Yukino meséi/Befejezett/

Béküljünk...

A gargantában lebegek.Érzem amint valaki megfog,majd ölbevesz.Kába vagyok.
-Hikari?-kérdem erőtlenül.
Lassan kiérünk a gargantából.Érzem a friss levegőt az arcomon lágy szellő simogat.Éjszaka van,csak a hold világít az égen.
"Ezek szerint eltelt csak nem egy nap ..."

-Yukino-chan!-Hallom meg Orihime kiáltását.

-A gargantában találtam rá.-válaszolja és a padlóra fektet.Próbálom ráemelni tekintetem,de csak homályosan látom szilutjét  ,ahogy fölém tornyosul.Furcsa.Most mennyire más.Erőt és magabiztoságot áraszt.Tényleg hiba volt anyáskodni felette.Tudja uralni a lidércet.

-Tűnj el innen!-hallom meg Ichigo-sama hangját.Keményen csattan akár egy pofon.

-Ahogy óhajtod!-feleli nővérem flegmán.

Ichigo -sama Hikari-ra szegezi Zangetsut.Furcsa mód hallom Zangetsut szinte sikolt a
kard.Hallom Tonbot is de hallok még egy hangot.Ez...

-"Elég volt ebből!"- kiáltja egy hófehér hajú szépség.

"Hogy vagyok képes látni és hallani őket?"-kérdem jobb híján magamtól.
Shiro...Tonbo...és ő!Körülöttem állnak.Tonbo csípőre tett kézzel áll felettem.Az arcomba hajol úgy mustrál.

-"SZEDD MÁR ÖSSZE MAGAD!"-vágja arcomba.

Shiro...na ő aztán!...Ilyen őrült vigyort utoljára Grimmjow arcán láttam.Karbatett kézzel áll Hikari-val szemben.Nem csoda hisz ő Zangetsu.A fehér hajú szépség csak úgy vörösödik.
"Csak nem tetszik neki Shiro?"
Néhány feszült pillanattal késöbb Hikari sarkon fordul és elmegy.Engem valaki felemel a padlóról és egy szobába visznek és egy futonra  fektetnek.Orihime megidézi kis barátait.Érzem ahogy a fordított pajzs fénye előnt melegséggel.Elalszom s a belső világomban ébredek.Lebegő szigetek körös körül.Hikari áll velem szembem oldalán a fehér hajú szépség.Fehér kimonot visel fekete virágokkal.Hajában is van egy fekete virág.Legutóbb még nem volt neki hajdísze.Mellettem Tonbo jelenik meg.

-Hogy kerültem megint ide?-kérdi Hikari elképedve.

-"El döntötük hogy véget vetünk ennek a cívódasnak!-jelenti ki hatarozottan Sen May-Ha.

-Na és Répafejjel mi lesz?-kérdi Hikari csodálkozva.

-"Miatta ne aggódj!-legyint- Elvan a lidércével... beszélgetnek."-válaszolja Sen May-Ha és az utolsó két szóba belepirul.Szóval tényleg tetszik neki Shiro!

-Véget vettek ennek?-kérdem gyanakodva-Mégis hogy akarjátok kivitelezni?

-"Lesz egy kis segítségünk!"-vigyorog Tonbo.

Na ennek is az az őrült vigyora!Rohadt idegesítő!Hirtelen váratlan vendéget látok közeledni.Hátán egy hatalmas penge,fekete bandázsba csavarva.A hideg is kiráz attól a  tekintettől.Vigyorogva mér végig minket.Ahogy elhalad Hikari és Sen may-ha mellett látom ahogy végig simítja a nő fehér haját ujjával.

-Yo Szépségeim!-üdvözöl minket.

"Bakker ez az alak fog segíteni ?"-hasít belém a felismerés.

Szóval...Shiro...Most mit mondjak?!Ettől a fazontól a hideg futkos a hátamon.Azt se t'om mit keres itt!

-Mi a fenét keresel itt te lidércek szégyene?-kérdi Hikari ingerülten. Meglehetősen feldulta Shiro látványa. Sen may-ha  meg mindjárt elájul.Legyezője mögé próbálja rejteni arcát.

-"Nem rád tartozik!"-veti oda a választ nővéremnek foghegyről.Megáll elöttem.Az a tekintet!

"Mit akar ez itt és egyáltalán ,hogy a fenébe jutott be ide?"-méregetem gyanakodva.