Vérbe folyt szerelem [Befejezett]

48.Sosem lehet tudni

2 héten àt màst sem lehetett hallani csak,, Suga ki a baràtnőd? Beszélsz vele? Hogy hívjâk?,,. Szegényt annyira sajnàlom, időközben megünnepeltük Jin szülinapjàt az extra csokis csokitortàval ami mindenkinek ízlett. A téli szünet is megérkezett a suliba na meg a hóesés, a nagy hajsza miatt nem igen tudtunk Yoongi macival kettesben lenni így csak mosolyogva kommunikàltunk ami a ,,Szeretlek,,-et jelentette. A szünet első napja van,olyan reggel 9:47 lehetett mikor kikeltem az àgyból majd pizsiben lementem a konyhába.
-Jóreggelt mindenkinek!-üvöltöttem,remélem meghallottàk,tiszta üres a nappali meg a konyha is.
-Neked is mézes jóreggelt hercegnő-szívbajt kaptam majdnem JeongHan hangja hallatàn.
-Régóta ébren vagy?
-Sokkal hamarabb ébredtem mint te. 2 percel.
-Ohw, értem. Hol a kakao?-nyitogattam a falon lévő szekrényeket.
-Lent a fiókban-Yoongi?
-Jóreggelt.-annyira megszeretném ölelni.
-Neked is Ha baba.
-Nem vagyunk egyedül a hàzban-súgtam.
-Ezt,hogy érted? Mindenki elment itthonról,még a boszik is.-most komolyan mondja JeongHan-elkell intézniük pàr dolgot.
-Háromunké a ház?-bólintott,kortyolva a bögre forrócsokit.
-De kettőnké a konyha-érintése a fellegekbe repített,keze simogatta a vállamat. Kicsit hátra dőltem így pont mellkasa tartott két lábon.
-Csodás pár vagytok, viszont apud azért mit szólna a kettőtök kapcsolatához?
-Nem igazán tudjuk,kicsit várunk a megfelelő pillanatig.-kezeit összekulcsolta hasamon.
-Maradjak vagy szeretnétek kettesben maradni?
-Maradj csak nyugodtan hiszen a barátunk vagy.-végre Yoongi is elfogadja.
-Forrócsokin kivül mást is iszol?-mindig forrócsokit iszik.

-Démonok titka, amúgy a padtársadat, hogy is hívják?
-Pontosan miért is?-mit szeretne TaeYeontól?
-Semmiért-legyintett-csak vérfarkasokkal beszélget. Ő tudja?
-Nem,nem tudja. Semmit nem mondtam neki a természet feletti lényekről,a szüleimről,rólatok semmit.
-Szóval a Báró kezd gyanakodni, még a kutyulikat is beveszi a tervébe.-Yoongi könyörgöm elmagyarázod.
-Valaki beavatna,kérlek!!!
-Szavamat adtam apádnak,hogy nem mondom el-mindent megigértett apa a barátaival?
-A nagyapád-kapott kezével a szájához.
-A NAGYAPÁM????- dehát mért nem mindták el a szüleim?
-Miért mondtad el?-háborodott Yoongi.

