- Mit keresel itt? - kérdezte Luke dühösen.
- Gondolom a feleségednek máshogy adtad elő a történetet, gondoltam elmondom neki. - kacsintott rá Lucy.
- Jobb, ha elmész! - mondta Luke.
- Pedig te mondtad, hogy szeretsz, Luke! - nevette el magát Lucy, mire Luke ráakarta vágni az ajtót, de nem hagytam.
- Valóban részeg volt?
- Igen, de eszénél volt szóval szar duma hogy csak azért.
- Nem mondtam, hogy szeretlek egyáltalán! És nem voltam észnél, mert akkor nem fekszem le veled! - kiabált Luke.
- Nos, mindegy. Luke ha váltok, hívj! - kacsintott rá Lucy.
Egyből a telefonhoz mentem Luke pedig követett. Felhívtam Jack-et.
- Jack azonnal gyere haza és vedd le rólunk ezt a bilincset! - ordítottam bele - Nem viccelek fiam, pokollá teszem az életed, ha nem fogadsz szót isten a tanúm rá!
- Re.. Rendben anya - dadogta Jack s rácsaptam a telefont.
- Baby.. - szólt közbe Luke.
Elsírtam magam. Kiborultam.
- Hagyjál békén! El akarok válni, most már teljesen biztos!
- Higgy már nekem! Soha nem mondtam neki ilyet! Én csak téged szeretlek!
- Nem tudok hinni neked - motyogtam.
- Házasok vagyunk vagy tizenöt éve, te meg egy ilyen ribancnak hiszel inkább? - kiabált rám - Bazdmeg elegem van! Hibáztam sokszor elismerem, de igazat mondok! Igazat mondok!
- Nem érdekel.
- Nem érdekel? Te már helyre sem akarod hozni?! Nem? Te nem is szeretsz engem! Talán van valakid?
Elképedtem. Hogy merészel ilyet feltételezni?!
- Gyűlöllek.
- Én is gyűlöllek! Cseszd meg Faith!
Észre sem vettük, hogy a gyerekek beléptek. Mindhárman ijedt arcot vágtak. Hannah felrohant a szobájába.
Jack-re pillantottam.
- A kulcsot. Azonnal.
Jack bólintott és keresni kezdte a kulcsot.
- Szánalmasak vagytok - szólt Blue ölbe tett kézzel, könnyes szemekkel.
- Tessék? - gyilkos pillantást vetettem felé.
- Azok vagytok! Sosem beszéltetek még így egymással! Ilyen példát tudtok mutatni?! Az nem számít, mi mit akarunk? Nekünk szükségünk van rátok! Mindkettőtökre. Főleg Hannah-nak. Önzőek vagytok!
- Bocs hogy az apád félrekefél egy huszonéves csinibabával és én már nem vagyok elég jó neki! Valóban az én hibám! Bizony! - emeltem fel a hangom.
- Komoly? Ez most komoly Faith?
Szédelegni kezdtem.
- Anya! Jól vagy? Fal fehér lettél!
- Én.. - nem tudtam befejezni mivel a lábaim felmondták a szolgálatot és elájultam.
Luke ;
- Apa korházba kell vinnünk! - mondta Blue.
Jack közben lerohant és kikapcsolta a bilincset. Megfogtam Faith-et menyasszonyi stílusban és a kocsimhoz vittem.
- Apa én is menni akarok! - mondta Blue.
- Jó. Jack te maradsz és vigyázol Hannah-ra.
A váróteremben ültünk idegesen mivel már vagy egy órája nem mondott senki semmit mi van Faith-el.
Később behívott az orvos Faith-hez. Úgy láttam, magához tért.
- Nincs semmi komoly baja. Viszont van egy jó hírem!
- Mégpedig?
- A felesége terhes! Gratulálok! - mosolygott rám.
Köpni, nyelni nem tudtam. Hogy mi? Blue elkomorodott.
- Lesz egy kistesónk, aki majd úgy fog felnőni, hogy a szülei nincsenek együtt? Gratulálok! - háborodott fel Blue.
Láttam Faith-en hogy nagyon fájnak neki Blue szavai.
- Blue menj haza légyszives. Megbeszéljük.
- Csak tessék! - mondta s kiment.
Faith ágyára ültem és megfogtam a kezét.
- Igaza van, Faith. Tényleg ezt akarod?
- Én.. Nem tudom, mit akarok - csuklott el a hangja.
Sírva fakadt. Befeküdtem mellé, nem érdekelt, ha szólnak majd érte. Oldalt feküdtem a feje alá tettem a kezem ő pedig a mellkasomba fúrta a fejét.
- Sajnálom. Egy barom vagyok tényleg. Nem kell rögtön megbocsájtanod. Apró lépésekben is haladhatunk, ha szeretnéd. Csak ne váljunk el! Egyikünknek sem volt normális családja, mi mégis teremtettünk magunknak egyet és olyan jól csináljuk! Hiába van probléma néha a gyerekekkel, ettől függetlenül jól neveltük őket és büszkék lehetünk rájuk. Magunkra is. Miattunk olyanok amilyenek.
- De megint kilenc hónap! Megint elhízok, és valaki más karjaiba fogsz rohanni. Nézz rám, így is öreg vagyok, na meg ronda. Nem is csodálom, hogy máshoz menekültél!
- Olyan buta vagy baby. Egy az, hogy veled nem csak akkor fekszem le ha részeg vagyok. Ha csúnya lennél, csak akkor nyúlnék hozzád! - nevettem mire a gyomromba ütött – Jól van, jól van. Hidd el nekem, ilyen többet nem fog előfordulni. Nálad szebb nő nincs is a földön és még ennyi idő után is rohadt szexi vagy.
- Hazudsz.
- Nem, Faith. Szeretlek, tényleg.
- Biztos? - kérdezte remegő hanggal.
- Biztos.
Nem szólt semmit csak hozzám bújt. Őszintén remélem, hogy helyre tudjuk ezt hozni. Már csak azért is, mert többen leszünk.
YOU ARE READING
𝑭𝒂𝒊𝒕𝒉 ☆彡 𝑯𝒆𝒎𝒎𝒊𝒏𝒈𝒔
Romance'Olyan, mintha te lennél a tükröm' 'A tükröm, mely visszanéz rám' | befejezett |