56. fejezet

9 1 0
                                    

 Megindultunk a reptér felé, vagy egy félórás csúszással. Anyu már most aggódik, hogy nem lesz időnk becsekkolni, de apu szerint feleslegesen aggódik.  Már régen voltunk így együtt valahol. Anyumon látszik, mennyire várta már. Még izgatott is egy kicsit. Ezért is késett az indulásunk, mert még az ajtóból fordultunk vissza valamiért amit elfelejtett. 

 Apu kissé idegesen veszi az utolsó kanyarokat, mert anyu sietteti. Mondjuk így is időben vagyunk szerintem.

Amikor felérünk a gépre apu kapkodó mozdulatokkal veszi elő a laptopját egy gyors hívás miatt, aminek a jobbomon ülő házisárkányba lassan átváltó anyukám nem örül. Barna haja, ami itt-ott azért már őszes hajszálakkal  színezett, idegesen mozog ide-oda a képernyőn.Majdnem egész úton ezen dolgozik,  de a  leszállás előtt egy fél órával elnyomja az álom.  Odanyúlok, hogy lecsukjam a laptopot, de akaratlanul  is odapillantok a kijelzőre. Ekkor összevonom a szemöldököm. Ledermedek. Vagy három név is megegyezik azokkal az aktákkal, amik a pendrivon is láthatók, de még nem sikerült megnyitnom őket. Azonban nem ez az amin a legjobban megdöbbenek, hanem hogy ott van még egy név.  Bársony Lola. Remegő ujjakkal nyitom meg a dokumentumot, ami felett villog a kurzor. 

 "Mentális készség: Igen magas az intelligenciája, bár egy kissé asszociatív, ami tekintve a jelenlegi helyzetét teljesen normális, és lehet akár átmeneti is,

Testi elváltozások vagy észrevételek: A jobb vállán egy korábbi erőszakos bántalmazásból adódóan van egy sérülése ami terhelésre  rosszul reagál, gyógytorna ajánlott.

Képesség:  Térben, és időben való utazás, valamint egyszeri alkalommal előfordult jövőbe látás is, ezt a páciens nem tudja befolyásolni, és állítása szerint nem is fordult elő vele többször."

 Hevesebben ver a szívem. Le kell csuknom a  laptopot, mert apu olyan mintha ébredezne,  a gép is leszálláshoz készülődik. Mégis mi a francot keres apám gépén Lola orvosi aktája, ami nagyon  úgy néz ki, mintha Orionos adatoknak tűnne? Atya ég. Egy pillanatra elmosolyodom. Lola végig olyan ember mellet volt akinek az egyik családtagja nagy eséllyel az  Orionnak dolgozik.  Aztán ez a mosoly  leolvad az arcomról. Akkor apu nem jó  ember, ha rossz fiúknak dolgozik? Bár Nikolaj se volt velejéig gonosz. Mondjuk szerintem neki be is jött Lola. Na jó ennek majd még utána járok. Ideje lesz több érdeklődést mutatnom  az orvosi szakma iránt. Kicsit rosszul érzem magam, hogy a saját apám után kell nyomoznom. 

- Minden rendben? -kérdezi, mire bekapcsolta már a biztonsági övét. Kedvesen mosolyog. Nem. Nem hiszem el, hogy gonosz ember. Valami téves meggyőződésből gondolhatja azt, hogy jó amit tesz. De várjunk csak.  Én honnan tudom, hogy rossz amit tesz. Hiszen csak Lolának volt rossz véleménye róluk. Jobban körbe kell ez járnom, mielőtt ítélkezem.

- Persze - mondom mosolyogva. Sokkal könnyebb így rámosolyognom, hogy tisztáztam ezt magamban. Csak az esik egy kicsit rosszul, hogy tudom, lesz bennem egy kis hátsószándék amiért majd többet akarok tudni arról amit csinál. Még csak nem is lesz neki gyanús, mert már régóta rágja a fülem, hogy orvosi szakon tanuljak majd tovább, és ne a sportot erőltessem- Ki tudja. Még  a végén lehet tényleg meghozza a kedvem. Vagy örökre elveszi, ha valami olyat találok ami nem tetszik.



Dimenzió vándorWhere stories live. Discover now