Yukino meséi/Befejezett/

Egy új ellenség...

-Felébredtél?...Már kezdtem azt hinni,hogy utánad kell mennem!
-Huh?-pislogok értetlenül-Történt valami?
-Máskor ne kávé ivás közben merülj el a belső világodban...-mutat a padlóra a Kékség.
-Basszus!...-morgom és a kamra felé lépek hogy elővegyem a felmosot.Gyakorlatilag a teljes bögre kávé rajtam és a padlón kötött ki.Szóval még át is kellett öltöznöm.
-Hikari visszajött már?-kérdi a Kékség miközben kitölt még egy bögre kávét és elkezdi befalni a reggelijét.Hát persze hogy taiyaki.
-Vissza?...Honnan?...Mikor ment el?-teszem fel értetlenül kérdéseimet.
-Hm....azt hittem szólt neked hogy elmegy.Még tegnap este ment el a Lelkek Világába.-mondja egy fél sütivel a szájában.
-Nem...nem szólt.De minek ment oda?
-Valamit mondot arról a Shinigamiról meg valami hadnagyról....
-Neked?-kérdem hitetelenül s felhúzom szemöldököm.
-Nem...csak hallottam ahogy telon beszél valakivel.
-Tudod nem szép dolog halgatózni!
-Nem kellett halgatóznom...gyakorlatilag kiabált!Szerintem Kurosakival beszélhetett vagy Uraharával.Rajtam kivül csak őket utálja annyira hogy ordibáljon.-vonja meg vállát.
Lecsapom kávém az asztalra.
-Miért nem szóltál azonnal?-kérdem aggódva.
-Aludtál.Nem akartalak felébreszteni.
-Basszus!
Bekapok egy lélek cukorkát és azonnal senkaimont nyitok.
-Várj veled megyek!-mondja a Kékség.
A Dangaiban rohanva elég szúros tekinteteket vetek a Kékség felé.Ő meg nem érti mi bajom..De nagyobb baj most az hogy nincs pokol lepke mellettünk s ráadásnak egy arrancarral fogok megérkezni a túloldalra.A kapuörség még gondot okozhat azt meg kétlem hogy csak úgy átengednek és már értesiteni sem tudom a túloldalt.Persze átérve feltartóztatnak minket.
-Kik vagytok?-kérdi az egyik Shinigami torkunknak tartott fegyverrel.
-Grimmjow Jeagerjaqves vagyok a csaj meg Hitogake Yukino!Sürgős ügyben jöttünk!
-Nem kaptunk értesítést az érkezésükről!-mondja a fickó
-Nem hallotta?Azt mondtam sürgős az ügy!-emeli fel hangját a Kékség.
Míg el van én kiterjesztem érzekeim és igyekszem belőni Hikarit.Nem telik el sok idő és már meg is van de érzek valami mást is a közelében.Egy sokkal erősebb és sötétebb reiatsut.Idegesen pillantok rá.
"Francba az egésszel!Miért csak Hikari tud teleportálni!"villan át agyamon.
"Kido?"
"Mi?"
"Kidoval is lehet teleportalni.Aizen meg a sleppje is tudtak!"
"Basszus tényleg!"-csapok a homlokomra-"Hogy lehetek ilyen hülye?"Meglendítem kezem s azonnal egy fehér szallag kezd tekeregni körülöttünk.Majd a shinigamik nagy csodálkozó szemei láttára köddé válun.A rukongaiban kötünk ki.Azt nem tudom hol csak egy erdőt látok magam körül.Hikari a földön szárnyas alakjában.Eleggé megtépázva.Egy sötét alak tornyosul fölé s belenyul a melkasába mire Hikari földöntúli sikolya viszhangzik az erdő fái közt.Azonnal oda rohanok de a Kékség megelőz és a fickóra támad.Nem sok sikerrel.Sokkal erősebb nála de legalább van időm kikapni a kezéből a Hougyokut és felkapni Hikarit.Grimmjow a földre kerül. Eszméletlen én meg ott maradtam egyedül az ismeretlen támadóval Hikarival a nyakamban."Francba!El kéne tünni...de hogy?Kettőt nem bírok elvinni!"szívem már majd kiugrik a helyéből.A fickó aurája szinte megfojt ereje pedig a földbe döngöl.Gonosz tekintettel méreget miközben lassú léptekkel felém közelít.Kinyújtja felém kezét.
-Hitogake Yukino!Add vissza a Hougyokut!
-Ki vagy te és miért támadtad meg Hikarit?Mit tettél vele?
-Túl sok kérdést teszel fel pedig valójában mindre tudod a választ!

"Igen,tényleg tudom!A pokol urával állok szemben és Hikari lassan meghal a kezemben ha nem tudok elpucolni!Esélyem sincs ellene!"

-Csodálom,hogy még képes vagy a reiastum súlya alatt talpon maradni....Lenyűgöző!...Nyilván nem először érzel ekkora erőt!

Idegesen villogok hol rá hol Grimmjowra.Elengedem Hikari derekát és kezem.Tonbo markolatára siklik.
"Nem vagyok ugyan olyan ügyes bal kézzel de egye fene ennél már úgy sem lehet rosszabb."
Tévedtem.Úgy veri ki kezemből a kardom mint egy fogpisztkálót és a következő amit érzek az a karmai a bordáim közt.Felsikoltok s kénytelen vagyok elengedni Hikarit.A fájdalomtol elhomályosúlt elmével próbálom levegő után kapkodva megtalálni a kardom.Végig nyalja a kezét amiről az én vérem csepeg.

-Hm...nem is hittem hogy ennyi idő után találkozhatom még Lélek őrrel,azt hittem ezer éve mind kihalt !Bár a te véred nagyon érdekes!

Hirtelen elöttem terem egy lépésel s a nyakamnál fogva emel fel.Már amúgy sem nagyon kapok levegőt de most már még a látásom is kezd elsötétülni.Tonbot a kezembe hivom és a mellkasába döföm.Elenged s a földre zuhanok.

-Ügyes probálkozás de engem nem lehet ilyen könnyen megölni.-mondja nevetve s kihúzza kardom a sebből ami azonnal összeforr.

Hirtelen Aizen és Anyám is megjelenik elöttem.

-Fogd Hikarit és fuss!-parancsol rám Aizen.
-De...nem tudom mind kettőt elvinni!
-Ne aggodj csak koncentrálj és kapcsolódj össze Hikarival!Együtt eltudtok teleportálni!-mondja anyám.
-Mi lesz veletek?
-Ne aggodj nekünk nem tud ártani!Menj már mi majd feltartjuk!-mondja Aizen s hangjában sok érzelem cseng.Aggodalom és félelem.Felkapom(kis tulzásal)Hikarit s Grimmjowhoz ugrom shunpoval.Nem tehetek mást mint rájuk bizom s megprobálok elteleportálni.Hirtelen Hikari szárnyai fényleni kezdenek és a következő pillanatban már az Urahara shop közepén vagyunk.Pontosabban a társalgó közepén landoltunk és összetörtük Urahara kerek kis asztalkáját.Hikari és Grimmjow alig élnek én meg verejtékben úszva probálok levegőhöz jutni.Asszem az eséstől eltörhettek a bordáim.Urahara elég elképedt arcot vág.Egy pillanatnyi lefagyás után azonnal hivja Tessait és elkezdenek ellátni minket.
-Elöbb őket lássa el Urahara-san!Sokkal rosszabb állapotban vannak.
-Mégis mi történt magukkal Yukino-san?Talán megint egy akumával futottak össze?
-Bár az lett volna...