A rosszcsaj élete /BEFEJEZETT/

98.rész

Haragtartás

Mint általában minden nap, most is Ash lakására tartottunk, ahol nyugiban és kényelmesen együtt lehettünk. Szinte már töviről hegyire ismertem minden pontját a kis lakásnak, ahol a fiú élt. Konkrétan egy kis zug volt. A lakásnak volt egy aprócska fürdőszobája, amibe, ha már egy ember belépett nem fért be oda más. A nappali egybe volt olvasztva a kicsiny konyhával, ami csak egy rövid szekrénysorból állt. Innen nyílt a hálószoba, ami közel a legnagyobb helység volt, közepén a nagy franciaággyal.

Mikor betoppantunk a lakásba egyből egy grimaszt kellett vágnom a hatalmas rumli miatt. Ash nem igazán volt a takarítás és a rendrakás híve. Arrébb söpörtem valami dobozt és a fiú pólóját a kanapéról, úgy ültem le rá.

-Holnap az egyik haverom bulit tart a jachtján.-kezdett el kotorászni a hűtőben, míg én a kanapéról figyeltem.

-Neked vannak jachtos barátaid?-vontam fel a szemöldököm, mikor Ash odaballagott hozzám a kezében egy-egy dobozos sörrel.

-Képzeld. Ellóghatnál a suliból, hogy elgyere velem.-bontott fel egy sört, amit nekem nyújtott, majd leült mellém. Örömmel fogadtam el és egyből bele is ittam a keserű italba.

-Ennyire fontos, hogy ott legyek?-kérdeztem ismét vissza. Bár szívesen mentem volna, a suliból azért nem akartam ellógni. Kíváncsi voltam Ashnek ez mennyire számít.

-Oltári nagy buli lesz, tele többdolláros kajával és piával. Nem akarlak kihagyni belőle. Na meg a haverjaim biztos rettentően kíváncsiak az új barátnőmre.-karolt át a jobb kezével, míg a ballal a sörét itta.

-A barátnőd vagyok?-kérdeztem pimasz mosollyal.

-Muszáj minden mondatomra kérdéssel felelned?-csipet bele az oldalamba játékosan.

-Kíváncsi természet vagyok.-feleltem angyalian.

-Amúgy szerintem a barátnőm vagy. Nem igazán tenném meg egy gyors numeráért, hogy minden nap várok rá, akár órákat is. -hangsúlyozta ki kissé mérgesen az utolsó szavait, mire felkuncogtam.

-Van benne valami. Bár én is csak egy numerának indultam, nem?-kérdeztem huncutul, mire Ash egy pajkos mosolyt villantott rám.

-Hát jah. Mennyivel könnyebb dolgom lenne, ha csak futó kaland maradtál volna.-sóhajtott fel, mire beleütöttem a hasába. Ash röhögve kezdted el fuldokolni, ahogy kissé félrenyelte a sörét.

-El is mehetek, te szemét!-közöltem vele megjátszott sértettséggel, mire Ash végre abbahagyta a köhögést és letette maga mellé a padlóra az italát.

-Dehogy mész, hisz odavagy értem.-vigyorgott rám teli fogsorral.

-Túl sokat képzelsz magadról.-meredtem rá unottan, mire a fiú a fülemhez hajolt.

-Már akkor mikor először megláttál begerjedtél rám.-suttogta, miközben a lehelete finoman megcsapta a bőrömet. Ekkor pedig éppen, hogy hozzáérintette a száját a halántékomhoz. Mély lélegzetet kellett, hogy vegyek. Mark is ilyen édesen érintett ott meg. Erre a gondolatra kétségbeestem és inkább a számra húztam a fiút. Hagytam hogy durván megcsókoljon és elfelejttesse velem Markot. Felejtenem kellett, és Ash ebben nagyon nagy segítségemre volt. Mikor a nyelvét hozzáérintette az enyémhez ki is ment a másik fiú a fejemből.

-Szóval eljössz velem?-kérdezte ismét Ash.

-Nem lehet. Holnap vizsgám van.-hazudtam neki, hogy véletlenül se akaratoskodjon.

-Hát ha jó kislány vagy, akkor jólvan.-sóhajtott fel hátra dőlve a kanapén.

-Te egyáltalán jársz suliba?-kérdeztem rá most először.