A biztos pont

39. Fejezet

Eren:

- Segítesz egy kicsit légyszi? - Léptem oda Hangehoz a konyhába.

- Miben kölyök? - Mosolygott rám.

- Biosz, pontosabban lenne néhány tételem, amit ki kéne dolgoznom. - Ültem le mellé az asztalhoz.

- Persze, mik a témák? - Elé raktam a papírt és az azon bekarikázott címeket.

- Egy botanikus kert légköre, Samu és az emberi test, Ember, mint a Föld élősködője. - Ezek, ilyen fura témák és nem tudom, hogy ezekkel mit kezdjek. - Vázoltam föl egyszerűen.

- Hát mit ne mondjak valóban furcsák. Csak ezek maradtak? - Bólogattam és esedezve néztem rá. - Először is nézd meg a kérdést. Aztán próbált kiforgatni és rájössz. Az rlsőnél például a virágokra és azoknak az illóanyagára kérdez rá. - Helyeseltem és jegyzetelni kezdtem.

- Wow, hihetetlen vagy Hange. - Áradoztam és növeltem az egóját.

- Tudom. A második téma pedig az embrei csontok felépítése lesz, mivel Samu egy csotváz. A harmadik, pedig szerintem pont az, ami le van írva. Az ember káros hatásai a földre biológiai szempontból. - Magyarázta el az utolsó kérdésemre is a választ. - De mire kellenek ezek?

- Mivel egy fél évet halasztok a suliban, így januárban kell egy vizsgát tennem, hogy ismét suliba járhassak, majd utána magántanuló lehessek. - Sóhajtottam gondterhelten.

- Hát hajrá és keress meg nyugodtan, ha kell a segítségem. - Borzolta össze a hajam és kortyolt mele ismét a poharába.

- Rendben, köszönöm mégegyszer. - Felálltam és visszaslattyogtam a nappaliba, ahol kidolgoztam a tételeimet.

Minden főtantárgyból vizsgáznom kell, hogy kb két hónapot járhassak suliba, majd megint itthon lehessék, aztán leérettségizzek. A legjobb, hogy van alibim, ami a szüleim balhéja. Már látom magam előtt, hogy mindenki kérdezősködni fog majd. De előtte essünk túl ezen, utána rinyálhatok a többi miatt.

- Elmegyek vásárolni, hozzak neked valamit? - Lépett be Erwin a szobába.

- Igen, légyszi tudnál hozni nekem egy doboz vaníliás fagyit? - Elég furán nézett rám, de rám hagyta a dolgot.

- Rendben, egy fél óra és itt vgyok. - Mit csinlájak, ha egyszer fagyit szeretnék enni?

Visszagörnyedtem a tételeim fölé és nekikezdtem a virágok illóanyagainak a tanulmányozását. Alig negyed órába telt, mígy kijegyzeteltem, de még minden mást gyűjteni kell a netről, nem elég egy forrásból. De egy kis szünet gyanánt felmentem a szobámba és elővettem a gitáromat, majd a padlásra mentem. Eljátszottam a kedvenc dalaimat és közben pásztáztam a lehulló hólelyheket. Csodálatos, hogy mennyire súlytalanok és tiszták. Amíg esnek a föld felé, addig annyira egyediek és tökéletesek, majd egybeolvadnak a többivel.

Kellő feltöltődés képpen megjelent Erwin az ajtóban és kezében hozta a megvlátást. Egy nagy doboz fagyit benne egy kanállal. Felém nyújtotta és leült a kis kuckóm sarkába.

- Hogy érzed magad? - Döntötte hátát a falnak.

- Jól csak kicsit fáradt vagyok. Szeretnék úgy létezni, hogy nem kell iskolába járnom. Sőt, ha suliban leszek, akkor nem tudsz nekem fagyit hozni. Amit jelenleg nagyon köszönök. - Nevettünk a hülyeségemen és a gyerekes problémáimon.

- Én sem szerettem suliba járni, szerintem az összes tanár hülye. Ezt legjobban Hange bizonyítja. És nagyon szívesen segítek föciben, ha kell. De bármi másban is csak ne informatikából, mert az nem az erősségem. - Vakarta meg kínosan a tarkóját és felemelte a füzetemet.

