A kikötőhez érve összeszedtük a bőröndjeinket és az egyik ember, egy szamárhoz vezetett, mivel csak azzal lehetett feljutni a szállodához. Vagy gyalog, de az több idő és már így is későre járt. Felrakták a csacsira az én bőröndömet, utána pedig felültem rá. Luke is így tett egy másik jószággal s, lassan de biztosan elindultunk felfelé. Kicsit rosszul éreztem magam amiatt, hogy egy szamár hátán ülök.
- Luke, hányni fogok!
Hangosan nevetni kezdett.
- Semmi baj, baby nyugi – kuncogott miközben rám nézett.
Gyilkos pillantással meredtem rá.
Végül felértünk a hotelhez, ott pedig Luke leemelt a szamárról. Levettük bőröndjeinket s rögvest bementünk. A szálloda visszafogott volt, de egyben gyönyörű fehér és kék színekben pompázva. Az információs pulthoz sétáltunk, ahol egy idős néni boldogan fogadott minket.
- Jó estét – mondtuk ki Luke-al egyszerre.
- Jó estét – mosolygott ránk az idős hölgy.
- Luke Hemmings névre foglaltam – mondta.
- Ohh! Igen, emlékszem! A nászutas lakosztályt, ugye?
Luke elpirult kicsit. Odahajolt a hölgy arcához.
- Azt hittem ez a kettőnk titka – suttogta.
Jóízűen nevetésbe kezdtem. Ez volt az a Luke, akit annyira megszerettem. A hölgy is csak elmosolyodott ezen, majd kezébe adta a kulcsot. Felmentünk a lépcsőn, ami a szobákhoz vezetett. Kinyitotta Luke az ajtót és beléptem a lakosztályba. Igaz, itt sem változott sokat a falak és bútorok színe, ugyan az a kék fehér volt, de mégis elragadó és gyönyörű. Az ággyal szemben volt az erkély. Kimentem oda csodálni a tájat. Be lehetett látni mindent. A tenger moraját pedig élvezet volt hallgatni.
- Holnap mit szeretnél csinálni? – kérdezte mellettem Luke.
- Valamit biztosan kitaláltál Hemmings – kacsintottam rá.
- Túlságosan ismersz, asszony – vigyorgott rám.
Vállába bokszoltam egy nagyot mire felszisszent. Oda tette kezét és sértődötten meredt rám.
- Ez fájt.
- De puhány lettél – jegyeztem meg és visszaindultam az ágyhoz.
Utánam sietett.
- Nem is igaz!
- De is – nyújtottam ki neki a nyelvem.
- Inkább aludjunk. Muszáj kiheverned a szamárháton való közlekedést.
Durcásan fújtattam ki a levegőt, mire diadalias mosoly lett úrrá arcán. Levetkőztem fehérneműre és befeküdtem az ágyba. Luke is bokszerre vetkőzött és követte példámat. Felém fordult és kérőn nézett rám. Aprót bólintottam. Mellkasomba fúrta fejét és átölelte testem. Átöleltem mindkét karommal és éreztem bőrömön, ahogyan elmosolyodik.
//////
Reggel egyedül tértem magamhoz. Felültem az ágyon és nyújtózkodtam egyet. Rosszallóan megráztam a fejem, hiszen azt reméltem, hogy a szőke hercegem legalább mellettem lesz, de hát csalódni is kell. Kikeltem az ágyból és elindultam a fürdőbe. Levettem magamról fehérneműim és beálltam a tus alá. Megengedtem a meleg vizet. A szokásos rutinom után szálltam volna ki a kabinból, de Luke megjelent.
- Meztelen vagyok, hé! – fakadtam ki, és amimet tudtam eltakartam kezeimmel.
- Jesszus, úgy mondod mintha soha nem láttalak volna úgy.
- Most nem érdemled meg ezt a látványt – vágtam vissza.
Odanyújtott nekem egy törölközőt.
- Vegyél fürdőruhát édes – kacsintott rám.
Cinikus mosolyt vetítettem felé, mire végre kiment. Magamra tekertem a törölközőt és utána mentem. Kivettem bőröndömből a bikinimet, és egy fehér egybe ruhát. A fürdőben felöltöztem, utána pedig lementünk reggelizni.
- Itt nincs pite? – érdeklődtem a reggelim végén.
- Nincs – vágta rá szemet forgatva Luke.
- Úgy maradnak egyszer a szemeid, barátocskám!
- Inkább induljunk már! – mondta izgatottan.
Felálltam az asztaltól és kézen fogva indultunk lefelé a kikötőhöz. Jó félórás séta után leértünk sikeresen. Ott Luke bérelt egy robogót és felült rá. Értetlenül csípőre tett kézzel bámultam rá.
- Felülsz ma még mögém, vagy megvárod, míg keresek valami csajt, akivel romantikázhatok?
- Te akkor is megtennéd, ha felülnék mögéd.
- Nem úgy értettem, Faith.. – komorodott el.
Szó nélkül felültem mögé és átkaroltam testét.
- Indulj – adtam ki a parancsot.
Beindította a motort és elindultunk. Kicsit rosszul éreztem magam amiatt, hogy beszóltam neki, amikor látszik, mennyire igyekszik.
Hirtelen megálltunk. Luke leszállt és a szikla elejébe sétált. Be lehetett látni a tengert. Gyönyörűen pompázott kék színeiben.
- Te mit aka..
- Jesszus, Faith! Ne ijedj meg. Mindenki ezt csinálja itt.
- De hát.. –habogtam össze vissza.
Magason voltunk. Vagy tizenöt méteren.
- Hát ha nem ugrasz, kénytelen leszek egyedül! – vigyorgott rám s levette fölsőjét.
Neki futásból ugrott egy óriásit a vízbe. A szívem ki akart esni, annyira ideges lettem. Néztem fentről, hogy felbukkan-e, de semmi. Jó ég! Hogy hagyhattam ezt? Annyira lesokkolódtam, hogy azt se tudtam mit tegyek.
- Jössz végre, asszony? – kiáltotta a vízből.
- Ezért megöllek! – üvöltöttem dühösen.
Levettem ruhám és ugyan úgy ahogyan Luke – ugrottam a vízbe. A becsapódás kicsit fájt, de nem volt vészes. Feljöttem a víz alól ő pedig egyből magához húzott.
- Végre itt a merész Faith – mosolygott rám.
- Fura ezt a te szádból hallani, aki egy fára is alig mert felmászni – jegyeztem meg.
- Csak miattad tettem, ahogy most is – felelte.
- Igen?
- Igen. Sajnálom, amit tettem. Amiket tettem – mondta s közben mélyen a szemeimbe nézett.
Lesütöttem a szemeim, mire állam alá nyúlt és megemelte azt.
- Dühös voltam és rajtad vezettem le. De utána bömböltem, mint egy óvodás. Szívből sajnálom ezt, és soha többé nem teszek veled ilyet. Soha.
Ismerem Luke-ot és tudom, hogy őszintén beszélt.
- Megbocsájtottam már. Csak bizonyítanod kell, hogy ez így marad – suttogtam ajkaira.
És akkor rázendített az eső. Mindketten az égre majd egymásra néztünk.
- Ez hihetetlen – nevettem el magam.
- Te vagy a hihetetlen - mondta Luke teljes odaadással és lecsapott ajkaimra.
YOU ARE READING
𝑭𝒂𝒊𝒕𝒉 ☆彡 𝑯𝒆𝒎𝒎𝒊𝒏𝒈𝒔
Romance'Olyan, mintha te lennél a tükröm' 'A tükröm, mely visszanéz rám' | befejezett |
