A rosszcsaj élete /BEFEJEZETT/

45.rész

Szivassuk màr meg!

Lassan nyitottam ki szemeimet. A szobát sötétség borította. Az ablakon màr szinte alig jutott be fény, csak az utcàn lévő làmpa fénye világított be halvànyan. Ezek szerint màr este lehetett... Ugyan mennyi lehet az idő? Körbe pillantottam a telefonomat keresve. Melletem Camy szuszogott halkan. Majd pedig az egyik polcon làttam meg. Kikàszàlódtam a meleg àgyból, és a polchoz sétàltam. Levettem róla a telefonomat, és megnyomtam a bekapcsoló gombjàt. A kijelző 20:12-t mutatót. Jézusom! Àtaludtuk az egész napot... Mondjuk igaz , hogy előző éjszaka viszont semmit se aludtunk. A kijelzőn még 3 üzenet is szerepelt. Nem fogadott hívások néven. Feloldodtam , majd akkor làttam hogy Ethantól 3, Marktól 6, Davetől pedig 2 nem fogadott hívàsom érkezett. Hupsz. Utoljára Dave keresett, így az ő nevére nyomtam, majd hívàst indítottam. 3-at csörgött, majd fel is vette.

-Vicy?-szólt bele.

-Hello!-àsítottam egy hatalmasat.

-Na végre , hogy felvetted! Egész nap téged, meg Camyt kerestünk!-mondta kissé idegesen.-Hol voltàl?

-Itthon.

-Mark volt nàlatok, és azt mondta nem volt otthon senki!-értetlenkedett. Majd leesett mit mondott. Mark mi a jó szart keresett nàlunk?!

-Minek volt itt Mark?-ràncoltam össze a szemöldökömet.

-Mert nem vettétek fel a telefont, és azt hittük valami bajotok van.-magyaràzta.

-Itthon voltunk. Csak 9-ig filmet néztünk, és bealudtunk. Most kelltünk fel, vagyis én , Camy még alszik.-javítottam ki magamat. -Mi történhetet volna velünk?! Tudunk magunkra vigyàzni!-tettem hozzà. Úgy aggódnak értünk, mint ha 10 évesek lennénk, akiket ellengedtek a boltba fagyit venni.

-Az a lényeg , hogy minden rendben van veletek.-tért ki a kérdésem alól.

-Na és Chris? -kérdeztem.

-Tegnap haza vittük, és szóltunk a szüleinek. Addig míg az anyja le nem kezelte a sebeit , addig ott maradtunk, majd hagytuk pihenni.

-És mit szólt az anyja?

-Hàt amikor haza vittük nagyon meglepődöt , és kétségbe esett, majd megnézte a sebeit. Majd Chris lefeküdt aludni. Úgyhogy nem volt balhé csak reggel , amikor Chris felkellt. Az anyja megkérdezte mi történt, meg ilyenek.-mesélte.

-És kapott valami büntetést?

-Csak lecseszték.-mondta, majd hirtelen Camy hatalmasat àsított. Szívrohamot hozva ràm. Eltartottam a telefont a füllemtől, és Camyhoz fordultam.

-Jó estét!-köszöntem az àlmos baràtnőmnek. Mire csak morgot egyet.

-Kivel beszélsz?-kérdezte a szemét törölgetve.

-Dave-vel.-vàlaszoltam, majd újra füllemhez emeltem a telefonomat. -Na itt vagyok, csak Csipkerózsika felébredt.-mondtam, mire halkan felnevetett.

-Oké. Akkor nem zavarok. Csak annyi még, hogy hívjàtok fel Markot, hogy minden oké veletek.

-Rendben.-mondtam, majd letettem a telefont.-A sràcok vagy 10-szer hívtak míg aludtunk. -fordultam az àgyba fetrengő Camyhoz.

-Minek?-nézett ràm értetlenül.

-Aggódtak.-forgadtam meg a szememet-Mark még àt is jött, csak mindenki aludt, így nem engedte be senki.-meséltem szórakozóttan.

-Balfékek!-nevetett.

-Azok. Sőt Markot még fel kell hívnünk , hogy minden oké velünk.-mondtam gúnyolódva.