second chance ~ jikook | ✔

16. fejezet

Órákkal hamarabb keltem fel, mint Jungkook, viszont eszem ágában sem volt felkelteni őt. A tegnapi napja rettenetesen hosszú és kimerítő volt, így inkább döntöttem úgy, hogy órákon keresztül figyelem, ahogy alszik, mintsem, hogy felkeltsem. Szája kissé szétnyílt, a takaróját félig ölelte, így az csak a derekát takarta el. Nem is vettem észre, hogy csak alsónadrágban aludt. Vagy lehet, hogy éjszaka dobta le magáról a gönceit? Nem tudom, mert olyan hamar kidőltem és olyan mélyen aludtam, hogy szerintem még arra sem keltem volna fel, ha dobolni kezdenek mellettem, pedig én aztán nem csináltam sok mindent tegnap. Lehet, hogy Jungkook közelsége merített ki ennyire. Egyszer már töltöttünk együtt egy éjszakát, viszont akkor csak egy apró csók csattant el közöttünk, de a helyzet mostanra kissé... kissé komolyabb lett, vagy mi. Annyi kérdésem volt hozzá és alig vártam, hogy mindre választ kapjak, de még sem akartam felkelteni. Kicsit féltem attól, hogy ha felkel, akkor megbán mindent, ami közöttünk történt és elzavar innen. Ez egyébként egy teljesen normális reakció lenne, mert az anyja miatt most rendesen ki van. Vágyott egy kis törődésre, én pedig megadtam neki ezt, mert most nem Yunára volt szüksége, hanem rám. Elmosolyodtam, mert bármennyire is bűntudatom volt, még mindig nehezemre esett elhinni, hogy ismét Jungkookkal töltöttem egy éjszakát. Igaz, hogy nem történt semmi olyan, de egy ágybán aludtunk és elalvás előtt is csókolóztunk. Miért érzem magam úgy, mint egy kanos tini? Komolyan úgy viselkedünk és ez egy kicsit zavar is, ezért is akarom minél hamarabb megbeszélni a dolgokat vele.

- Jó reggelt - motyogta Jungkook csukott szemekkel.

Ásított egy hatalmasat, majd kinyújtóztatta az elgémberedett izmait. Sóhajtott egy hatalmasat, majd megkérdezte, hogy hány óra van. Fél kettő. Még reggel írtam egy üzenetet a főnöknek, hogy ma nem megyek be, de holnap dupla műszakot vállalok. Nincs az az Isten, hogy Jungkookot ma magára hagyjam. Szerencsére nem volt probléma, hiszen Yiren elvállalta helyettem a papírmunkákat. Jövök neki egy ebéddel, amiért ilyen rendes velem.

- Nem is tudom, hogy mikor aludtam utoljára ilyen jól - fordult velem szembe, mire én is ezt tettem. Nem tudtam, hogy hogyan kellene viselkedjek vele.

- Kialudtad magad? - kérdeztem, mire bólintott egyet. - Akkor jól van, én is jól aludtam egyébként.

- Ennek örülök - mondta, majd közelebb csúszott hozzám és a fejét a mellkasomba temette.

Nem szóltam, illetve mozdultam meg, mert fogalmam sem volt, hogy mit reagálna, ha mondjuk félretúrnám az arcába lógó tincseit. Végignyaltam alsó ajkamon, majd behunytam a szemeimet, amikor megéreztem Jungkook ajkát a mellkasomon. Csak egy aprócska puszi volt, bennem még is rengeteg dolgot megmozgatott. Nem tudom, hogy hogyan csinálja, de a testem minden egyes érintésére a lehető legintenzívebben reagál és ez neki is tetszik.

- Nem akarok felkelni innen - motyogta, majd a kulcscsontomra nyomott egy újabb puszit.

- Én sem - sóhajtottam fel, amikor gyengéden megszívta a bőrömet.

Egyre feljebb haladt az arcom felé, de minden egyes másodpercben kaptam tőle egy apró puszit. Múltkor nem volt ilyen érzelmes, mint most, de nem bánom! Sőt, kifejezetten tetszik a gyengéd Jungkook, akivel szerintem még nem is találkoztam ilyen közelről. Kaptam egy puszit az államra, majd egyet a szám alá, viszont mielőtt az ajkaimra tapadt volna, megállt. Nyeltem egy aprót, hiszen időközben teljesem fölém tornyosult, én meg konkrétan belesüppedtem az ágyba.

- Köszönöm, hogy itt vagy velem - suttogta, mire zavartan lesütöttem a szemeimet. Miért mondja most ezt?

Mielőtt bármit is kinyöghettem volna, megszüntette azt a pár centi távolságot, ami eddig elválasztott minket egymástól. Ez a csók más volt, mint az eddigiek. Eddig minden egyes alkalommal konkrétan felfaltuk egymást, viszont most olyan gyengéden mozgatta az ajkait, mintha attól félne, hogy fájdalmat okoz nekem. Hosszú ideig el sem mélyítette a csókunkat, viszont egy idő után nyelvét is használatba vette, én pedig természetesen nem akadályoztam meg ebben. Fogalmam sincs, hogy mennyi idő telhetett el így, hogy csak feküdtünk az ágyban és csókolóztunk, de szerintem nem túlzás, ha azt mondom, hogy még életemben nem voltam ilyen boldog, illetve nyugodt. Eddig Jungkook ajkai mindig csak feltüzeltek és merevedést okoztak, viszont most nem. Nyugtatónak találtam a helyzetet, hiszen mindig is erre vágytam. Egy férfire, aki gyengéd hozzám, törődik velem és szeret. Bárcsak szeretne. Bárcsak korábban találkoztunk volna másodjára, ahogy azt tegnap ő is említette az irodámban. Akkor most talán nem csalná meg a volt feleségemet velem.