A rosszcsaj élete /BEFEJEZETT/

70.rész

Vágy

Markkal neki is vágtunk a koreográfia összerakásához.

Elején úgy kezdtük, mivel még a történetben nem ismertük egymást, hogy én a garázs jobb szélébe, Mark pedig a bal széléből kezdett,hogy minél messzebb legyünk egymástól.  2 nyolcas erejéig mind a ketten teljesen más koreot táncolunk, miközben egyre közelebb lépdeltünk egymáshoz. Míg végül a 2. nyolcas végén háttal egymásnak ütközünk.

-Oké.-szólalt meg Mark, miután eltáncoltuk az összeütközésig-Most szerintem mielőtt el nem kezdünk együtt táncolni, kb 5 másodpercig nézünk csak egymás szemébe.-álltunk meg egymással szemben 1 méter távolságra. Felnéztem Markra, aki elmosolyodott.-Tudod, első látásra szerelem.-kacsintott rám, mire egy nagyot nyelve bólintottam.

Ezután elkezdtük tovább kidolgozni a lépéseket. Szerencsére az ötletek elég könnyen jöttek így hamar sikerült összedobnunk az elejét.

-Próbáljuk el elölről.-vetettem fel, mire Mark már elő is vette a zsebéből a kapcsolót és beállva a helyére elindította a zenét.

Elkezdtünk táncolni. Előadtuk a saját részeinket, miközben egyre közelebb sodrottunk egymáshoz. Egymásnak mentünk majd megfordulva, megtorpantunk egymás előtt. Mélyen belenéztem Mark mogyoróbarna szemeibe. Csak néztem és néztem. Azokat a szépségesen csillogó íriszeket.

Mark hozzám lépve elakarta kezdeni a következő lépést, de én lefagytam. Annyira elkalandoztam a gyönyörű szemeit nézve, hogy elfelejtettem mit is kell csinálni.
Mark leállította a zenét, én pedig zavartan álldogáltam, miközben képzeletben hatszor fejbe vágtam magam egy hatalmas vaslapáttal.

-Bocsi! Elfelejtettem. Újra?-bólintott, így újra neki kezdtünk. Most nem hagytam hogy bármi elvonja a figyelmemet, így sikeresen végig csináltuk a táncot.

Így az egymásba bolondulós részt hamar ki is pipáltuk.

Ennek a résznek a végére beillesztettünk egy igazán filmbe illő jelenetet. Mark ötlete volt, hogy úgy zárjuk le, hogy a hátamnál megtámasztva hátra dönt, miközben én a nyakába kapaszkodom és lentebb húzom őt magammal.
Persze ez is megint egy olyan szituáció volt, mikor a szívem gyorsabban vert mint normál esetben, és néha nehezebben vettem a levegőt. Annyira közel voltam hozzá, hogy egy levegőt lélegzetem vele és folyamatosan megcsapott az a kellemes férfias illata.

Annyira imádtam!

Mikor Mark visszaemelt normális pózba eszembe jutott valami.

-Van egy ötletem. Mi lenne ha úgy kezdenénk a szakítós részt, hogy ebből a pózból leejtesz a földre?-meredten Markra, aki kissé zavartan nézett vissza rám.

-Ejtselek le?

-Igen! Így jól eltudnánk kezdeni az új részt. A leejtésed okozta fájdalom tükrözhetné az érzelmi fájdalmat. Én ott vergődnék ott szomorúan kicsit a földön, te meg állva dühönghetnél, amiért elvesztetted a barátnőd.

-Jó, de mégis hogy ejtselek le, hogy ne fájjon nagyon, de látványos is legyen?-nézett rám tanácstalanul, mire körbe néztem a garázsban és megakadt a szemem egy vékony szivacson. Csodás.

Odahúztam magunkhoz, és letettem Mark mellé. Majd belekapaszkodtam a fiú nyakába, és mondtam neki hogy döntsön le.

-Most próbálj meg finoman leengedni.-Mark így is tett. Én pedig leereszkedtem a szivacsra. Majd ezt elpróbáltuk vagy hatvanszor, úgy hogy Mark minél kevesebbet segítsen a földet érésemben.-Engedj el fentebb!-szóltam rá a fiúra, mikor már vagy ötször próbáltuk el ugyanúgy.