×3. 6 ➳

3.4K 306 15
                                    

Karácsony után elutaztunk a szomszéd városba Jack főnökéhez. Luke-al pedig nem mondtuk még ki, hogy megpróbáljuk újra, de mindketten tudjuk, mit érzünk egymás iránt és az az akármi ami most van köztünk, azt nem akarjuk elrontani. Jack pedig bemutatott mindegyikünket főnökének. Nem győzte dicsérni Jack-et, hogy milyen tehetséges, sármos és még sorolhatnám. Teljesen odáig van érte. Már-már ijesztő volt. Nagyon tetszettünk neki mi is, a felesége szinte csak dícsért minket. Furcsálltam, de valahol eszembe jutott, hogy jó emberek még léteznek. Akik igazán jó szándékúak is.
A vacsoránál pedig kellemesen elbeszélgettünk és Garret elmagyarázta, miért lenne jó, ha Jack náluk dolgozna. Milyen juttatásokkal járna s az egész annyira.. Bíztató volt. Inkább mondhatjuk úgy, olyan volt, mint egy visszautasíthatatlan ajánlat. A vacsora után Jack odajött hozzám és tanácsot kért tőlem, hogy mit is tegyen. Megmondtam neki, hogy jól fontolja meg mit is szeretne az életében.

- Jack tőled kért tanácsot? – kérdezte Luke miközben vetkőzött.

- Igen. Csak nem megsértődtél szívem? – kuncogtam.

- Talán egy kicsit – mondta s befeküdt az ágyba.

Gyorsan én is bebújtam mellé és hozzá bújtam. Mellkasára hajtottam fejem és hallgattam, ahogyan ver a szíve.

- Faith! – szólt halkan.

- Hm?

Luke felkapcsolta az éjjeli szekrényen lévő lámpát s felült az ágyon, mire én is.

- Kezdjük újra – mondta ki.

- Luke, ez még nem korai?

- Nem az. Baby..

- Ha elmondasz mindent.

- Mindent? – kérdezett vissza.

- Mindent amit eddig nem mertél. Csaltál meg többször is?

- Nem. Csak az a két dolog volt, megesküszöm.

- Biztos? Most mondd el.

- Ennyi a bűnöm.

Felsóhajtottam.

- Rendben.

- És te?

- Én?

- Nincs valami amit elakarnál mondani?

- Nincs – vágtam rá.

- Akkor rendben vagyunk?

Aprót bólintottam. Örömében megcsókolt, majd fölém kerekedett...

- Luke – búgtam csókunkba, majd megtörtem azt – baby hallani fogják!

- Jobb, ha halkan nyögdécselsz kiscicám – suttogta a fülembe.

///

Reggel Luke a hátán vitt le reggelizni amit mindenki mosolyogva nézett végig.

- Milyen elragadó pár! – mosolygott Garret, Jack főnöke.

- Nos, köszönjük – felelte boldogan Luke.

A gyerekek is lejöttek, majd miután túl estünk a reggelin, mindenki ment a maga dolgára. A gyerekeket elvitte Garret egy közelebbi erdőbe túrázni, Luke-nak haza kellett mennie az anyja miatt én pedig, nos egyedül maradtam egy csomó munkával. Épp befejeztem egy aktát délután, mikor belépett a nyaralóba valaki. Azonnal lesiettem. Michael állt ott lent az ajtónál. Fél mosolyra húzta száját, mikor meglátott.

- Szia édes.

- Mit keresel itt, Michael?

- Igazából Garret-et kerestem, de hogy itt vagy, az még jobb – lépet oda hozzám.

Magához húzott szorosan s rámarkolt fenekemre.

- Hagyd abba – nyöszörögtem karjai közt, mivel sehogy sem tudtam szabadulni.

- Ugyan mit? – csókolt a nyakamba – A múltkor még élvezted.

- Egyszer volt. És magamnál sem voltam, hagyj! – kiáltottam el magam.

Luke belépett az ajtón és lerángatta rólam. Mikor szembesült a tudattal, hogy Michael volt az akit lecibált rólam kiakadt.

- Te még mindig nem tudod elfogadni? – kiáltott rá Luke.

