The Baby-Sitters Club [Steve Harrington Fanfiction] - A KÖVETKEZŐ ÉVADRA VÁRVA

71. fejezet: Nincs mit elrontani

*Amanda szemszöge*

A Háborús zóna közel sem olyan hely volt, amilyenre számítottam. Arra vártam, hogy majd egy lerobbant kis üzlet lesz, ehelyett egy hatalmas épület volt, akkora, mint egy nagyobb szupermarket a városban. A forgalom pedig ijesztően nagy volt. Éppen ezért arra jutottunk, hogy jobb lesz, ha Eddie-vel együtt Dustin és Lucas is a lakókocsiban maradnak, amíg a többiekkel együtt én is bemegyek beszerezni a kellő dolgokat.
Kíváncsi lettem volna, hogy ha egy átlagos napon jövünk ide, akkor is ennyien vannak-e. Vagy csupán a megszaporodott gyilkosságok miatt akar mindenki felszerelkezni?
Furcsa módon úgy sétáltunk be a boltba, hogy egy szem sem szegeződött ránk. Pedig nem mindennapi látvány lehetett pár gyerek egy ilyen helyen. De jobban körülnézve nem mi voltunk az egyetlen fiatalkorúak.

- Oké! Legyünk gyorsak, mielőtt valaki felismerne minket. - mondta Nancy, majd egy pillanattal később külön is váltunk, hogy beszerezzük a már előre megbeszélt dolgokat. Kések, fegyverek, lőszer, benzin és egyéb hasznos dolog.

- Szerinted ebből mennyi kell majd? - mutattam fel a benzines kannát.

- Talán öt vagy hat. - válaszolt Steve mögöttem, mire egyből megpördültem. Éppen akkor húzott magára egy kabátot, lecserélve ezzel az Eddie-től kapott mellényt.

- Öt vagy hat, mi? - morogtam az orrom alatt - Érdekes, hogy mindenből öt vagy hat kell neked.

- Tessék? - nézett rám összehúzott szemekkel, de persze nem esett le neki, hogy arra céloztam, hogy öt vagy hat gyereket akar majd Nancy-től.

- Semmi. - mondtam - Hol van Robin? - kerestem a lányt a szememmel, hiszen mikor szétváltunk pár perce a bejáratnál, ő jött velem, nem pedig Steve.

- Ott. - mutatott mögém Steve, én pedig követtem az irányt. Robin pár méterrel odébb állt, és ahelyett, hogy segített volna a pakolásban, valakit bámult. Közelebb lépkedtem hozzá, és akkor láttam meg a lányt, akibe bele volt zúgva. Vickie nem messze tőlünk levett valamit a polcról, és azt nézegette.

- Mi lesz, Robin? - szólalt meg Steve, aki folyton a nyomomban volt - Csak állsz itt, és tátod a szádat?

- Fogd be! - szólt a lány, és már éppen indulni készült, de ekkor Vickie mellett megjelent egy fiú, aki magához húzta, és megcsókolta. Robin arcán láttam a csalódottságot, és egészen addig bámulta a párt, amíg Vickie észre nem vett minket. Robin ekkor sarkon fordult, és elszaladt.

- Robin! - kiáltott utána Steve, de a lány nem állt meg - A francba...

- Nem mész utána?

- Nem. Csak kell neki pár perc, aztán újra itt lesz. - tekerte a fejét Steve. Egy darabig csak néztem, aztán elfordulva tőle, tovább válogattam a termékek közt.

- Van egy kis gond! - jelent meg hirtelen az egyik polc mögül Erica, aki egy jól megrakott kocsit tolt maga előtt.

- Mi az? - kérdezte aggódva Steve.

- Itt van a kosárcsapat. - suttogta, és a fejével bal oldalra bökött, ahol nem is olyan messze tőlünk, megláttam a már ismert zöld-fehér sportkabátot - Jobb lesz, ha eltűnünk, mielőtt kiszúrnak minket.

- Oké. - bólintottunk egyből Steve-vel, majd sietős léptekkel beraktuk a kosárba azt, amire még szükségünk volt, és a csapatot elkerülve, a pénztár felé vettük az irányt.

*****

Amint végeztünk a boltban, rohantunk vissza a lakókocsihoz, és csak remélni tudtuk, hogy nem látott meg minket senki, főleg nem a kosárcsapat tagjai, akik amúgy hajtóvadászatot tartanak Eddie után.