33. Fejezet (+18)

435 27 3
                                    

Levi:

Miután végeztem a konyha feltakarításával a szobám felé vettem az irányt. A holnapi napunk zúzós lesz, úgyhogy fel kell készülnünk rendesen. Egy pert kell megnyernünk és nem szabad fogást találniuk rajtunk. Mármint Erenen, mert én nem vagyok bejegyezve, így én nem vehetek részt rajta.

Amint benyitottam, egy ágyon üldögélő Erennel találtam szemben magam. A póló, ami rajta volt az enyém. Miért érzem, hogy ma nem lesz rövid esténk?

Beljebb mentem és egyenesen az ágyhoz sétáltam, az eddig térdelő fiú lábai enyhén szétcsúsztak, így rá kellett jönnöm. A pólón kívül nincs más rajta és az sem lesz ott sokáig. Fölé kerekedtem és eldöntöttem az ágyon, az apró puha tincsei szétterültek a hófehér párnán. Ujjai hasamra tévedtek és az ingem alatt egyre följebb kúsztak.

- Ugye tudod, hogy holnap tárgyalásod lesz? - Dünnyögtem a fülébe, miközben a nyakát kezdtem csókolgatni.

- Tud-ahh... Tudom! - ujjai még följebb vándoroltak, ahogy én leljebb kezdtem kalandozni.

Megfogtam pólója alját és följebb húztam, mire készségesen felemelte a hátát, hogy végre lekerüljön róla. Visszatértem a nyakához, de most már halvány szívásnyomokat is hagytam. Holnap jelenése lesz, így nem hagyhatok óriási lilás foltokat. Viszont kulcs csontját nem kíméltem, jobban hasonlít egy dalmatára, mint egy fiúra. Óvatosan átkarolta a derekamat és közelebb húzott magához, mire mind a ketten felnyögtünk. Újra ostromolni kezdtem puha ajkait és néhol meg is szívogattam párnácskáit.

- Egy egész napig csak nézhettelek, most végre az enyém vagy. - Morogtam a fülébe, mire enyhén megremegett.

- Mih lesz holhnap? - Egyre nehezebben veszi a levegőt és a szemeit is alig tudja nyitvatartani.

- Majd meglátjuk. - Folytattam munkámat a délebbi részeken, így bimbójánál állapodtam meg.

Az egyiket a számba vettem és nyelvemmel ingereltem, míg a másikon ujjaimmal munkálkodtam. Nyögdécselni kezdett és a levegőt is kapkodta. Néhány percnyi szórakozás után cseréltem és úgy folytattam tovább.

- Lev-hi! Mosht csakh húzhod az ahhh... az agyham? - Próbált szemrehányó lenni, de nem sikerült neki.

- Nem. Csak próbállak kényeztetni. - A szemit lehunyta, fejét hátravetette és úgy élvezkedett tovább.

Apró ujjai még minig hátamon pihentek, de enyhén gyengült szorítása. Leljebb haladtam és hófehér hasára leheltem puszikat, amik néhol szívásnyomokat eredményeztek. Ahol bőrünk összeért, ott hirtelen forróbb lett a teste. Ahogy egyre leljebb haladat, úgy tűrte feljebb a pólómat, így megkönnyítve a dolgát, lekaptam magamról.

Kezecskéit újra hasamra, majd mellkasomra vezette és lassan vállamra simított. Tarkómra kúsztak ujjai és úgy invitált egy újabb csókcsatába. Először csak óvatosan faltuk egymást, majd egyre szenvedélyesebb lett. Nyelvünk szinkronban járt és feltérképezte szerelmünk szájának szegleteit. Miután elváltunk ismét kezelésbe vettem nyakát, amit egyre hangosabb nyögésekkel díjazott.

Miközben ismét bibmbóit ingereltem, férfiasságát kezdtem el izgatni. Nyögései abbamaradtak, így gyanakodni kezdtem. A tipp jó volt, Eren beharapott ajkakkal és fennakadó szemekkel élvezkedett. Eleget téve ennek egy pillangó puszit lehelltem ajkára, hogy hagyja abba. De a hangja csak akkor jött meg igazán, mikor végignyaltam teljes hosszán. Számba vettem és úgy mozgattam tovább a fejemet. Hajamba túrt és fejemet egyre mélyebbre nyomta. Ujjaimat szájba dugtam, hogy nyálazza be, amit készségesen meg is tett. Egy nagyobb húzás után a torkomba engedtem férfiasságát és egy ujjamat is felhelyeztem neki.

A biztos pontNơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