A biztos pont

13. Fejezet

Levi:

Madarak csiripelésére és Eren szuszogására keltem. A legjobb ebben az, hogy a két idióta nem mernek bejönni a szobámba amíg Erennel vagyok. Tanultak a hibáikból és ezt csak a kölyöknek köszönhetem.

Sose tudnám megunni ezt az érzést, a teaimádó gombóckám itt fekszik rajtam. Csak egy dolog zavar, nem látom a gyönyörű szemeit. Néha elgondolkodom mi van, ha Eren már nem szeretne velem lenni, csak muszáj neki. Talán fél tőlem, de nem meri bevallani éskényszerből cselekszik. De amíg, ilyen édesen szunyókál rajtam, addig nincs gond.

Kimásztam Eren alól, felöltözködtem és útnak idultam. Egyenesen a konyha felé vettem az irányt. Gondoltam lehetne valami extra reggelire, mert jó kedvem van. Kinyitottam a hűtőt és egy menüsort állítottam össze a fejemben.

Tojásrántotta lesz sültvirslivel, bacon rudak tükörtojással és pirítóssal. Aki szeretne ehet egy kis főtt virslit is, de zabpehely és szendvics is rendelkezésre áll. Összedobtam még néhány omlettet is, mert az Hange kedvence. Elkezdtem egy kis melegszemdvicset is sütni, nehogy valaki éhen maradjon.

- Jó reggelt! - "Valaki" átölelt hátulról és nekem döntötte kobakját.

- Jó reggelt Kicsim! - Simiztem meg az engem ölelő kezecskéit.

- Mi finomat csinálsz? - Dugta ki fejét a kezem alatt.

- Rántottát. Segítesz? - Hevesen bólogatott és nekiállt felverni a tojásokat.

- Mindig te csinálod a kaját? - Nézett rám bágyadt fejjel.

Mivel nem vásároltunk be neki ruhákból, így többnyire az enyémek vannak rajta. Sikerült megtalálnia a legnagyobb pólómat és fel is vette. Ami kicsit aggasztott, hogy csak boxer volt alatta. Bár úgy nézett ki, mintha hálóingben lenne, de engem zavar. A haját nem fésülte meg, így mindenfele álltak a tincsei, csak arra nem, amerre kellene. Néha még ásítozik párat és a feje is elég kómás, de legalább láthatom a zöld szemeit.

- Hahó, Levi! - Kalimpált a fejem előtt.

- Igen, bocsi csak elbambultam. - Vakartam meg tarkómat.

- Szóval?

- Ja, mindig én csinálom. Mivel ők nem tudnak nagyon főzni. Erwin csak reggelit, mert szereti a csajait elkápráztatni. Hange pedig mindig rohan, így csoda, ha eszik egyáltalán. De most fog, mert a kedvence lesz. - Az elején csak bólogatott, de utána egy gyönyörű mosollyal figyelte tovább mondandóm.

- Jó látni, hogy ennyire szereted őket és jól kijössz velük. - Nem, határozottan nem.

- Ezt, hogy érted? Folyton veszekszünk. - Magrázta a fejét és még jobban elmosolyodott, de lehajtotta fejét.

- Az csak testvéri civakodás, ti egy család vagytok, bárki rátok néz ezt látja. Látszik, hogy aggódsz Hangeért, hogy nem eszik rendesen, ezért a kedvencét csinálod. Erwinnel is sokat szórakoztok és jó látni, mikor együtt ötleteltek. - Felnézett rám és szomorú mosolyra húzta ajkait.

- Honvágyad van? - Ismét nemlegesen bólintott.

- Szabadság vágyam van. Nem szeretnék otthon lenni, de itt sem. A bezártság őrjítő, ahogy látom, hogy ki-be mászkáltok azon az ajtól, de én nem mehetek. - A könnycseppjei lassan lehullottak szeméből, de továbbra is mosolygott.

- Sajnálom kölyök. - Öleltem magamhoz.

- Kimehetnék csak egyszer? Csak egyetlen egyszer, utána egy szavam sem lesz. - Rám emelte könyörgő szemeit.