Yukino meséi/Befejezett/

Egy fájdalmas beszélgetés....

Furcsa...most nem havazik.Valahogy mintha kitavaszodott volna.A cseresznyefa alatt ülök és a felhőket bámúlva merengek.Gyönyörű ahogy a szél fújja a virágszirmokat.Egyszer csak anyám jelenik meg mellettem.Hisztérikus hangulatban van.Aizen is utána jött és probálja megnyugtatni.Egyik szürreális élmény a másik után.Tonbo is felül mellettem.
Értetlenül nézi a jelenetet ami engem  hidegen hagy.
-Mond hogy nem "ARRA" készülsz!...Mond!
-Kedvesem ...Ayame....nyugodj meg!
-NEM....NEM...NEM!NEM MEHETSZ ODA!HA ODA MÉSZ...AKKOR...AKKOR....
-Anya...eddig olyan nyugis volt itt...ne rontsd el ezt az idilt!
-MOND MEG NEKI SOUSUKE!NEM ENGEDHETED....KÉRLEK...
Apámhoz fordúl és mellkasára hajtja a fejét ő pedig átöleli s fejére teszi kezét.Másikkal pedig hátát simogatja.Úgy próbálja nyugtatni.
-Kedvesem...Ayame...nyugodj meg kérlek!-mondja szelíden-Ő már eldöntötte!Hinned kell benne!
-NEM ÉRDEKEL MIT DÖNTÖTT EL AZ A LÁNY NEM IS A VÉR TESTVÉRE Ő NEM ...
-Anya...Hikari és én testvérek vagyunk még ha nem is vérségi kötelék van köztünk.Szüksége van rám és nekem is ő rá.Mi ketten vagyunk egy egész!Bár mennyire is nem lehet ezt megérteni.Ki kell hoznom onnan!
-NEM!AZ A LÁNY ÖNFEJŰ ÉS OSTOBA ÉS NAIV ÉS FOLYTON BAJBA KEVEREDIK!TE PEDIG MIATTA KERÜLSZ MINDIG...MEDDIG AKAROD MÉG VÉDENI?
-Védem mert a testvére vagyok és védem mert...
-MIÉRT?
-Mert nem tenné meg senki más!Ő egyedül van a világban.Ahogy én is!Ő is megtenné ezt értem!
-AKKOR SEM MEHETESZ ODA AKKOR MEGFOGSZ HALNI!Ő MOST NEM EGY LIDÉRC ÉS NEM EGY AKUMA!
-Te is láttad a jövőt, igaz anya?
Anyám felkapja a fejét és apámra néz az pedig vissza rá.A szeme telve van bánattal,aggodalommal,félelemmel.
-Mond...hogy hivják a zanpakutoud ...anya?
-Huh?-fordul felém s mostmár kiült a rettegés arcára.
-I...Inazuma!
-Tsh!...sejtettem...érdekes módon Tonbo azután változott meg hogy Grimmjow átadta nekem a nyakláncodat.Ami ugyan hópelyhet formáz és én sokáig azt is hittem hogy valószínűleg jégtipusú kardod lehetett.De Tonbonak és Inazumanak is a villámok iranyítása az ereje.Így ők ketten egyesültek.Igazam van?
-Kincsem...-Anyám könnyes tekintete már szinte a szívemig hatol.
-Minek van a nagy erőm ha nem azért hogy embereket védjek vele?Felesküdtem,hogy megvédem az életem árán is a Lélekkirályt,ami egyet jelent ezzel a célommal.Kuro pedig őt akarja megölni.A megállitásához pedig kell Hikari is!
-Yukino...egyet ígérj meg!Igérd meg hogy ...-Anyám már sirva könyörög.Aizen csak áll mögötte  de nem mondhatnám hogy örülne a döntésemnek Aggodalom tükröződik tekintetében.
-Visszajövök?Nos ha nem akkor nektek is és Tonbonak is vége!Ahogy itt mindennek!De ne aggodj nem fogok meghallni!Tudom hogy mi fog történni!Már tudom irányitani a képeségeimet!
Ott hagyom öket.Visszatérve Grimmjow nyit be a házba.
-Meg vagy?
-Meg...
-Indulhatunk?Ulqviorra már ...türelmetlen!
