Dimenzió vándor

2. fejezet

Krisztián U.

Szeretek korán kelni, így mindig van időm elkészülni. Utalom üres gyomorral elindulni így mindig csinálok valami kaját magamnak. . A metróra még várni kell. Bár nincs hideg így szeptember végen azért nem menő, hogy késik a járat. Nem vagyok késésben de utálom ha késnek.
A suliba majdnem én vagyok az első.
Leülök az üres osztályteremben a helyemre. Hanyagul ledobom a táskát a pad mellé. Előhalászom az első órára a füzetem. A fülesemben ezerrel dübörög a zene és csak azért veszem eszre, hogy megjött az egyik haverom mert mielőtt leülne mellém barátilag úgy háton vereget, hogy majdnem kiköptem a tüdőm.
- Egyszer kifogom köpni a tüdőm miattad te állat. - közöltem Bencével a teológiám.
- Csak nem dobja fel "Isten ereje" ennyitől a talpát. - vigyorgott rám, célozva a második nevemre - Kár lenne érted. Kivel videózzuk a főzőcskézést ma délután? - vigyorgott még mindig.
- Hülye.- nevettem rá miközben az ég felé emeltem a tekintetem. Csak anyukám hív Uzzielnek. Imádja az angyal neveket. Apám viszont valami normális nevet is akart nekem. Jobban szeretem a Krisztiánt mert az nagyon jól lehet becézni. Az Uzziel se rossz csak... Olyan szokatlan és nem igazán áll az ember nyelvére. Viszont annál jobban lehet vele szívatni az embert. Azt jelenti "Isten ereje" és sokat poénkodnak vele a többiek. Edzőteremben is állandóan mémeket gyárt Bence. Nem zavar, mert tudom a törődés részéről. Hisz míg a nevemen gondolkozik addig is rám gondol, ergo van értelmes gondolata.
- Hát nem tudom. Könnyen  találnál mást is aki videózna
- Tudom. De te profibb vagy. És mi szeretünk- Kacsintott rám.
- Meg a f...- de nem tudtam befejezni mert a tanár bejött.
- Francokat szeretett volna mondani Lottanger fiatal úr igaz? - kérdezte szigorúan az Egészségtan tanár.
- Hát persze. - vigyorgott rá Bence. Rajta kívül szinte senki sem mer így ránézni. Engem a hideg is kirázott ettől a nőtől. Tipikus tekintélyparancsoló szigorú arckifejezés, egyenes orr, sötétbarna haj. Harmincas évei elején járhatott. Viszonylag jófej volt, de utálta ha valamelyikünk az osztályból trágárul beszélt előtte.
Elkezdte az órát amit úgy vészeltem át, hogy az egyik kedvenc youtuberem videoit néztem vissza, meg kommentelgettem. Este lesz egy élő live amit együtt csinálunk Bencével és Rafaellel.

*****

- Látod szerintük sem vagy nagy segítség. - röhögött a Rafael képébe Bence miközben az elő videó alatt a szemével jelezte menjek arrébb Szerintem a srác is szervesen részt vett a főzésben mert adogattam neki a cuccokat bár szerinte és a nézők fele szerint is, ettől ez még nem számít főzésnek.
- Jól van- emelte fel Raf megadóan a kezeit. - Legyen igazad. Csak mikor a végen megkóstolom a főztöd gyomorrontást ne kapjak.-borzolta össze a haját. Bosszúsan rám nézett amiért majdnem elnevettem magam. Rafael tudja, hogy a hajára Ben nagyon érzékeny. Miután befejeztük meg összekellet vágni belőle a végleges videót, ami az én dolgom volt.

*****

Lefekvés előtt még lecsekkoltam a nézettségét.

-Nem is olyan rossz. - füttyentettem elismerően a számokat látva. Imádtam ezt csinálni. Lehet vágónak kellet volna mennem. Jó nem vagyok annyira profi de azért elég jól megy. Rafael szereti velem csináltatni a videóit. Imádják az emberek vagyis többségben a csajok, nekem meg egyik legjobb haverom.
Ránéztem az éjjeli szekrényemen lévő órára. 23 óra. Lehet aludni kellene.
A telom rezgett mellettem.
- Csak emlegetni kell. - néztem mosolyogva Rafi csatfejére. Megnyitottam a beszélgetést:
 Rafael :Láttad a nézettséget? Királyok vagyunk bro.😆
Krisz: Te vagy a király😉. De megyek aludni.- írtam neki viasza egyből.
Álmodj dögös csajokkal😉
Te is.😅
Mosolyogva tettem le a telefonom az éjjeliszekrényemre. Gyorsan ledobáltam magamról a ruháimat. Sosem tudok elaludni míg teljesen fel vagyok öltözve. Nagyon hirtelen csapott meg az álmosság, így gyorsan elaludtam.