𝑭𝒂𝒊𝒕𝒉 ☆彡 𝑯𝒆𝒎𝒎𝒊𝒏𝒈𝒔

×37. ➳

Másnap este tudtam csak Louis-al beszélni a koncertjük előtt.

- Én nem fogok megbocsájtani apának. Nem is kellene apának hívnom. De Faith, feltétlenül be kell menned hozzá és rávenned, hogy beszéljen erről az elmebetegről. Muszáj feldobnia. Nem akarlak egy kurva hullazsákban viszontlátni. Nem tudlak megvédeni. Egy darabig igen de gondolom, nem akarsz életed végéig egy testőrrel járni-kelni.

- Jó. Akkor holnap menjek Londonba?

- Igen. Majd Max elkísér titeket.

- Rendesen ki van gyúrva - kuncogtam.

- Mivel testőr, igen. De mennem kell, mindjárt fellépünk. Itt biztonságban vagy. Vagytok.

- Én is megyek - mondta Luke.

- Hová?

- Majd jövök. Ne aggódj - adott egy gyors csókot, s kiment.

Nyugodt voltam mivel tudtam, hogy kint áll egy testőr ezért elindultam tusolni. Egy fél óráig áztattam magamat, kiléptem a zuhany alól felkaptam a fehér neműm, rá pedig egy köntöst. Csak hogy Luke-nak könnyebb legyen le is venni rólam. Kuncogva indultam vissza a hálóba, csak hogy hangokat hallottam kintről. Jobb szóval élve egy nagy puffanást. Megijedtem. Majd lépteket hallottam.

- Itt vagy te kurva? - ordított kikelve magából.

Sam volt az. Faith, Faith! Bújj el! Nem tudtam sehova se elbújni, így is gyors volt és hirtelen előttem termett. Köpni, nyelni nem tudtam. A fehér ingje tiszta vér volt.

- Kértelek, hogy légy jó kislány! Miért kellett hazudni nekem? Ezt érdemlem? - ordította mikor közelebb lépett. Sikítani akartam, de megfogott és rávágott az üvegasztalra, ami szanaszét tört. A földön fekve kábán néztem jobbra-balra mire arra lettem figyelmes, hogy rajtam ül és a kését a torkomnak szorítja.

- Megmondtam kicsi Faith. El fogom vágni a kis torkodat - fenyegetőzött.

- Ha szeretted apát, nem teszed - nyögtem ki, terelve hogy elérjek egy nagyobb szilánkot.

- Nem szerettem. Senkit sem szeretek. Csak téged, és te is csalódást okoztál! - ordította. Megragadtam egy nagyobb szilánkot és a karjába szúrtam, fájdalmában felkiáltott. Lelöktem magamról, és próbáltam kifelé futni. Az ajtó résnyire nyitva volt, a testőrnek a nyaka elvolt vágva, láttam a vértócsáját. Közben persze megbotlottam, földre estem és úgy próbáltam menekülni. De elkapta a lábam, így visszahúzott magához. Ordítozni kezdtem. Befogta a szám, késével végig karistolta a combom, mély vágásokat hagyva. Tökön rúgtam utolsó erőmből s ledöntöttem magamról újra. Kivettem a kezéből a kését. Láttam egy pezsgős üveget, odakúsztam érte, de ő újra elkapta a lábam. Rögtön felé fordultam s fején csattant a pezsgős üveg, így elájult. Kirohantam, s megnyomtam a tűzjelzőt. Szörnyülködve mentem a folyosó elejébe. Hívtam a liftet, hogy lejuthassak. Mikor kinyílt Luke feküdt benne tiszta véresen. Remegve hajoltam le hozzá.

- Luke istenem, Luke szólalj meg! - ordítoztam, de nem tette.

Magamhoz szorítottam a fejét. Mikor leértem a földszintre sipítoztam. Mindenki felfigyelt rám a hotelben, a rendőrség is megérkezett meg a mentők. Felkapták Luke-ot s ráfektették egy ágyra, utána engem is.

- Vele akarok menni, egy autóban! - makacskodtam.

- Nem lehet kisasszony. A barátja állapota kritikus. Élet halál közt van.

- Mi? - éreztem, ahogy a hangom kezd elhalni.

