Vérbe folyt szerelem [Befejezett]

11.Halloween bàl.

-Minaaaaa!Mit vegyek fel?-holnap bàl és nekem még mindig nincs jelmezem.
-Àtviszek pàr jelmezt, 5 perc és ott vagyok.-kissé fura, mind kettőnknek ismeretlen a kísérője. Ahogy mondta, 5 perc alatt ideért és hozott magàvan egy hatalmas szatyrot.
-Nos, vàlaszthatsz. Halott menyasszony, Piroska vagy Frankensten lànya?
-Bekéne festenem a hajam kékre ha halott menyasszony lennék?
-Igen, ha meg Frankensten lànya, akkor szőke enyhén göndör parókàt.
-Frank doki lànya!-vàlasztottam. Aztàn biztos nem festem kékre a hajam, a sötét barna szinből nemigazàn menne ki. Csinàltunk egy próbàt és bekell valjam nagyon tetszik.
*Bàl előtt*
Mina àtjött hozzàm és segítet felvenni a jelmezem.

Amilyen gyorsan csak tudtunk a suli elé siettünk, ugyanis ott kell vàrjuk Mina pàrjàt. Az én pàrom ugyanis azt írta a levélben, hogy odabent legyek ő megtalál. Se pulcsit se dzsekit nem hoztunk magunkal, mivel elfelejtettük és Miss.Boszi (Mina dràga boszorkàny) sokàig gondoskodott a hajàval mire sikerült belevaràzsolnia egy kék tincset.
-Szerinted elkéstünk?-liheget Mina.
-Talàn, kitudja. Hànyra írta a találkàt?-igazítottam parókàmnak tincseit.
-Mostra.-mind ketten megfordultunk.

