem észre, hogy a lányoknak az osztályban féltékeny tekintetük csak úgy záporoztak felém.

- Faith, hát a tiéd? - súgtam oda erőtlenül.

Közben mindenki elhallgatott, mert bejött a tanár. Így a göndör hajú srác, egy cetlit tolt elém. „Harry". Mikor elolvastam ejtettem felé egy halvány mosolyt, aztán arra lettem figyelmes, hogy a combomra teszi a kezét.. Mi a..