A rosszcsaj élete /BEFEJEZETT/

30.rész

Újra együtt

2 nap múlva...

Ebben a 2 napban nem történt semmi izgalmas. Àtlagos sulis napok.
Adammel a kis talàlkozonk óta , viszont megvàltozott a kapcsolatunk. Összejöttünk!
Nem ,nem amúgy!😂😂 Dehogy jöttünk össze! Csak baràtok lettünk. Minden nap beszélünk. Jó fej, és élvezem a tàrsasàgàt. Akkàr még meg is biznék benne.

Na de vissza térve. Ma péntek van. Igen. Az a péntek. A nagy péntek. Ugyanis ma indulunk a fellépésre. Màr nagyon vàrtam, de nem csak én hanem a többiek is. Kicsit izgulok , mert ez lesz az első fellépésem, és valószínű nagy tömeg lesz. Nem szeretném az izgulàsommal elrontani a tàncokat, így ezt majd valahogy lekell győznöm...

Fél 8 kor , màr mindenki az iskola előtt àllt böröndjeivel. Vàrtuk a buszt.
Közben az iskola diàkjai is körülöttünk lézengtek, és szúrós , irigy tekintettel vizslatak minket. Hàt nem csodàlom. Ki nem örült volna egy fellépésnek, ami pénteken lesz?!

Lassacskàn a busz is megérkezett , ami erre a 2 napra csak a miénk lesz. Hurrà.
A fiúk bepakoltàk nekünk a busz aljàba a böröndjeinket , majd helyett foglaltunk a jàrmüvön. Én persze Camy mellé ültem. Mellettünk lévő sorban Chris, és Mark , az előttünk lévő üléseken pedig David, és Ethan foglalt helyet.
Így indultunk el a fellépésre.

De hovà is megyünk?! Fogalmam sincs. Valamelyik vàrosban kerül megrendezésre ebben az orszàgban. Annyira nem izgat melyikbe. Elvégre is tök mindegy...

-Amúgy hovà is megyünk?-kérdezte Camy a fiúk felé fordulva.
-Hú mit is mondott Matt.-gondolkozott el Dave.
-XY-ba megyünk.-vàlaszolt Chris. (Jó hely mi😂😉, ti voltatok màr ott?!😄😂😜.szerk)  Lefagytam. Nem is tudom ,mit gondoljak...
-Hé Vicy!
-Vicy , minden oké? -szólingattak a sràcok.
-Tessék?-eszméltem fel a sokkból.
-Valami rosszat mondtam?-kérdezte Chris.
-Nem dehogy is. Csak ledöbbentem. Úgyanis ahovà megyünk , az a régi lakhelyem. -a többiek is ledermedtek egy kicsit.
-Haza megyek. -mondtam inkàbb magamnak. Boldogsàggal töltött el. Omg.

A busz megàllt , ami azt jelentette, hogy megérkeztünk.
Amint leléptem a jàrmű lépcsőjéről magàval ragadott egy érzés.
Itthon vagyok.
Szét néztem , és rögtön beugrott hol vagyunk. A vàros közepén . Apàtól úgy 10-15 percre.

Az egyik szàlloda előtt àlltunk meg , ahovà cuccainkat megfogva besétàltunk. Majd mindenki megkapta a szobàjàt. Mivel 4-es szobàkat kaptunk, így úgy kellet elhelyezkednünk. Én ,és Camy Mayaval, és Bellel kerültünk egy szobàba , amit nem is bàntam. Mayàt amúgy is bírom , Bell pedig Maya baràtnője. Vele nem sokat beszélgettem eddig , de őt is szimpinek tartom.

Egy kicsit pihenhetünk, majd indulnunk kellet a fellépés helyszínére.

Ez a „buli” a sportcsarnokban került megrendezésre. Bent tartottàk, hiszen màr hideg volt, megfagytunk volna odakint.

A csarnok szépen, hangulatosan felvolt díszítve. Színes szalagok, és lufik logtak minden honnan , és folyamatosan szólt a zene.
Kaptunk egy öltözött, ahovà lepakoltunk. Mivel koràn érkeztünk, így ellengedtek minket nézelödni.

A különböző sorok között bolyongtunk , mikor az egyik büfé standnàl meglàttam egy ismerős személyt. Megtorpantam , hogy jobban szemügyre vehessem. Felismertem. Igen ő az.
Előkuthàsztam a zsebemből a telefonomat , és a hivàs gombra nyomtam.
-Szia Vicy!-szólt bele boldogan, ami az arcàn is tükrözödött.
-Szia Deni! -üdvözöltem-Képzeld el itt vagyok egy sportcsarnokban , és van egy sràc , aki tök úgy nézz ki ,mint te. Barna haj , kék farmer , zöld póló . Egy kajàldànàl àll , és éppen telefonàl. Annyira ismerős.-meséltem neki folyamatosan őt nézve. Miközben baràtaim csak értetlenül néztek ràm. Deni összezavarodva pàsztàzta a tömeget. Majd kiszúrt engem. Arcàn meglepetség tükrözödött. Kinyomta a telefonjàt , és elvigyorodott. Ez volt a legnagyobb mosoly amit valaha làttam. Én is eltettem a telefonomat, majd futni kezdtem felé. Ő is így tett. Úgy futottunk , mintha az életünk múlt volna rajta. Igazi filmbe illő jelenet volt. Szaladtam, majd hatalmas erővel a nyakàba ugrottam. Majdnem el is estünk , de Deni megtartott minket.
Öleltem ahogyan csak tudtam. Nagyon hiànyzott màr.
Egy darabig szorosan öleltük egymàst, majd elvàltunk.
-Vicy , én tuti àlmodok! Csipj meg!-utasitott.
Nekem se kellet több , jó belecsiptem a karjàba.
-Àààúúú!-kiàltott fel gyerekesen-Ez fàjt!-nyafogott.
-Te akkartad.-mosolyogtam ravaszul. Úgy éreztem , mint aki visszatért. A régi Vicy.
-Szóval igaz. Itt àlsz előttem. Else hiszem. De hogy kerülsz ide?
-A suli àlltal itt lesz fellépésünk.-vigyorogtam.
-Ez de kiràly!
-Igen.-mosolyogtam, majd újra megöleltem.
-Nagyon hiànyoztàl!-suttogta fülembe.
-Te is. -huzzodtam el tőle, majd megpillantottam Camyékat. Hupsz. Róluk el is felejtkeztem.
-Deni, bemutatom a baràtaimat. -soroltam fel egyenként ki-kicsoda. Majd köszöntötték egymàst.