- Ohh, haver. Ha tudnád milyet hancúroztam a kis feleségeddel. Ohh, akkor még az volt – nevetett Michael.

Luke kérdőn nézett rám. Egy hang sem hagyta el számat, csak bekönnyesedtek szemeim. Luke behúzott egyet Michael-nek és ütötte verte. Sehogy sem tudtam leszedni róla, mire Jack lépett be az ajtón s nagy nehezen segített leaggatni róla, de Luke nem figyelt hirtelen és ököllel arcon vágta Jack-et.

- Bazdmeg apa! – kiáltott fel Jack.

Luke arca vörös volt, tekintete gyűlöletet vetítettek felém, majd odament fiához és bocsánatot kért. Michael-t felsegítettem nagy nehezen és megkértem Garret-et – aki szintén visszatért – hogy vigye haza.

B L U E

Kibaszott túrázás. Legközelebb tuti, hogy nem vállalkozom ilyesmire. Garret feleségével, Hannah-val és Jake-el későn értünk haza. Bementem a konyhába, ahol Jack jegelte egy óriási hallal az arcát.

- Hát veled meg mi a fészkes fene történt?

- Apa behúzott egyet – felelte egyszerűen.

- Mi?

- Valami miatt összeveszett Michael bácsival és arra értem haza, hogy apa veri. Próbáltam leszedni róla, mire kaptam egy balost. Egyszerű.

- És anya?

- Anya sírt, zokogott, kifehéredett a történtek láttán. Féltem, hogy idegösszeroppanást kap, de komolyan.

- Ez fura. Neked nem furcsa ez az egész? Nekem valami itt nagyon bűzlik.

- Mármint?

- Jack! Anya és apa.. Nem imádták egymást.. Erre nincs jó szó. Szinte rajongtak egymásért. Nem látom rajtuk azt a szenvedélyt, ami szinte már megnyugtat. Érted?

- Oké, ez nekem is fura..

- Menj is te tetves ribanc! – kiáltotta apa fentről.

- Igen, én ribanc? Tudtommal minden szart lenyeltem neked eddigi életem során Luke Robert kibaszott Hemmings! – üvöltött anya torka szakadtából.

- Én nem a legjobb barátnődnek tettem be, cseszd meg!

- Ohh, nem, valami útszéli kurvának az egész világ pedig rajtam nevetett mekkora ostoba vagyok! Na meg, ohh, Lucy el is felejtettem!

- Nem is baj, hogy elváltunk! Nem kell nekem egy ilyen nő, mint te! – mondta apa.

Leértek mindketten a konyhába. Anya a bőröndjével. Döbbenten meredtek rám. Azonnal felpattantam a székből.

- Ez meg mi? Ti elváltatok? – fakadtam ki.

- Apukád hozta a formáját megint – vágta rá anya.

- Ohh az nem számít, hogy pont azon a napon amikor elköltöztél széttártad a lábad Michael-nek!

- Mi már akkor nem voltunk együtt Luke! – emelte fel anya a hangját újra.

- Mi? Te elköltöztél? – szállt be Jack is.

- Elváltunk. Elköltöztem. Mit mondjak még? – remegett meg anya ajkai s könnyei kibuggyantak.

- Így hogy vegyek példát rólatok? – üvöltötte Jack – Lassan megszületik a lányom és ezt tanítsam neki? Hogy ilyen lesz egy házasság? Apa leszek anya! Kurvára! Hogy számítsak így rátok? Így szeressem majd a feleségem? Nem most akartam ezt elmondani, de sajnálom, ez így lesz! Azt hittem segítetek nekem majd, de ehelyett arra jövök haza, hogy a kishúgom alig beszél rólatok, aki eddig bálványozott titeket, ti pedig összevissza hazudoztok nekünk?! Ilyen egy minta család?

Mindannyian tátott szájjal bámultunk Jack-re. Csönd ülepedett közénk. Anya és apa annyira sokkot kapott, hogy egy hang se jött ki szájukon, csak döbbenten meredtek Jack-re.

𝑭𝒂𝒊𝒕𝒉 ☆彡 𝑯𝒆𝒎𝒎𝒊𝒏𝒈𝒔Where stories live. Discover now