-A Komornyíkja vagyok, az őszinteség is beletartozik amihez hozzá kell szoknom de gyorsan, hogy betudjam fogni a számat.
-A szüleim nem is mindták.-kicsit sokkot kaptam.
-Nem akarják,hogy megtudd.
-Az unokája vagyok, megakarom ismerni-indultam volna a szobámba de karomnál fogva visszahúzott karjaiba.
-Ha most elmész, soha többé nem láthatlak,érinthetlek vagy csókolhatlak. Ne tedd ezt kérlek.
A szavai többet jelentenek mint a nagyapám, biztos veszélyes hamár nem beszélt eddig róla senki.
-Apának ne mondjátok el,hogy tudok róla-mellkasába bújva mormoltam.
-Lakat a számon-percre pontosan mondták.
Ajtócsukódást hallottunk, gyorsan elváltunk és úgy tettem mintha a kakaót keresném, JeongHan leült a kanapéra még Yoongi egy vértasakot vett ki a hűtőből, Nam és Kook jöttek.
-Háromasban?-viccelődött Kook.
-Inkább mond meg hol a kakaó,kérlek-kérleltem.
-Lent a fiókban-túrt hajába majd egyenesen a szobájába ment.
-A többiek mindjárt jönnek,ja JeongHan-a bögréről Namra irányította tekintetét-HaNeullel egyosztályba jártok majd.
-Tessék?-mind a ketten meglepődtünk.
-A részleteket megbeszélhetnénk máshol-felkelt a kanapéról és követte Namot.
-Szabad?-Yoongi maci félelmetes perverz mosolya.
-Mit is?
-Gyorsan,amég nem jön senki.-szorosan magához ölelt és akkor leesett mit is szeretne.
-Bármikor beléphet valaki.-próbáltam elhúzódni de annyira magához szorított,hogy még szabadulni sem tudok.
-Picit,kérlek.
Próbáltam karja alatt kibújni kisebb nagyobb sikerrel már majdnem sikerült mikor is.
-Ti ketten mit csináltok??!-a legrosszabb,hogy a szüleim.
-Elvette a telefonom-a legjobb kifogás macikám,elvált tőlem pont annyira,hogy ne legyen hirtelennek tünő.
-És? Csak játszok.-egyre jobb ez a kifogás.
-Hercegnőm,add szépen vissza Sugának a telefonját,kérlek-kérlelt anya.
-Rendben-mivel egyfajta telónk van ezért a kezébe adtam a sajátomat.
-Köszönöm. Amúgy mit is kellett elintéznetek?-keresett poharat.
-A házat átírattuk mivel itt mindenki ,,halott,, ezért valaki olyanra írattuk a címet aki él és nem halott.-magyarázta apa.
-Kire írattátok?-erre azért én is kíváncsi vagyok.
-Rád kicsim.-mosolygott anya-így csakis te invitálhatod be a természet feletti lényeket,igaz a boszik lezárták a házat de fő a biztonság.
-Apa én Félvér vagyok!
-A Félvérek nem halottak, anyuddal kicsit lepihenünk. Hol van Kook?
-A szobájában-vágtuk rá ketten Yoongival.
-Szóval megint öri-barik vagytok?-az emlegetett Kook.
-Talán baj ha jóban vagyunk?-felnyitotta a vértasakot és a pohárba kezte önteni a tartalmát,megszoktam,hogy rajtam kivül mindenki vért iszik igaz JeongHan nem meg a boszik sem. Viszont most elösször fogott el a rosszullét a vér illatára.
-Skacok,azt hiszem....-JeongHan is csatlakozott hozzánk viszont amint rám nézett, valami nem stimmelt az arcával-HaNeul neked vérzik az orrod.
-Tessék?-a közeli tükörbe néztem és tényleg.-MEGFOGOK HALNI???
Elővettem zsepit és az orromhoz tartottam.
-Jolvan, csak nyugodj le és ülj le a nappaliba,remélem nem az amire gondolok. Szólok anyának.-apa a telefonjával kiment és tárcsázta a nagyit. Yoongi karjaiba kapva bevitt a nappaliba majd lerakott a kanapéra.
-Szerinted meghalok?-csak ez forgott a fejemben.
-Kérlek ne gondolj a legrosszabbra,nem hagyom,hogy megtörténjen.-simogatta arcomat.
-Mindjárt itt lesznek,addig ülj fel és hajtsd előre a fejed.-kis idő múlva elállt az orrvérzés és a nagyi is megérkezett. Mellém ülve a hasamra helyezte kezét és hatalmas csend telepedett a szobára.
-Kérlek mond,hogy nem terhes.-kérlelte apa.
-DEHÁT SZŰZ VAGYOK APA!-ugye nem gondolja komolyan?
-Dehogy lenne terhes, hiszen szűz! -Hallani lehetett ahogy megkönnyebbülten felsóhajt.
-A szervezete vért akar.
-VÉRT?ÉN? HISZEN NEM IS KÍVÁNOM!!!
-Lehet te nem tudod de még anyud méhében voltál folyton emberi de a legtöbbször apád vérét itattuk anyukáddal és azt ittad. Lehet megint szükséged van apád vérére.
-Egyik Félvér sem fogyasztja az apja vérét.-teljesen nem értem a lényeget.
-Viszont ők is kaptak szülői vért. Uralod az adottságod viszont az is lehetséges,hogy emberi vér kell neked. Bekell fejezned az átalakulásodat. Mivel kaptál elegendő vért,öltél természet feletti lényt,egyszer megöltek és már csak egy valami hiányzik. Vérrel nyittunk,vérrel záruk.
-Akkor nem vagyok a halálomon?
-Nem csillagom,befejezed az átalakulásodat.-simogatta az arcomat. Apa a kanapé mögé sétált majd MEGHARAPTA A BAL CSUKLÓJÁT????WHAT??
-Anya is így ivott a csuklódból?
-Nem, akkor tasakba adtam a vért és szívószállal pohárból itta. Nagylány vagy nemkell félned csak egyszerűen igyál pár kortyot.-bíztatott apa.
-Aztán jöhet a végjáték-végjáték? Ezt, hogy érti JeongHan.-én nem teszem meg.
-Én 100%-ban nem fogom megtenni-jobb kezét fejemre majd bal csuklóját számra tapasztotta,ahogy mondta ittam a vérét.
-Nam??-könyörgöm miről beszélnek? Megrázta a fejét. Senki nem akarja megtenni még anya sem de mégis mit?-Nos JeongHan,mégis megteszed. Csak gyors legyél és fájdalom mentes.
-Ezért megölhetnek!!-túrt hosszú hajába.
-Ez igaz-próbáltam a kezeimmel eltolni apa kezét de ő csak jobban szorította/tartotta.
-Najó,megteszem deha a Démonok fülébe jut,tagadjátok le mert én azt fogom-apa elhúzta a csuklóját VÉGRE majd JeongHan megfogta a két karomat és két lábra állított.
-Igérem nem fog fájni.
-Beavatnál kérlek.
-Ki....akarom mondani,jujj ezzel az őszinteséggel.-összefogta haját majd az ajtó felé nézett-talán jött valaki?
Az ajtó felé néztem és minden elsötétült,mi történt már megint?

