A biztos pont

1. Fejezet

Eren:

Ahogy kiléptem az iskolából megcsapott az eső frissítő illata. A pirosas, néhol vöröses falevelek elindultak utolsó útjukra, hogy átadják helyüket a jövő újoncainak. Gyönyörű látványt nyújt, ilyenkor a természet.

Az esőre az emberek úgy gondolnak, hogy sírnak a felhők és áztatják a földet. Szerintem az esővel mossa tisztára, a föledet az ég. Hogy utána fehér leplet terítsen rá, hogy az új hajtások kirügyezzenek. Az eső nem rossz, elfedi a hibáinkat. Lemossa rólunk a bűnt és rosszat, ezért érezzük magunkat, olyan nyomottnak.

- Eren a táskád vízálló, de te nem! - Kiabál utánam Mikasa.

- Nem baj! - Szólok vissza neki játékosan.

- De meg fogsz fázni! - Már teli torokból üvölti és fut utánam.

- Na és akkor mi van? Kit érdekel? - Suttogom magam elé.

- A szüleidnek kell majd ápolniuk téged. - Mellémért és vállamnál fogva megállított.

- Hát... Nem igazán. - Nem fogank ápolni, mert az üzlet fontosabb, mint egy megfázás.

- Ezt meg, hogy érted Eren? - Nem olyan nehéz kitalálni, hogy a szüleim leszarnak.

- Elutaztak egy hónapra. Nem érdekli őket, ha meghalok, az sem. - Keserű arcal nézett rám, majd szoros ölelésbe vont.

- Miért nem mondtad el? Tudod, hogy itt vagyok neked. - Még egy jó dolog az esőben. Nem látszik, ha sírok.

- Köszönöm Mikasa, de mostmár indulok, mert MEGFÁZOM! - Elengedett és még utoljára rámmosolygott mielőtt beszállt volna a kocsiba.

- Vigyázz magadra! Hívj, ha hazaértél. - Semmi kedvem még hazamenni, de majd dobok neki egy üzit fél óra múlva.

Még bóklásztam egy kicsit az esőben, de már kicsit átfagyva elindultam haza. Egy fura dologra lettem figyelmes, valaki követ. Nem értem miért teszi, de tegye, ha akarja. Vigye el az értékeimet, öljön meg, kit zavarna mindez.

- Miért követsz? - Ordítottam magam elé, hogy ő is meghallja. Egy pillanatra megállt, de jött tovább utánam.

- Csak úgy mondom, rohadt idegesítő vagy. Ha akarsz valamit, gyere ide és vedd el. - Még mindig kiabáltam, de nem zavart, mert senki nem volt az utcán.

- Nyalókával fogsz kínálni, vagy beraksz a fekete kocsidba? - Gyorsított egy kicsit a léptein, de nem igazán zavartattam magam.

- Ha nem hát nem - Ezt már csak magamnak mondtam és befordultam az utcánkba.

A fekete ruhás ember eltűnt, csak felszívódott. Sebaj, ha ő így szeretné, legyen. Bezártam az ajtót és felmentem a szobámba, lepakoltam a cuccaimat és száraz ruhákkal a kezembem a fürdő felé vettem az irányt.

A forró cseppek végigszántották a bőrömet, de jólesett. A pára körbelengett és mámorító burokba zárt. A fejemben egy következő dalt írtam, amit fürdés után majd eljátszom.

Kiszálltam és megtörülköztem, a szobám felé vettem az irányt, de egy hangot hallottam a konyhából. Tehát itt van a törpicsek, aki utánma jött. Felkaptam magamra a ruháimat és bevonultam a szekrényem mögé. Játszottam és kottáztam, egy kicsit még énekeltem is hozzá. Mindig is az volt az álmom, hogy egy zenekarban játszak, de olyan gyerek mint én nem fog bekerülni.

Néhány óra múlva lementem a konyhába és készítettem magamnak egy szendvicset. Leületem a kanapéra és egy koriversenyt kezdtem el nézni. Nagyon jól csinálták, bár én jobb vagyok. Idén is indulok az országos versenyen és meg is fogom nyerni az tuti. Most tartom a pihenőmet, mert éveken keresztül edzettem, de kell egy kis megállás is. Úgyhogy most van szabad 2 hónapom a verseny előtti felkészülés előtt. (Ez elég furán hangzik, de értitek a lényeget.)

Miután vége lett a versenynek elindultam a sulis cuccaimért, hogy tanuljak. Útközben eszembe jutott, hogy kéne valami vacsit is csinálni, ezért felszaladtam, lehoztam a dolgaimat és nekiálltam főzni. Bolognai spagetti és egy hetes brauni lesz a menü.

Miközben főtt a kaja én nekiálltam házit írni és tanulni a dogákra. Ez valahogy mindig kikapcsoml és elfelejtem a rossz dolgokat.
Vacsi után csak bedőltem az ágyba és rögtön el is aludtam.
___________

- Ezaz Eren! Gyorsabban! - Biztatott az edzőm.

- De akkor el fogok esni! - Félek, így nem tudom bevenni a kanyart.

- Nem érdekel, a szüleid megmondták, hogy gyorsabbnak kell menned! - Már megint ők.

- Most pedig egy triplaszaltó! - Egy mi?

- De az lehetetlen! - Mit gondol, szerinte meg lehet csinálni. Ez az ember hülye.

- Majd, ha én azt mondom. Ugorj! - És megtettem, de nem jutottam el az egy teljes szaltóig sem. Kitörtem a nyakamat. Végem, végre, vége van.

- Gyenge volt!
- Az világbajnok korcsojázó életét vesztette edzés közben.
- Szülei nem gyászolják-
- Az edző azt nyilatkozta-
- Senki sem hiányolja a fiatal tehetséget.
- A fiú barátai-
- Sosem látott titkok-
___________
- ELÉG! - Huhhh, huhh, huh. Csak egy álom.

- Miért nem vagyok elég erős? Az emberek tényleg nem gyászolnának engem? - Kikeltem az ágyból és elindultam arcot mosni.

Elkészülődtem a suliba és összeraktam a kori cuccomat. Leültem egy kicsit tévézni is, mert még nagyon korán volt. Gondoltam elindulok előbb, hogy lassabban tudjak menni. Szertek reggel sétálni egy kicsit. Kikapcsoltam a TV- és a konyha felé vettem az irányt, felkaptam a kajámat és elindultam.