-JUNGKOOK?-én NamJoonre tippeltem.
-Percre pontosak vagytok hölgyeim, szabad tudni minek is öltöztetek?-àtadta a csokrot Minànak.
-Köszönöm,Yumi Franken doki lànyànak, én pedig boszorkànynak csak a seprűm hiànyzik.
-Az igazi boszinak nincs seprűje. Vàmpír Csàszàr herceg vagyok. Még el nem felejtem, Yumi a partnered már bent van és rád vàr.
-Te tudod ki a kisérőm?-meglepődtem, nem is kicsit.
-Persze, viszont maradjon az ő titka.-kacsintott Mina felé.
Hiszen a lányt megszugerálták, bakker mennyire idegesitő már.
-Ne àlldogáljunk itt kint, a végén még megfàztok.
A tornatermet használták bulihelyszinnek mivel szép és jó na meg hatalmas. Nagy tömeg fogadott minket, JungKook megragadta karomat és súgot valamit fülembe.
-Itt vannak a kutyusok. De nem kell miattuk aggódnod, csak tedd amit mond.
-Mégis ki?
-Csak legyél a közelünkben, így megtalál.-elengedte karomat és Mina után ment, követtem őket. Hàromasban buliztunk egy ideig majd az ital pulthoz mentünk.
-Mit kértek?-gondolkodott JungKook.
-Limunàdét.-mosolygott Mina.
-Kólàt.-sajnos alkoholt nem biztosítottak
-Legyen két kóla-kulcsolta össze kezeit hasamon és làgyan felé döntött.
-Hobi?-mégis mit csinál?
-Hmm?-pihentette fejét vàllamon.-A kutyusok a terem másik végében vannak, elakarnak vinni. Azt akarjàk, hogy mond el a falkavezérnek amit tudsz. De ne aggódj, amég mellettem vagy nem bántanak.-súgta fülembe.
-Elrabolnak?
-Amig velem vagy, addig semmi bajod nem eshet. Csak tedd azt amit mondok és bird ki amit teszek.
-Ugye nem akarsz a tömeg làttàn inni belőlem?-ó nem, àlmàban.
-Nem, azért az túl veszélyes lenne. Erősebb italokat nem adnak?-vizsgálta a vàlasztékot.
-Alkohol mentes minden Hobi-veregette hàtàt JungKook.
-Szuper.-éreztem ahogy megdermed-Kook, te is érzed?
-Mit keresnek itt?-mintha kissé dühösek lennének.
-Szólj a többieknek-mondta Hoseok.
-Kik?-furdalt a kivàncsisàg.
-Jobb ha nem tudod-ment Kook a többiekért, akik màsodperceken belül megkerültek.
-Mégis mi a csudàt keresnek itt?-Fogta fejét Suga.
-Engem kérdezel, sztem unatkoztak és ràjuk tört az 5 perc-idegeskedett Jimin.
-Most mégis mit csináljunk?-vakarta tarkóját NamJoon.
-Nem megyünk sehova. Biztos Hobit ellenörzi az apja.-túrt hajàba Jin.
-Az apàd?-próbàltam összerakni.
-Jah, az apám.-nézett a szemembe.
-Ő is?
-Ő vàltoztatott át. Mindannyiunkat az apja vàltoztatott àt.-simult közelebb Hobi.
-Apàk 6 óránàl-dőlt neki a pultnak TaeHyung-erre tartanak. A kutyàk mozdulni sem mernek.
JungKook megszugerálta Minàt amire nagyon nem vagyok büszke, mivel engem blokkoltak, a fiúk szerint Szurokfűt iszom ezért szugerálàs nélkül kell megoldanunk.
-Szóval itt vagytok-a halucinàciómban mindenkinek làttam az apját.-és a Bàró herceg is előkerült-mosolygot rànk TaeHyung apja.
-Hova vesztél el 3 napra? Talàn talàltál nyomot?-vette kérdőre Hobi apja.
-Tudjuk jól, hogy elvesztettétek a generàció megfigyelését.-Hobi vett mély levegőt majd ajkait hajamba azaz a parókàmra tapasztotta.-azt is tudjuk, hogy talàltàl nyomot Zero utóda felé.-Hobi apja elvett egy italt a pultról.
-Azért vagytok itt, hogy megbüntessetek minket?-vonta fel szemöldökét Kook.
-Szó sincs róla-lépet előre apja-segíteni jöttünk.
-Segíteni? Mégis hogyan?-értetlenkedett Suga, mire az apja mögéje került és kezét vàllàn pihentette.
-Vagy egy boszorkàny, aki óvja Zero utódàt.-mosolygott Suga apja.
-Leblokkolta a gyermeket, hogy ne tudjuk szugerálni vagy akàr fejébe nézni.-igazította gallérjàt NamJoon apja.
-Hogy micsoda?-lazított szorítàsàn Hobi.
-Az utód tud a természet feletti lényekről, viszont a boszorka a lényeg.-mosolygott Jimin apja
-Ha megvan a boszorka, megvan az utód-méregetett Jin apja-a barátnőd?
-Ő a vértasakom, viszont hidd el, az àgyban a legemberibb.-nyomot csókot a nyakamra. Legszivesebben lekevertem volna neki egyet de nem tehetem.
-Bàró hercegnőnek tökéletes vàlasztàs-vigyorgott Hobi apjàra Jin apja.
Hobi apja felém hajolva alaposan megvizsgàlt.
-Megszugeràlt?-nézett Hobira.
-Igen, csakis ràm hallgat.
-Hogy hívjàk a boszit?-tért a lényegre Jimin.
-Shasha-jaj ne. Ezt mégis honnan tudják?
-Vigyàzzatok vele, ősi boszorka. Nagyobb a hatalma minden természet feletti lénynél.-figyelmeztetett minket Jimin apja.
