Reggel Luke-al arra riadtunk fel, hogy a gyerekek rajtunk ugrálva sipítoznak, hogy kelljünk fel.
- Anya palacsintát akarok! – nézett rám kérőn Jack.
Luke kipattant az ágyból.
- Blue lesheted a testvéreid óhajait, sóhajait, mivel anyukátokkal el kell mennünk bevásárolni. Sipirc lefelé! – adta ki a parancsot a gyerekek pedig boldogan rohantak le a konyhába.
Kikeltem az ágyból és szekrényemhez léptem.
- Remélem hamar elkészülsz édesem – mondta.
- Ennyire ne éld bele magad a szerepedbe – vágtam hozzá.
Odalépett hozzám, derekamra kulcsolta kezeit és szorosan magához húzott.
- Hidd el, Faith – suttogta – itt ennek nincs vége. Hallottam, hogy sírva aludtál el. Tudom, hogy szeretsz – mondta.
- Ohh igen? És mégis miből?
Hirtelen a fenekembe markolt erősen, számat pedig egy apró kéjes nyögés hagyta el.
- Ebből tudom – mondta s adott egy csókot a nyakamra, majd szép lassan húzódott el tőlem.
Elhagyta a szobát én pedig még mindig sokkban álltam ott. Megráztam fejem, ezzel visszarángatva magam a valóságba és a fürdőbe mentem készülődni. Úgy fél óra után lementem a nappaliba, ahol Luke már várt.
- Tudjátok a szabályokat, ugye? – kérdezte a gyerekektől szigorúan Luke.
Mindenki csak bólogatott.
- Később jövünk – mondta és elindultunk kifelé.
Beültünk a kocsiba és egy közeli pláza felé vettük az irányt. Az út szerencsére csöndben telt. A plázához érve Luke lelassított, majd leparkolt s leállította a kocsit. Kiszálltunk majd elindultunk befelé.
- Miért jöttünk ide?
- Mert nem vettem még ajándékot a gyerekeknek. Vagyis, nem vettünk – mosolygott rám s megjelent a kis gödröcskéje, amit úgy szerettem.
- És tudod egyáltalán mit akarsz nekik venni? – nevettem el magam.
- Szerinted miért hoztalak magammal?
Megálltunk a pláza közepén. Csípőre tettem a kezem és szinte ráförmedtem.
- Ezért hoztál magaddal? – kértem számon sértődötten.
Luke szólni akart, de nem tette – mivel valakit látott a hátam mögött. Megsimította a vállam, majd felé fordultam.
Zayn volt az.
Hirtelen azt sem tudtam, mit tegyek.
Szorosan magához húzott.
Nem viszonoztam ölelését, karjaim esetlenül lógtak.
- Szeretlek baby – súgta a fülembe.
Kibontakoztam az ölelésből és hátrálni kezdtem egyenesen Luke-hoz.
- Befejeztük – jelentettem ki határozottan.
Zayn felkapta tekintetét rám és Luke-ra. Undorodva bámult ránk.
- Szóval hazudtál?
- Miről? – nevettem el magam idegesen.
- Hogy szeretsz!
- Soha nem mondtam, cseszd meg, te is tudod! – fakadtam ki.
- Lefeküdtél vele? Visszarohansz hozzá?
YOU ARE READING
𝑭𝒂𝒊𝒕𝒉 ☆彡 𝑯𝒆𝒎𝒎𝒊𝒏𝒈𝒔
Romance'Olyan, mintha te lennél a tükröm' 'A tükröm, mely visszanéz rám' | befejezett |