110.rész

829 24 6
                                    

Az életem rendeződni tűnt. Végre tényleg igazán boldog voltam. Ott volt a családom, bár igaz hogy csonkán, de mégis ott volt, a barátaimmal és életem szerelmével együtt.

Sose hittem volna, hogy ilyen a szerelem és ennyire megtudja változtatni az embert, jó vagy akár rossz értelemben is. Hihetetlennek tartottam egy egyetlen ember, hogy képes igy befolyásolni minket. Feldobni vagy akár teljesen összezúzni minket. Mindenesetre a Markkal megélt kapcsolatom során megtanultam, milyen is egy párkapcsolatban élni, kompromisszumot kötni. Milyen az mikor rózsaszín köd vesz körbe és milyen az mikor ez eltűnik. Megtanultam, hogy bár lehet szeretni egy fiút, nem szabad sosem elveszíteni önmagam miatta. Nem ért meg ennyit a dolog. Nem szabad ekkora gödörbe esni és magammal sodorni mindenkit.

Én pedig beláttam, hogy nem rossz ha az embernek van jó vagy rossz énje egy bizonyos határig. Nem lehettem csak a jó Victoria White és csak a rosszcsaj, hisz mindkettő én voltam. Rájöttem, hogy a kettő egyszerre működhet. Igy leszek csak igazán önmagam. Tehát megmaradt a pimasz, élesnyelvű, bulizós, kissé vadóc énem, de mellette törődtem a szeretteimmel, betartottam a szabályokat és nem éltem kicsapongó életmódot. A kettő pedig igy eltörpült egymás mellett. A fekete ruháimat is megtartottam, hisz imádtam őket, viszont hajlottam egy pár új színesebb darab után is. Kialakult egy újabb, felnőttesebb énem, ami megmaradni látszott boldog, sikeres életet magával hozva.

A rosszcsaj élete /BEFEJEZETT/Donde viven las historias. Descúbrelo ahora