*JeongHan szemsz*

A karomban tartva leraktam a kanapéra.
-Köszönöm.
-Nincs mit Hoseok csak senkinek ne mindjátok el hiszen a Komornyíkja vagyok és csakis kizárólag akkor tehetem meg mikor ő kéri.
-Felviszem a szobájába-ajánlotta Suga.
-5,4,-számoltam visszafelé-3,2,1-hirtelen fellélegzett.-Nem is volt olyan szörnyű.
-Mit csináltál velem?
-Megkellett halnod,hogy beteljesüljön az átalakulásod de visszatértél és élő Félvér vagy-magyarázta a nagyi.

*5 órával később*
-Bemehetek?-vártam a válaszára, az,hogy megöltem megbocsájtotta de vigyáznom kell rá.
-Gyere-benyitottam a szobájába,összekuporogva az ágyon ült,biztos szeretne kicsit együtt lenni Sugával. Hmmm... nem is lehetetlen.
-Van kedved sétálni?
-Nem.
-Se könyvtár?
-Nem.
-Se temető?
-Nem.
-Se temető ha Yoongi is ott lesz?
-Nem. Tessék? Mit mondtál?-végre figyelünk.
-A randi elintézve,beszéltem a szüleiddel. Távolban leszek a temetőnél szóval azt csináltok amit csak akartok.
-Ez most komoly?
-Kitörtem a nyakad, bocsánatként szánom.
-Dehát már megbocsántottam de nagyon köszönöm. Öömm.....megölelhetlek?
-Ha szeretnél.
Felkellve az ágyból szorosan megölelt,cukorfalat kislány viszont remélem,hogy a kapcsolatuk mikor fényt lát nem lesz ellenvetése senkinek. HaNeul szobájából Suga szobájába mentem aki nagyban lustálkodott az ágyban, felkaptam egy párnát és hozzávágtam.
-Kifelé az ágyból,randid van.
-Miről beszélsz?-túrt hajába.
-Rendeztem kettőtöknek randit szóval ki az ágyból és fél óra múlva a temetőben legyél a bejáratnál.
-Nem is tudom hogyan köszönjem meg.
-Úgy ha elmész a randidra.-kacsintok rá majd kilépek az ajtón.
Amint HaNeul leért a nappaliba, felvettük a dzsekiket és elhúztuk a csíkot bàr a szülei úgy tudjàk, hogy körül sétàljuk az egész vàrost. Hobi rég ment a temetőbe szóval nem kellene összefutni vele,ezért is fogok őrködni a szerelmes galamboktól kicsit messzebb. Nem fogja bàntani, megbizik Sugàban ahogy én is benne.
-Okay, én ott leszek nem messze tőletek szóval nyugodtan vàrd itt a lovagodat.
-Tényleg nagyon Köszönöm.
-Ugyan màr, nincs mit hercegnő-dzsekim zsebeibe rejtve kezeimet elsétàltam a megbeszélt őrhelyemre. Màr nagyjàból hàrom órája àllok ott mikor hirtelen fàjdalmat érzek a mellkasomban ami gyorsan el is múlt. A temető felé keztem rohanni, mivel akkor összekevertük a vérünket,mindig megérzem ha valami fizikai fàjdalom éri. Bakker.-HERCEGNŐŐ!!!HERCEGNŐŐ!!!
Mire odaértem Sugàt valaki hàtbadöfte de Hercegnő sehol, gyorsan kihúztam a karót a hàtàból.