×24. ➳

5.6K 405 30
                                    

Ebédszünetben egyedül ültem, zenét hallgatva, és könyvet olvasva. Néha-néha rápillantottam Ashtonék asztalára. Luke boldognak tűnt, ahogy falta Camila-t. Az esti sértése annyira belevésődött az agyamba, hogy állandóan azt hallom. Viszont, Michael-t sehol sem találtam. Megkönnyebbültem. A hisztije után, amit reggel leművelt, nem akartam látni.

Mire véget ért az utolsó órám, rohantam a kocsim felé. Haza szerettem volna menni, és egyedül lenni. Nem vágytam másra. Beültem a kocsimba és végül teljesült a vágyam. Senki nem volt otthon. A szobámba siettem, csak hogy Mikey ott feküdt az ágyamban. Csodás!

- Szia babygirl!

- Hello. Megtennéd, hogy elmész? Nem akarlak látni! - jelentettem ki, miközben ledobtam magamról a pulcsimat s lerúgtam a cipőmet.

- Nem tehetem - sóhajtott egy nagyot.

Nem érdekelt. Lefeküdtem, betakaróztam és aludni próbáltam. Hozzám bújt.

- Sajnálom, hogy kiabáltam veled! - súgta a fülembe s adott a nyakamra egy puszit.

- Leszarom.

- Faith, ne már.. Naa.. - felé fordultam belenéztem a szemeibe, és láttam rajta hogy megbánta. Megsimítottam az arcát.

- Felejtsük el.

- Szeretnék valamit mondani Faith. Komolyan. Az az kérdezni.

Előre féltem attól, ami most következik.

- Uhh, mondd.

- Szeretném, ha a barátnőm lennél!

- Én..

- Te? - elővette a szexi vagyok nézést, amitől lángolt az arcom.

- Nem.. Nem tudom.. Alig ismerjük egymást..

- Épp ez a jó benne!

- Muszáj egyből választ adnom?

- Nem, de meddig váratnál vele? Tudom, hogy bejövök neked látom, hogyan nézel rám. Az érintéseimtől szinte összerezzensz. Faith, ezt nem tudnod kéne, hanem érezned.

Látta, hogy megszeppenek a váratlan kérésétől s felsóhajtott.

- Figyelj, annyi időt kapsz, amennyit szeretnél, jó?

- Köszönöm - motyogtam.

- Ha nem haragszol.. Apukád miért került börtönbe?

Egyből görcsbe rándult a gyomrom.

- Ez még korai..

- Rendben, kicsim.

Miért hív így? Hisz.. Nem vagyunk együtt..

- A te szüleidről picit mesélhetnél nekem, ha szeretnél.

- Gazdagok. És soha nem foglalkoznak velem. Ezért csinálhatok azt, amit csak akarok. Ezért nem vagyok egésznap otthon. Fel sem tűnik nekik.

A hangjában éreztem a szomorúságot, amitől a szívem összeszorult. Azért ilyen.. Azért mondják róla, hogy váltogatja azt akibe „szerelmes". Csak azt szeretné, ha viszontszeretnék.

- Én itt vagyok - mosolyogtam rá, viszonozta ezt.

- Holnap ugye velem jössz Ashton bulijába?

- Természetesen.

- Rendben.

- Most vagy aludj velem, vagy menj el. De én hulla vagyok. Szóval..

- Még jó, hogy veled alszom - mormolta, nyomott egy puszit az arcomra s magához húzott. A nyakamba fúrta a fejét.

𝑭𝒂𝒊𝒕𝒉 ☆彡 𝑯𝒆𝒎𝒎𝒊𝒏𝒈𝒔Where stories live. Discover now