Szemöldököm a homlokomra kúszik."Ulqviorra?...Türelmetlen?"
Elindulunk.Kezem Inazuma markolatán pihen.Mind lélektestbem vagyunk.Ulqviorra valóban idegesnek látszik.Már amennyire a poker arcból kiolvasható.Mikor odaérek valami furcsát mond.
-Yukino-sama...Aizen-sama valóban önnel van?
-Igen...de miért kérded?
-Én hűseget fogadtam Aizen -samanak.
-Tudom...meg is haltál ezért a hűségért.De mond amikor annak idején megállitotad Ichigo-samat azt a saját győzelmed érdekében tetted vagy valaki más kedvéért?-kérdem tőle s valaki fele sanditok aki egy kis narancs hajú fiúcska kezét fogja éppen.Ulqviorra is felé fordul s tekintete mindent elárul.A szívét már rég neki adta.
-Induljunk...-mondja s már nyitná is a kaput.
-Ulqviorra!-kiáltja Orihime.
Megtorpan és lassan felé fordul.Csak néznek egymásra némán.Ichigo-sama hozzám lép hogy az a kettő beszélhesen.
-Biztos vagy a döntésedben?
-Igen...biztos.
-Rendben...de vigyázz magadra.A pokolba mész...
Elmosolyodom.
Mr.vágjunkmindennekaközepébe óvatosságra int.Vicces.
Ulqviora befejzte a beszélgetést Orihimével s megnyitja a kaput.Elindulunk.Már megint ez a szag.Leirhatatlan amit érzek.
-Hikari -sannak volt egy álma-mondja út közben Ulqviorra.-Rólad nőszemély!
-Grimmjow benne volt?-kérdem
-Igen.
-Most is a palotában van?
-Igen.Ott.
Bőbeszédű egy fickó de mindegy.Most nem bájcsevegni jöttem.Bár nem bánnám ha megúsznám ép bőrrel ezt a kis kiruccanást.A Kushandák végig figyelnek minket.Nem mozdulnak.Csak figyelnek.Kokuto állja megint utunkat."Bakker ez a csávó nem tud kinyúlni?"De van vele még valaki.Nem hiszek a szememnek.Iwazaki Todo!Megtorpanok.Megfagy ereimben a vér s minden izmon megfeszül.Állkapcsom összeszorul s gyomrom görcsberándul.
-Üdv Yukino-chan!Rég láttuk egymást!-üdvözöl kedélyesen.
Hirtelen futni támad kedvem.Őnelégült vigyorral tárja ki szárnyait és felém lendül.Inazumát kivonva felé sújtok egy gyors mozdulattal mire hátra tántorodik sebét fogva.Pehhemre azonnal összeforr.Idő közben Ulqviora kinyirta Kokutot.Úgy is visszajön elöbb utóbb de addig is legalább csak ez a fickó van.Ulqviorra szabadon engedi ressurectionját és feltartja Todot.
-Menj nőszemély!-mondja
Nem kell kétszer mondani.Bankaira váltok s megidézem szárnyaim.Igen...nekem is van.Nem olyan szép angyal szárnyak mint Hikarié de attól még szép nagyok.Bár azota inkább sárkányszárnyak sem mint szitakötő.Repülök szélsebesen s levetem magam a felhők közé.Nagy nehezen átvergőďöm az összes bugyrán a pokolnak mire oda érek.
A palota elött ott vár Hikarival az oldalán.
-Üdvözöllek Hitogake Yukino!
-Üdv!
Eltüntetem szárnyaim s lábam kissé hátra csusztatva támadó állást veszek fel hogy azonnal támadhasak amint lehetőségem nyílik rá.
-Hikari kérlek menj el tőle!
Nem válaszol.Nem is mozdul.
-Valóban harcolni akarsz velem Yukino?-kérdezi Kuro
Kieresztem reiatsum s kivonom Inazumat hüvelyéből.Mire ő is kivont kardal s öntelt vigyorral indit.Reiatsuja és sötét aurája szinte megfolyt.Minden erőmre szúkségem van hogy észnél tudjak maradni de harcba szállok vele.Pengéink összecsapnak.Egy ideig vívumk majd elinditok egy villámot felé.Telibe találja de még csak meg sem érzi.