- Csak néhány kezdetleges dallam. - Próbáltam menteni a menthetetlent, azok a szövegek és kották rémesek.

- Most szórakozol, ezek hihetetlenek. - Lelkesült föl hirtelen.

- Komolyan? - Hevesen bólogatott és visszarakta a fülezetemet.

- Játssz nekem valamit.

- Rendben, van valami kívánság? - Megingatta a fejét, majd lecsukta a szemét és várt.

Elkezdtem játszani a kedvencemet. Az elején még zavarban voltam, hogy egy úgymond "idegennek" játszom, de utána belejöttem. A ujjaival dobolni kezdett a lábán és a szája is felfelé görbült. A végére már kedvem se volt abbahagyni, de sajnos vége lett a szövegnek. Az utolsó húr is elhallgatott, lassan tettem le a kezemből és én is hátradőltem.

- Te tényleg tökéletes vagy. - Mondta Erwin mélyen a szemembe nézve. - Örülök, hogy megismerhettelek.

- Köszönöm. Én is, így gondolom. Egytől-egyik mind különlegesek vagytok és másban vagytok kiemelkedőek. Jó látni, hogy mégis tudtok egymással érdemben beszélgetni. Boldog vagyok, hogy veletek élhetek együtt. - Mosolyogtam rá én is, kékjeit pásztázva.

- Kérdezhetek valamit? - Bólintottam és füleltem mi, olyan fontos.

- Szerinted Armin belém tudna szeretni? - Tette föl kérdését, de ő még nem tudja a választ.

- Csak annyit mondhatok, hogy hívd el randizni és megtudod. - Adtam a homályos, de egyérzelmű választ.

- De hogyan és minek örülne a legjobban? - Kezdett el pánikolni.

- Ne agyald túl, ő az egyszerű és őszinte dolgokat szereti. - Felragyogtak a szemei éshálasan bólintott.

- Köszönöm a segítséget, esküszöm meghálálom. - Felmutattam a kezemben lévő dobozt, aminek a fele már el is fogyott.

- Már megháláltad előre. - Még maradtam egy kicsit, majd összepakoltam és ismét visszaültem a tételek fölé.

Néhány óra múlva már készen is voltam, majd odaadtam Hangenak, hogy ellenőrizze le. Néhányszor belejavított és kihúuott dolgokat, de megdícsért, hogy zseniális esszéket írtam. A nap további része magolással és értelmetlen telefonozássam telt. Mivel ma egész nap dolgozik Levi, így nincs játszótársam és nincs kit nyaggatnom.

- Kérsz teát Eren? - Kiabált be a nappaliba Hange.

- Igen, köszöm. - Szóltam vissza neki és ismét belemélyedtem a telefonomba.

Armin: - Eren, Híreim vannak.

Eren: - Mesélj.

Armin: - Erwin elhívott holnap reggel a parkba, hogy csináljunk valamit együtt. - Írta le nekem, gondolom közebn fülig ér a szája.

Eren: - Ennek szívből örülök. Végre valahára lesz valakid. - Armin a legnagyobb szingli szerintem akivel valaha találkoztam.

Armin: - Hahaha, nagyon vicces.

Eren: - Nekem is van egy jó hírem, de azt élőben szeretném majd elmondani. - Gondolom most felcsigáztam egy kicsit.

Armin: - Ne már, mondddd el! - Hisztizett, gondolom.

Eren: - Majd élőben.

Armin: - Rendben, de most mennem kell. Szia.

Eren: - Szia.

Tehát ez a két jómadár is össze fog jönni végre. Egyetlen probléma van csak, hogy Armin nem omega, így nekik csak örökbefogadott gyerekük lehet. De szerintem a tényen nem változtat, hogy mennyire fogják szeretni egymást. Lassan az esküvőjüket is lehet tervezgetni Hange örömére.

Szeretem, ha a körülöttem lévő emberek boldogok. Főleg, ha ennyire kedvesek számomra és mi tagadás ők elég közel állnak hozzám.