A biztos pont

8. Fejezet (16+)

Levi:

Ez a kölyök eszméletlen, elkezd fészkelődni az ölemben. Azt a kerek fenekét nekidörzsölte a farkamnak. Még csak nem is tudja, hogy mit indított el ezzel. Az meg csak hab a tortán, hogy mikor lemászni készült, még rá is tenyerelt a már éledező tagomra. A puha ujjai közrefogtak és nem eresztettek.

Nem tudtam már tűrtőztetni magamat és egy halk nyögés szaladt ki a számon. Ilyedten nézett rám a kölyök és gyorsan leszállt rólam. Az volt a szándékom, hogy elintézem magamnak, de valahogy nem sikerült.

Most itt ülök a kád szélén és próbálom kiverni magamnak, de akárhányszor mentem el, nem lett jobb. Úgyhogy felöltöztem és visszamentem a szobámba. Eren az ágyon ült és sírt. Odamentem és megsimítottam a buksiját.

- Eren mi a baj? - Felemelte fejét és gyönyörü smaragd íriszeivel bámult rám. Megbabonáztak és magukkal rántottak szemei.

- Fájdalmat okoztam neked. - Hüppögött tovább.

- Ahhj Eren, nem...nem okoztál fájdalmat, csak... - Felmásztam az ágyra és magamhoz öleltem.

- Akkor, miért vágtál, ilyen fura fejet és miért adtál ki, ilyen hangot? - Túl ártatlan, nem fog sikerülni a tervem.

- Mert... túl jó érzés volt. - Értetlen fejet vágott, mire kezét férfiasságomra raktam.

- H-hadnagy? - Mikor tekintetünk találkozott, kérlelően és esedezően néztem vissza rá.

- D-de én nem tudom, hogy kell. - Most én néztem rá furán és elkönyveltem magamban, hogy tényleg a legártatlanabb lény, akivel valaha találkoztam.

- Majd segítek, de megpróbálod? -  Bólintott és apró ujjacskáit elkezdte mozgatni nadrágomon.

Néhány perc múlva kicsatolta az övemet és kigombolta nadrágomat is. Már boxeren keresztül izgatott, számat hangos sóhajok hagyták el. Nemsokára már az alsóm is lekerült, fura mód az ingem is. Ez a gyerek még sem annyira ártatlan. Egyik kezével mellkasomat kezdte el simogatni, másikkal még mindig lent játszadozott.

- Ahhh Erenh! Nagyonh jólh csináálod! - Már a lepedőt markolásztam és vártam a végét, de hirtelen ajkaimra tapadt.

Meleg párnácskái esetlenül mozogtak enyéimen. Átvettem a dominanciát és megnyaltam alsó ajkait, bebocsájtást kérve. Meg is adta és nyelveink táncba kezdtek. Levegőhiány miatt váltunk el, de tudtam ő sem örül ennek.

- Erenh! Kérlek vedd a szádba. - Először értetlenül nézett majd rájött a dologra és fülig vörösödött.

Lassan végignyalt teljes hosszomon, végét szájába véve. Majd hirtelen bekapta az egészet. Nem várt sokat, majd torkozni kezdett. Ez a gyerek kurva volt előző életében vagy mi? Néhány másodperc múlva szájába élveztem, de mikor húztam volna ki ő nyelt egy nagyot.

- Te lenyelted!? - Kiabáltam rá amitől összrezzent.

- Sajnálom... Nem szabad? - Felültem és szoros ölelésbe vontam.

- Nem baj, csak... csak nem szokás. - Próbáltam finoman fogalmazni, de ő csak még jobban elszégyellte magát.

- De annyira finom volt. - Lefagytam tejesen, azért nyelte le, mert ízlett neki? Eddig akivel voltam azok mind kiköpték, mert undorítónak találták.

- H-hadnagy! - Lenéztem és aggódó tekintettel nézett vissza rám a kis gombócka.

- Mi a baj? - Lemutatott ágyékára és kérlelően nézett rám.

- Nagyon ég a hasam és pillangók repkednek benne. A nadrágom meg... nagyon szorít. - Még jobban elpirultam és apró csókot lehelltem az ajkaira.

- Nincs baj, segítek. - Kezdtem el kigomboldni nadrágját és alsóját is leszedtem róla.

Ilyedten konstatálta merevedését és mikor eszébe jutott, hogy ő mit csinált nekem, szégyenkezve lehajtotta fejét. Én azonnal számba vettem és jobb kezemmel pólója alatt kezdtem el bimbóját kényeztetni. Hangos nyögésel hagyták el mézédes ajkait, amik azonnal abba is maradtak. Felnéztem és azt láttam, hogy kezét görcsösen szorítja szája elé.

- Eren, szeretném hallani a hangodat. - Nyúltam kezéért és elvettem párnácskái elől.

- Ahhh! Ha-had-nagyh! - Próbálta kimondani nevemet, de közben nyögdécselt.

Nem kellett sok neki, háta ívben megfeszült és számba élvezett. Én szintúgy lenyeltem és még néhányszor végignyaltam hosszán.

- K-köszönöm és s-sajnálom. - Akadozott beszéd közben és kezdte el magát takargatni.

- Én most kimegyek, de te próbálj meg aludni, biztosan elfáradtál. - Vettem magamra az alsómat és kikúsztam az ágy szélére a nadrágomért. Hátulról két aprócska kezet éreztem meg mellkasomon és egy buksit a hátamnak dőlni.

- Maradj! Aludj velem kérlek. - Nem állhattam ellent ennek a kérésnek. Megfordultam és befeküdtem a takaró alá, odabújt mellkasomhoz és egymást ölelve hajtottuk álomra a fejünket.
...................

Ma rossz kedvem van, úgyhogy kaptok +1 részt. Remélem örül neki valaki.

(Aki akarja, ide leírhatja minden nyűgét-baját. Vagy, hogy telt a hetetek?)