-Énnél többre lesz szükséged ha le akarsz győzni arcátlan Kölyök!
-Kaminari no hene!-kiáltom s megjelenik Inazuma.
Ettől kicsit hátra hőköl.
-Látom édesanyád rádhagyta a legerösebb ütőkártyáját.-mondja s félmosoly jeneik meg az arcán.
Abban a pillanatban hogy én elinditom a támadást s fekete villámok szántanak fel mindent Ulqviorra karjába kapja Hikarit s elviszi onnan.Kuro pedig felém nyujtha kezét s ökölbe szoritja azt.A pokol láncai tekerednek Inazumára s a földre rántják.
-Mit gondolsz hol vagy Kedvesem?Ez itt az én királyságom!
"Basszus!Birod még Tonbo?"Inazuma vergődve próbál szabadulni a láncokból s próbál villámokat szórni de szorosan  lefogják a láncok.Kuro felém sétal én  meg kardomat magam elé tartva rontok rá.És megint.Mint egy fogpiszkálot veri ki kezemből.Azt hihetnénk hogy leszur vagy valami de nem.Felragyog kezemen a tetoválás.Én meg orditva kapok a karomhoz annyira éget.Minden erőm elszáll.Inazuma eltűnik s én térdre rogyok.Megáll elöttem.Diadalmasan magasodik fölém.
-Ostoba gyermek!Azt hitted elég erős lehetsz hogy legyőzd a pokol urát?Még a szeretett Kurosaki Ichigod sem lenne rá képes.Az a macska meg egyenesen a házi állatom  lett!-mondja hidegen s tekintete olyan akár a jég.A szívemet mintha fagyos keze szorongatná.Kezdek homályosan látni.Egyre nehezebb a légzés s verejtékben úszva kapaszkodom az utolsó dologba amit látok.Pantera lép ki a palota ajtaján s mellette a szárnyas alak akit álmomban láttam.Hikari!
-Grimmjow?De...hogyan?
-Jól sejtetted hogy nem szabad elválnotok de elkövetted azt a hibát hogy idejöttél.
-Mit tettél velük?
-Semmit...egyszerűen behódoltak nekem!-mondja egy gonos mosolyjal.
-Nem hinném!Egyikük sem az a fajta!
-Okos vagy...de nem eleggé ahhoz hogy keresztül húzd a szamításaim!-mondja nevetve.
-Mit akarsz tőlünk?
-Egy új fajt fogok teremteni a ti segitségetekkel.Csak arra kellett rájönnöm melyikőtök az alkalmasabb.
-Alkalmas....mire?
Ekkor lehajol hozzám s finoman felemeli állam.Szemeiben csak a sötétség kavarog.Beleszédülök.
-Hogy világra hozzon egy új és erősebb akumát aki majd megöli azt a tacskó Kurosaki Ichigot!És én visszakapom a trónt ami mindig is engem illetett!-hangja oly gonosz és oly arogáns hogy szinte éles pengeként hasít belém.Elsötétül a világ.Mikor magamhoz térek csak a hideget érzem a bőrömön.Kinyitom a szemem s mindenfelé csak a fehér ködöt látom."Hol vagyok?"
-Grimmjow!....Hikari!....Urahara-san!.....Ichigo-sama!-kiáltozom a ködben botorkálva.Semmi válasz.Gyenge vagyok.S mintha a tetoválás a karomon nem engedné hogy kieresszem a reiatsum.Hirtelen felkavarodik a köd s három alakot látok közeledni."Nem...!Tennem kell valamit!"
-Kuro...-motyogom s agyamat kezdi betölteni a kétségbeesés.Megjelenik Hikari is és ...Pantera.Látom rajtuk hogy nincsenek maguknál.
-Hol van Ulqviorra és mit műveletél velük?-kérdem remegő hangon.
Ulqviorra jelenleg a büntetését tölti mivel elárult hogy téged szolgáljon és kiszabaditsa Hikarit.De ne aggodj nem hal meg!A pokolban újra és újra fel fog támadni!
Ekkor Hikari leveszi Grimmjow nyakáról a pántot mely eddig visszatartotta....felsikoltok.Filmszakadás....