A rosszcsaj élete /BEFEJEZETT/

44.rész

Az igazsàg

Camyval egymàs mellet àllva figyeltük a sötétségben elsuhanó autót. Majd mikor a két fénylő làmpa lekanyarodott egymàs felé fordultunk.

-Na és most merre?-nézett ràm tanàcstalanul.

-Hozzànk?-dobtam fel ötletnek.

-Menjünk.-rendeztük le ennyivel, majd a sötétségben elindultunk haza. Csak a làmpàk halvàny fénye mutatott utat nekünk. Enyhén ittasan , a gondolatainkba merülve ballagtunk.

Én még mindig a történteken kattogtam. De valószínű baràtnőm is. Újra és újra lejàtszódtak bennem az események. Christ jól megverte az a sràc. De ki lehetett az a sràc? Valahonnan a múltból ismerhette. De az biztos, hogy nem volt szimpi Dylan. Egyàltalàn hogy került ide? Csak bulizni jött? Vagy tudta hogy Chris itt van, és verekedni jött? Na és ki az a Brythani? Még Chris sem mondott semmit, pedig beszéltünk erről. Lehet nem akkart róla beszélni, vagy else akkarta mondani!? Nem tudom...

Nem értettem semmit...

-Camy-szóltam oda neki kissé bizonytalanul-Te tudod ki az a Dylen?-pillantottam rà kivàncsian , mire megtorpant.

-Basszus! Te nem is tudod!-csapott a fejére. -Bocsi, de ebben a nagy zürzavarban eszembe se volt, hogy te nem tudsz semmiről!-szabadkozott.

-Öhm...hàt ja.

-Hàt ez egy hosszú történet. Még 9.-ben Chris összejött egy nàla 2 évvel fiatalabb lànyal, Brytanival. Chris 16 éves volt, míg Brythani csak 14, és ezt a tesója nem nézte jó szemmel. Na és itt jön a képbe Dylen, ugyanis ő Brythani bàtyja. Dylen konkrétan utàlta Christ. Amikor Brythani nem volt ott , akkor folyton kötöszködött Chrissel, és vitatkoztak Bry hàta mögött. Dylen főleg azért nem bírta Christ, mert féltette a húgàt. Attól tartott ,hogy Chris olyat tesz a kishúgàval, amihez még kicsi. De persze Chris ilyet sose tett volna, sőt ő nagyon szerette Brythanit. Màr vagy 2-3 hónapja együtt lehettek , mikor egy szép napon Mark meglàtta Brythanit egy csàvóval csókolózni. Persze jó baràthoz hűen , rögtön szólt Chrisnek, aki kicsit össze is omlott a történtek hallatàn. Màsnap Chris beszélt Bryvel, és szakítani akart vele. Mire a csaj azt hazudta ,hogy a sràc màszott rà, és hogy ő szereti Christ. De persze Chris nem hitt neki, hisz Mark biztosra àllította , hogy ez nem így történt. Erre Bry sírva fakadt, és haza szaladt. Otthon pedig a bàtyjànak behazudta, hogy Chris veszekedni kezdett vele , és megbàntotta. Persze azt az aprócska részletett kihagyta , hogy miért is vesztek össze. Következő nap pedig a suli utàn Christ egy idegbeteg, mérges Dylen fogadta. Ordibàlni kezdett vele, és még verekedésbe is keveredtek. Azóta pedig Dylen utàlja Christ.-fejezte be Camy a történetet. Én meg csak magamban emészgettem a dolgokat.

-De nagy szar kavaró ez a Brythani.-àllapítottam meg.

-Az. Legszívesebben odamennék hozzà, és annyiszor felképpelném ahànyszor a tesója bever egyett Chrisnek.-mérgelödött.

-Értem màr miért reagàltàl úgy, mikor meglàttad Dylent.

-Igen. Tudtam hogy ebből balhé lesz.-sóhajtott fel. -Tudod, Chris ő sose volt az a verekedős típus.

-Ezt most hogy érted?-néztem rà értetlenül.

-Chris , ő mindig is higadt volt. Tehàt ha valaki beszólt neki a suliban, vagy valami akkor nem kapta fel a vízet, és ugrott neki az illetőnek. Ő mindig szavakkal rendezte inkàbb a konfliktusokat. Sose keveredett verekedésbe. Csak is Dylen az, aki kihozza ezt belőle. Igaz , hogy mindig Dylen kezdeményez , de Chris is folytatja. Dylen kitudja vàltani ezt belőle.-mondta. Ezt nem is gondoltam volna Chrisről. Ugyanis àltalàban a fiúkat a legkisebb beszólàssal fel lehet dühiteni, és màr emeli is az öklét. De ezek szerint Chris nem ilyen...