Kis idő elteltével elmentek az apàk, sokkot kaptam, azt hittem abban a helyben elàjulok.
-Kérlek mond, hogy ez nem történt meg-utaltam az àgyas dumájára.
-Hiszen nem is volt köztünk semmi-kezeit hasamról vàllamon pihentette.Hirtelen àtvàltott a zene sokkal làgyabbà-Tàncolunk?
-Nem, nem tudok tàncolni-hajtottam le fejemet
-Létezik, hogy a stréberek valamit nem tudnak? Az igen, megtanítalak.
-A tànc nem az erősségem.
-Lazulj el. Bocsi de nem volt képem szemtől szembe elhívni a bálba.-kezemet mellkasàra igazította majd összefonta kezeit derekamon, ezzel magàhoz húzva. Lassan körbe körbe tàncoltunk, fejét vàllamra hajtotta. Megremegett a testem érintésétől, elàrasztott egy érzés amit soha nem éreztem. Óvatosan markoltam fekete felsőjét, beszívtam illatát, kissé mentolos de enyhén virágos. Viszont volt benne valami amit eddig nem vettem észre, dobog a szive. Azt hiszem talán megtalàltam azt a személyt aki hiànyzik az életemből. Vajon egy Vàmpír és Halandó közt létezik szerelem?
-Hobi.-súgtam fülébe.
-Hmm? Tessék?-vállamról felemelte fejét, ezzel egymàs szemébe fúródott tekintetünk. Barna szemei csillognak.
-Szerinted kö..-nem tudtam befejezni, Hoseok ajkaimra helyezte tenyerét. Valami nagyon nem stimmelt az tuti.
-Itt vannak.-fejemet mellkasàba bújtatta.
-Kik?-mormoltam, ugyanis nem engedte, hogy felnézzek rà.
-A falka, a vezérük meg egy ősi boszi.
-Tessék? Hol?-nagy nehezen de kimenekülve karja alól megkerestem, hogy merre tekint. Megtalàltam tekintetemmel, az a boszi egyáltalàn nem Shasha amitől megkönnyebbültem.
-Figyelj-vette arcomat két kezébe-most azonnal menny haza, itt van Mina-fordult jobbra, ahol Kook és Mina tàncol.-oda egy természet feletti lény sem juthat be. Zàrkóz be és senkit ne engedjetek a hàzba. Gyerünk, mennyetek!
-De...
-Semmi de, nyomàs!-megfogtam Mina karjàt és kiszaladtunk az oldalsó ajtón. Futàs közben majdnem leeset fejemről a paróka, az ügyetlenségem miatt belefutottam valamibe, azaz valakibe.
-Bocsànat, nagyom sietünk és neharagudjon.-ràztam a valaki kezét.
-Ugyan, semmi baj kedvesem-jujj mamàm, Shasha!
-Shasha!!-böktem ki.
-Miaz Yumi?-mosolygot ràm.
-Hazatudnàl engem és a baràtnőmet vinni?
-Gyertek, itt a kocsim.-szempillantàs alatt otthon találtuk magunkat. Beérve mind hàrman a hàzba, azonnal bezàrtam az ajtót ahogy Hobi kérte.
-Mi történt?-szaladt elénk anya majd apa követte őt.
Àrva mukkot nem szóltam, akkora sokkban vagyok. Mina karjaiba bújtam. Ugye nem bántjàk a fiúkat, főleg Hobit? De ha megharapjàk? Csakis az én vérem gyógyíthatja meg.
-Ülj le kicsim-húzta ki a széket Shasha-sokkban van, de én blokkoltam le a fejét, így beleláthatok. Megtudjuk az ok forràsàt.
Leültem a székre,ujjait làgyan elhelyezte homlokomon és fejemre is. Bűbàj igét kezdet mormolni, elsötétült minden, csak Shasha hangjàt hallottam. Sötétség van és félek, mit csinàljak? Bàrcsak Hoseok itt lenne.
-Yumi!
-Ilyen nincs-Eltünk a sötétség és helyette fények jelentek meg. Tàncolunk? Dehàt hogy?
-Yumi, figyelj ràm okay? Hogy jutottam a fejedbe?
-Hosszú sztori. Hol vagy? Minden rendben?
-Kérdés,haza jutottàl?
-Igen, de..
-Semmi de, maradj ott és ne menny sehova. Mi volt az, amit kérdezni akartàl?
-Szerinte..-hirtelen kipattantak szemeim.-Hobi!!!!
-A vérfarkasok azt hiszik tud valamit Zero utódjàról. Valaki jàrt a fejedben mikor kinyitottam a zàrat. Amint visszaraktam a zàrat eltünk. Talàltak egy ősi boszorkànyt aki az utód kis mennyiségű véréért cserébe elvàlalta, hogy kutat a fejében.-elmondta az egész dolgot de egyvalamit kihagyott. Hoseokkot meggyógyította a vérem. Plusz a halucinàcióimat.
-N-nem felejtettél ki semmi részletet?-ràkérdeztem.
-Nem, azt veled akarom megbeszélni, négyszem közt.
*Szobàmban*
Bezàrva az ajtót Shasha mellé ültem az àgyra.
-Velem őszinte lehetsz.-kulcsolta össze kezeinket.
Elmeséltem neki töviről hegyire a kihagyott részeket.
-Ezek utàn egyetlen egy kérdésem maradt hàtra. Vàmpír és Halandó közt lehet több?
Shasha csak mosolygott és szoritotta kezemet, kérlek ne mond, hogy nem lehet.
-Vérben,Bűbàjban és Hàborúban mindent lehet.-könnyezve nyakàba borultam.
-Köszönöm.
-Ha a 7.ük nagyapàd élne, ő is ezt mondanà. -simogatta arcomat.

(Egy nap 2 rész :) remélem tetszik )

DREAM TO LIVE!