- Magát is bevisszük megfigyelésre. Ellátjuk a sebeit is. - nyugtatgatott a mentős. Bólintottam. Mikor beértem összevarrták a másik combomon lévő sebet és kihallgattak.

- Mi történt Miss. Tomlinson, egész pontosan?

- Tudok mindent erről az emberről. Tudom, hogy bérgyilkos volt. Az édesanyám élettársa lett nem olyan rég. A hátamon lévő sebeket is ő okozta, mert el akartam szökni. Megfenyegetett, ha megteszem, megöl. És tessék, itt vagyunk.

- Értem. Kihallgatás alatt van. Ellenőrizni fogjuk a hotel kamera felvételeit. A liftben és a folyosón.

- Rendben.

- Majd értesítjük a fejleményekről. - bólintottam, s kiment.

Felálltam, nekem látnom kell Luke-ot. Mégpedig azonnal.

- Kisasszony, feküdjön vissza. Nem szabadna járkálnia az ön érdekében. - utasított a nővér, de nem hallgattam rá.

- Luke.. - nyöszörögtem s éreztem, ahogy megremeg a lábam s eldőlök.

Reggel mikor kipattantak a szemeim egyből kiugrottam az ágyból. Kirohantam az információs pulthoz.

- Hol van a barátom? Luke Hemmings!

- Az intenzíven. Lekötelezne, ha nem kiabálna itt, mint egy őrült. Menjen vissza a kórtermébe.

- Nem. Látni akarom a barátom! - üvöltöztem, mire egy nővér odajött hozzám s zokogni kezdtem.

- Kisasszony, elkísérem az intenzívre. Csak vegyen fel egy papucsot.

Bólogattam, úgy tettem, ahogy mondta majd elindultunk Luke-hoz. Mikor megláttam, azt kívántam bárcsak én lennék ott helyette. Leültem egy székre mellé, megfogtam a kezét, és puszilgattam.

- Mi a baja? - kérdeztem remegő hangon.

- A hátába döftek egy kést. De jobban lesz kisasszony. Mellesleg, sok mély vágás lett a mellkasán. Elég csúnya, és fájni fog neki, ha felkel.

- Értem - feleltem halkan.

- Felhívtuk az édesanyját. Az önét is. Estére valószínű, hogy itt lesznek.

- Kö..köszönöm.

- Nem maradhat mellette. Vissza kell mennie.

- Nem kényszeríthet - mondtam határozottan.

- Kérem. Ígérem, később visszajöhet.

Nehezen, de ott hagytam. Remegve feküdtem le. Bejött hozzám Louis, nevetséges maszkban. Közelebb jött az ágyamhoz, hogy megölelhessen.

- Annyira sajnálom - súgta a fülembe zaklatottan.

- Nem a te hibád! - nyugtatgattam.

Majd bejött hozzám a rendőr is aki kihallgatott.

- Hogy van Miss. Tomlinson?

- Jól. Szóval?

- Letartóztattuk Sam-et. A lift kamerájában látszik, ahol megtámad egy fiatalkorú fiút. A folyosó felvételein pedig, ahol kegyetlenül meggyilkol egy embert.

- És?

- És tanúskodnia kell, önnek is és a barátjának is majd. Tudja.. Az ilyen esetek után ajánlani szoktunk egy pszichológust, hogy könnyebb legyen feldolgozni az eseményeket.

- Rendben. Nem élek vele. Nekem csak az a fontos, hogy a barátom felépüljön, na meg hogy lecsukják azt a férget.

- Rendben. Jobbulást. Még keresni fogom! Viszontlátásra!

- Viszlát! - szóltam utána, majd Louis-ra néztem. - Feküdj be mellém, kérlek. Nem bírom ezt.

Megtette, amire kértem s végre elaludtam..

[TUDOM, AZT IRTAM AZ ELEJÉN, HOGY VANNAK EBBEN A TÖRTÉNETBEN OLYAN DOLGOK, AMIK MEGTÖRTÉNTEK, CSAK NEM VELEM. NOS EZ AZ ANYAOTTHONOS RÉSZIG IGAZ CSAK. A TÖBBIT KITALÁLTAM! ]